Hihetetlen történet: a megvadult ló elszaladt a disznóval

A jásziványi Tajti Miklós böllérkésétől már több mint harminc éve rettegnek a környékbeli disznók. Már nem tudja megszámlálni, hogy mennyi hízó vérzett el a kezei között. Persze nem árt, ha a böllér óvatos, mert akad olyan jószág, amelyikkel a kegyelemdöfésig keményen meg kell küzdenie a böllérnek és segítőinek.

— Több olyan eset történt már az elmúlt évtizedekben, amelyekből azt hittem, hogy nagyobb bajom lesz, de az égiek szerencsére megvédtek — meséli az iványi böllér. — Egyszer éppen a disznó szájába tettem a kötelet, amikor hirtelen oldalba és térden vágott. Úgy szétcsapta a bal térdem, hogy este menni sem tudtam. Szintén veszélyes volt, amikor egyik alkalommal a disznóólban szúrtam meg a hízót. A szúrást követően úgy megvadult az állat, hogy kilökte az ól oldalát.
[caption id="" align="alignleft" width="350"] Tajti Miklós a perzselést még kézi perzselővel tanulta, ma már gázperzselőt használ.
[/caption]
Miklós a böllérkedés fortélyait nagybátyjától tanulta. Már gyerekkorában bekapcsolódott a disznóvágás menetébe, amelynek technikái sokat változtak az elmúlt időben.
— Ma az a szabály, hogy vágás előtt kábítani kell az állatot. A perzselést először még kézi hajtós perzselővel kezdtem, később kezdtük használni a gázperzselőt. Emlékszem, amikor a nagybátyám tanyáján gyakoroltam a mesterség alapjait, és egyszer perzselés közben kifogyott a parázs a kézi perzselőből. Nagy riadalom lett, hiszen a láng visszavágott, észrevették és a segítségemre siettek, leakasztották a perzselőt a nyakamból. A veszélyek sem tudtak elriasztani a böllérkedéstől — mondja Tajti Miklós.

A jásziványi böllér elmesélte, sokszor adódik olyan körülmény, ami akkor, amikor megtörténik, sok bosszúságot okoz, de később vidáman gondolnak az eseményre. Így történt, amikor a falu szélén, a disznó tulajdonosánál szúrták meg a hízót, ahonnan el kellett szállítani a feldolgozás helyszínére. Az állat szállítása azonban akadályokba ütközött.
— A tulajdonos felajánlotta, hogy traktorral elviszi a disznót a vágás helyszínére. Nagyon hideg volt és a traktor az istennek sem akart beindulni. Majd kitaláltuk, hogy lovas kocsival szállítjuk el, de a hízót nem tudtuk felrakni a kocsira. Ezután jött az ötlet, hogy egy gumiabroncsra pakoljuk a sertést, ráfogatjuk a lóra, és így szállítjuk el. Néhány méter után azonban a ló megvadult, és elszaladt a gumiabronccsal. Az volt a szerencsénk, hogy a disznó leesett a gumiról. A ló beszaladt az erdőbe, bolyongott egy kicsit, és abroncs nélkül tért vissza. Végül a disznót kézi kiskocsival szállítottuk el a disznóvágás helyére — meséli mosolyogva Miklós.
[caption id="" align="alignleft" width="350"] Miklós mindenkinek a saját szája íze szerint készíti el a disznóságokat. Az ízletes kolbász titka, hogy minden legyen benne.
[/caption]
A hagyományos jászsági disznóvágás nem múlhat el jó házi pálinka, forralt bor és disznótoros nélkül. Mi a titka az ízletes disznóságoknak? Miklós szerint, ahány ház, annyi szokás. A lényeg, hogy minden legyen benne, a jászok szeretik a jó fűszeres hurkát, kolbászt. Visszatérő helyekre jár disznót vágni, így már tudja, hogy kinek milyen ízűre készítse a finomságokat. 

Az agyar körbeérte a söröskorsót
Miklós a böllérkedés során több rekordnagyságú látvánnyal találkozott. Agyargyűjteményéből nemrég ajándékozott el egy ékességet, amely körbeérte a söröskorsót. Körülbelül 350 kilós disznó agyara lehetett. Szintén ritkaságnak számít, hogy egy mangalica szalonnája elérte a 14 centimétert.