A falu, ahol se kocsma, se dohánybolt nincs

– Rólunk akar írni? De hát itt semmi nem történik! – nézett egymásra a négy férfi Surjányban, amikor arról kérdeztem őket, mi újság a faluban. – Hát, rossz a víz minősége, nagyon koszos. Meg nincs munkalehetőség. Na, ezt írja meg! Most meg még a Surjányhús is csődbe ment!

– Mert mi van a Surjányhússal?!
– Misikém, hát csőd van! Csőőőd! – magyarázta Laci lassan, nyomatékosítva, hogy a barátja tényleg megértse.
– Látja, az emberek csak harcolnak, küzdenek a fenntartásért… – néztek rám fürkésző tekintettel, hogy valóban értem-e, miről beszélnek. Hiába biztosítottam őket, hogy értem, a kezdeti bizalmatlanságot nehéz volt leküzdeni.



A négyes melletti vegyesboltnál van egy pad, ott állnak meg a férfiak egy sörre, vagy kettőre, itt találkoztam a társasággal kora délután. – Tudja, a vidéki ember lassabb gondolkodású. Lassabban is élünk, mint a városiak, és mások a kapcsolatok is – mutatta be a surjányi lassúság lépcsőfokait Csaba.

Közben újabb ismerős érkezett, három üveget helyezett köszönésképp az asztalra. – Na, várjál, azt add csak vissza! – mutatott az egyikre. – Meg kell nézni a hőmérsékletet! Mert, tetszik tudni, a hőmérséklet nagyon fontos! – magyarázták felém nyújtva az üveget, hogy én is ellenőrizzem, elég hideg-e. Ki kellett cserélni.

[caption id="" align="alignleft" width="425"] Tíz éve nincs kocsma Surjányban, a helyi férfiak találtak másik törzshelyet. A szerző felvétele
[/caption]

– Tetszik tudni, a kocsma nem azért fontos, hogy inni tudjunk. Annak fontos kapcsolatépítő szerepe volt mindig, mert ott lehetett megtudni, hogy ki nősül, ki válik, ott gyűltek össze a férfiemberek megvitatni az életet. Már körülbelül tíz éve nincs ilyen Surjányban. Pedig ott beszéltük meg a munkát, kinek milyen jószága van, kinek mije van eladó. A vállalkozó is, ha munkást keresett, csak bement a kocsmába. Most nem tud hová bemenni, ha alkalmi munkára kell neki ember. Nincs kocsma, ezért ez a kisbolt melletti pad a törzshely – magyarázták.

A kezdeti bizalmatlanság után körülbelül fél órával a beszélgetés egyre nagyobb őszinteséggel folytatódott. Szó esett a munkanélküliségről, a segélyekről, a kilátástalanságról, az élet törékenységéről. Újabb férfi csatlakozott a csapathoz, megtörve a hirtelen ránk szakadt melankóliát. Most érkezett vissza Törökszentmiklósról.

– Annyi eszed nem volt, hogy egy szál cigit hoztál volna…
– De hoztam, Csabikám!
– Rendes gyerek vagy te! – s már ki is vett egy szálat.
– Surjányban nincs dohánybolt sem, Törökszentmiklósra kell bejárni cigarettáért is – magyarázza egyikük, hogy értsem.
– Nincs itt semmi! – legyintettek egyszerre.
– Kormányablak van. Kormányablak, Misikém. Kor-mány-ab-lak – zárta le a beszélgetést Laci, miközben a többiek tagadóan ingatták a fejüket.

Majd egy olyan téma kerül elő, ami mindegyiküket érdekli: a lélekharang. – Na látja, az is! Három vagy négy éve újították fel, de már mozog az egyik talpa. Nem foglalkozik azzal sem senki – legyintettek szintén egyszerre.

– Nem hiányzik az a kocsma – szögezte le három nő a vegyesboltban. Közmunkások, ők szépítik a falut. – Van közösségi ház a postánál, van könyvtárunk is, nem hiányzik az ivó – nyomatékosították még egyszer véleményüket, majd elmesélték: nemrég virágokat ültettek, csak valakik kiszaggatták a palántákat. – Büszkék vagyunk a munkánkra, mert teszünk valamit a faluért és nekünk köszönhető a falu tisztasága – magyarázták. – Végül is jó itt élni – mondta egyikük. – Csak nincs sem iskola, sem óvoda. Egy óvónéni mondjuk kijárhatna, mert sok a gyerek… – gondolkodtak el csendesen.

A pult másik oldalán egy fekete hajú, fiatal lány szelíden mosolygott a hallottakon. Németh Martina néha szólt csak közbe. – Én szeretem őket, elvagyok mindenkivel! Még velük is – biccentett a fejével a huszonegy éves lány a kint söröző férfiak felé. – Néha kicsit sok, de megoldom! – nevetett, majd elárulta, a surjányi fiatalok jobb híján Miklósra járnak át szórakozni.

Virágillat és madárcsicsergés kísért, mikor végighajtottunk a Kőrisfa és a Fűzfa utcákon. Az egyik udvarban egy kutya hűsölt a kút árnyékban, a másikban egy cica nyújtózott nagyot a lugas rejtekében. Virágzó rózsabokrok és gondozott veteményeskertek váltották egymást, máshol megsárgult, hattyúmintás függöny nézte, ahogy hullik az ablakról a vakolat.

– Sokan költöznek a városból ide. Olcsóbb az élet, mert itt meg lehet termelni például azokat a zöldségeket, amikre szükség van – magyarázta az utcán szóra bírt Vera. – Meg a gyerekek miatt is sokkal jobb, mert nyugalom van. Mondjuk az iskolábajárás egy kicsit rossz, mert kísérni kell őket – tette hozzá a kétgyermekes édesanya. A körülöttünk elterülő csendet csak a fűnyíró zúgása törte meg néha, na és Karcsi: a fekete puli rendes házőrzőként jól megugatott bennünket, idegeneket.

– Az újságban a gyászhíreket nézzük meg először, de majd elolvassuk ezt is! – ígérte meg Aranka, aki a falu másik vegyesboltjában ücsörgött. Megtudtuk, hogy ez az üzlet is gyűjtőhelye a falunak. Leszögezték, nem pletykálnak, csak beszélgetnek. Nem ugyanaz!

[caption id="" align="alignleft" width="425"] Székelyné Bódi Tünde, a miklósi boltvezető szerint unalmas Surjány. Aranka (balra) szerint azonban jó a faluban élni. A szerző felvétele
[/caption]

Egy zsemleszínű kutya szaladt el mellettünk, rögtön tudták, hogy melyik házhoz tartozik.

– 1965 óta itt lakom, ismerek már mindenkit – magyarázta Gulyás Jánosné. – Tudja, itt mindenkit megszólnak, hogy iszik… Egy kis bort vagy akármit. De nincs ezzel semmi baj szerintem – szögezte le határozottan, majd hozzátette: nagyobb baj, hogy lopnak a faluban. – Az a férfi, aki még a házakba is besurrant, már meghalt. De még mindig lopnak – szólt közbe Székelyné Bódi Tünde, a bolt törökszentmiklósi tulajdonosa, a „falu rádiója”. Szerinte unalmas falu Surjány, nincs ott semmi, ami miatt jó lenne itt élni, mire Aranka a közel négyszáz fős település védelmére kelt: aki itt született, az szeret itt élni: Surjány jó hely, mert tiszta és csendes. Csak több munkalehetőség kellene...

Azt ígérik, hogy jobb lesz az ivóvíz minősége

Az elhangzott észrevételekkel megkerestük a település polgármesterét. Markót Imre elmondta, Surjányban jelenleg folyik az ivóvízminőség-javító program, ennek kivitelezése a végénél tart, várhatóan az ősztől már jobb minőségű ivóvíz áll a falubeliek rendelkezésére. Az újtelepi vízellátással kapcsolatban azt mondta, az engedélyekre várnak, amint azok megvannak, megépítik a gerincvezetéket, amire várhatóan már a nyár végén rácsatlakozhatnak az ott lakók. A közösségi ház a törökszentmiklósi kulturális központ kihelyezett telephelye, ahová részben az önkormányzatnak is feladata a programok szervezése. Tudomásul veszik a surjányiak kérését és a jövőben ezt figyelembe véve szerveznek majd programokat. Ugyanakkor hozzátette, hogy a falusi közösségnek is lehetősége van arra, hogy saját célra használják a közösségi házat és saját programokat szervezzenek. A polgármester elmondta, a faluban kialakítható óvoda lehetőségét megvizsgálják, mert egy település lakosságmegtartó-képessége nagyban függ az ott megtalálható intézményektől. Fontosnak tartja, hogy amennyiben lehetséges, Surjányban is legyen óvoda.

Kovács Kriszta Azt ígérik, hogy jobb lesz az ivóvíz minősége Az elhangzott észrevételekkel megkerestük a település polgármesterét. Markót Imre elmondta, Surjányban jelenleg folyik az ivóvízminőség-javító program, ennek kivitelezése a végénél tart, várhatóan az ősztől már jobb minőségű ivóvíz áll a falubeliek rendelkezésére. Az újtelepi vízellátással kapcsolatban azt mondta, az engedélyekre várnak, amint azok megvannak, megépítik a gerincvezetéket, amire várhatóan már a nyár végén rácsatlakozhatnak az ott lakók. A közösségi ház a törökszentmiklósi kulturális központ kihelyezett telephelye, ahová részben az önkormányzatnak is feladata a programok szervezése. Tudomásul veszik a surjányiak kérését és a jövőben ezt figyelembe véve szerveznek majd programokat. Ugyanakkor hozzátette, hogy a falusi közösségnek is lehetősége van arra, hogy saját célra használják a közösségi házat és saját programokat szervezzenek. A polgármester elmondta, a faluban kialakítható óvoda lehetőségét megvizsgálják, mert egy település lakosságmegtartó-képessége nagyban függ az ott megtalálható intézményektől. Fontosnak tartja, hogy amennyiben lehetséges, Surjányban is legyen óvoda. Tíz éve nincs kocsma Surjányban, a helyi férfiak találtak másik törzshelyet. A szerző felvétele Székelyné Bódi Tünde, a miklósi boltvezető szerint unalmas Surjány. Aranka (balra) szerint azonban jó a faluban élni. A szerző felvétele -->