Sorra nyeri a versenyeket meséivel a törökszentmiklósi kamasz fiú

– Olyan kilenc-tíz éves koromban írtam az első mesémet, aminek még akkor kicsit vicces volt a témája, a zöldségek és gyümölcsök háborújáról szólt – kezdi mosolyogva a halk szavú Krisztián.

[caption id="" align="aligncenter" width="600"] Schmid Krisztián meséi gyűjteményes kötetekben is megjelentek Fotó: Csabai István
[/caption]

Már ezzel a mesével is sikert aratott, azóta pedig sorra viszi haza az elismeréseket történeteiért. Amelyek témája sem éppen olyan, amiről azt gondolnánk, hogy egy kamasz fiút érdekel…

– Emberi tulajdonságokról szeretek írni, érzelmekről, ami mindenkit érint. Szerelem, bánat, sokféle érzés jelenik meg bennük, bár van, mikor konkrét cselekményt  mond el egy-egy történet. Attól is függ, miről jut eszembe valamilyen téma – mondja Krisztián.

És bizony gyakran homlokon csókolja a múzsa, ötletekből nincs hiány. Persze, az első mese óta jó néhány év eltelt, már nemcsak a zöldségek ihletik meg a fiút.

– Arról írok legtöbbször, amik velem történnek – meséli. – De sok helyről jöhet ötlet még …mondjuk egy könyvből, amit éppen olvasok, de az interneten is sok érdekes dolgot látok, amikből lehet meríteni.
Krisztián rengeteget olvas, s ahogy mondja, inkább külföldi regényeket. Kedvencei a fantáziatörténetek. Bizony, itt elő is bújik belőle az igazi mai fiatal, a népszerű könyvekért ugyanúgy rajong, mint kortársai.

– Igen, a kedvencem a Trónok harca, de a Vaják-­sorozatot is nagyon szeretem. Érdekel nagyon a fantáziavilág, ez utóbbi könyv is egy mágikus lényről szól.

Mindegy azonban, hogy sárkányok vagy más teremtmények, esetleg egy-egy aktuális, interneten látott kérdés kelti fel az érdeklődését, Krisztián folyamatosan ír és szinte minden lehetőséget kihasznál, hogy meséit meg is mutathassa. Rendszeresen szerepel műveivel pályázatokon, amelyeken olykor nemcsak írói, hanem rajztehetségét is megcsillogtatja.

Sőt, az egyik pályázatnak köszönhetően meséje már egy gyűjteményes kötetben is megjelent, amiben „díjazott meseíróként” szerepel – tudom meg Krisztián édesanyjától, miközben a kamasz fiú némi noszogatás hatására szerényen mutatja az említett kötetet és a számtalan oklevelet, elismerést, amit az évek során összegyűjtött.

Apropó, mesekönyv! Krisztiánnak fontos szerepe volt a nemrég bemutatott Tiszai mesevirágok című mesegyűjtemény létrejöttében is. A mesekönyv a gyerekek szemével, az ő meséik által mutatja be megyénk értékeit, legyen az a szolnoki habos isler, vagy éppen a tiszavirág. Ez utóbbiról írt mesét Krisztián Rege a tiszavirágzásról címmel. Hogy miért is ezt a témát választotta, arról így mesél:

– Erről könnyen ki tudtam találni egy jó történetet. Az volt a célom vele, s maga a mese is ezt sugallja, hogy mikor az emberek kimennek a Tisza-partra és meglátják a tiszavirágokat, eszükbe jusson egy történet.

Bár Krisztián hobbiként tekint a meseírásra, szeretné, ha megjelenhetne egyszer egy saját könyve, amiben összegyűjtik a meséit. Most ugyanis – bármennyire szeretnénk – Krisztián műveit sajnos nem nagyon olvashatjuk el sehol.

– Ennek az az oka, hogy mikor egy-egy pályázatra beküldte őket, a legtöbb esetben le kellett mondanunk arról, hogy máshol is felhasználhatóak legyenek – mondja erről az édesanyja. – Ezért is szeretnénk egy mesekönyvet, hogy a nagyközönség is megismerhesse ezeket a történeteket.

– Aztán sajnos végül nem tudott elindulni, mert szénanáthája lett – meséli az édesanyja. – De hátha majd legközelebb!

– Aztán sajnos végül nem tudott elindulni, mert szénanáthája lett – meséli az édesanyja. – De hátha majd legközelebb! Schmid Krisztián meséi gyűjteményes kötetekben is megjelentek Fotó: Csabai István -->