Élet a hamburgeren túl – Ön is meg fog lepődni, hogy Bence mire költi a zsebpénzét!

– Pár perc és mehet a sütőbe – Molnár Bence szakértő szemmel vizsgálja a félig kész kacsamellet, aztán úgy dönt, még visszateszi a sercegő zsírba a húsokat. Apja, Imre néha tanácsokkal látja el a sütést illetően Bencét, bár 14 esztendős fia ezeket nem egyszer felülbírálja.

A küszöbön álldogáló édesanya, Andrea karján a legkisebb gyermek üldögél, a középső fiú kiváló házigazdaként sürög-forog körülöttünk.

– Látom már, lesz mit mosogatnom! – sóhajt fel Andi, majd hozzáfűzi, náluk ez a munkabeosztás. Bence főz, apa segít neki, ő meg rendet rak utánuk.

– Apai nagymamámtól tanultam sütni-főzni, ő hivatásos szakácsként dolgozott. Felültetett az asztalra, és együtt alkottunk. Először, ötévesen piskótát készítettünk, a rántotta túl egyszerű lett volna – nevet Bence, aki ekkortól egyre gyakrabban fordult meg a konyhában.

A tészták után megismerkedett a zöldségekkel, a húsokkal, a tejbegríz és a paprikás krumpli egy idő után nem okozott neki kihívást. Ezeket az egyszerűbb ételeket ma anya főzi.

– Másfél évvel ezelőtt rágni kezdte a fülemet Bence, hogy nevezzük be őt a Konyhafőnök Junior televíziós vetélkedőre. Az utolsó pillanatban küldtük el a jelentkezési lapot.

– Kis idő múlva felhívtak a tévétől, hogy Bencének meg kell jelennie egy válogatón, főzzön valamit itthon, és azzal az étellel együtt utazzunk fel Budapestre – meséli az édesapa.

– Csirkepaprikást készítettem, nokedlivel. Szerintem jó lett – veszi át a szót Bence.

– És izgalmas ízű! – fűzi hozzá nevetve édesanyja, majd az egész család kuncogva elmeséli, hogy

főzés közben Sprite-ot ittak és hát véletlenül a kikészített pohár víz helyett azzal öntötte fel Bence a csirkét. Még jó, hogy csak egy deci volt a pohárban.

– Talán fura, de tényleg finom lett! Fent, a stúdióban csak kitálalni kellett. Én joghurtos-tejszínes-kapros habot nyomtam az uborkasalátára, amit szifonban állítottam össze. Odavolt a zsűri az ötletért, bekerültem a versenybe.

Bence közben átköltöztette a kacsát a sütőbe, éppen 12 perc kell ahhoz, hogy ideális puhaságú legyen a hús. A rizottóra is figyel: alaplé mellett fehér bort ad a rizshez és…

– …egy kis szarvasgombát. A zsebpénzem egy részét erre költöttem. Meg fűszerekre – bólogat, aztán visszatér a vetélkedőhöz, ami – meséli tovább – egy nyáron keresztül zajlott.

– Akkor nem is volt igazi vakációja, de hát… valamit valamiért. Pálszabó Misi bácsi szolnoki séfnél tanult, később egy étterembe is bejárt, hogy még több gyakorlatot szerezzen.

– A fináléig jutottam. Amíg én bent főztem, apáék odakint izgultak. Csak második lettem – Bence szavai mögött még mindig érezni enyhe csalódottságot. Ő tényleg a győzelmet remélte. Amikor mentek haza kocsival az eredményhirdetés után, lehúzta az ablakot és kikiabálta bánatát, dühét.

– Aztán később kiderült, valójában győztes vagyok:

a Michelin-csillagos séf, Sárközi Ákos úgy döntött, a harmadik helyezett lányt és engem szárnyai alá vesz, és tanítványul fogad.

– Lehet ennél nagyobb megtiszteltetés? – néz rám, közben kever egyet a krémes rizottón. A kacsa megsült, Bence egyet kettévág, hogy leellenőrizze.

– Ez a saját késem, senki nem nyúlhat hozzá – mutatja a bitang hatalmas szerszámot, ami majdnem nagyobb, mint ő. Na, jó, kis túlzással. Bár az tény, hogy a fiú 14 évesen nem a legmagasabb srácok közé tartozik.

– Ne szépítsük: én vagyok az osztályban a legalacsonyabb. Az egyik forgatásnál lépcsőt tettek alám, hogy felérjem a hatalmas lábast.

A kacsa pompás, belül kicsit véres, ahogy annak lennie kell.

– Meg nem enném így! – húzza el a száját anya, Bence erre bekapja a legvörösebb szeletet.

– Ötnapos francia főzőkurzust nyertem, a tavaszi szünetben utazunk ki a családdal. Úgy, de úgy várom…! – sóhajt fel győztesünk, majd megsúgja, ő azért marad az olasz konyha szerelmese. Mert rajong a pastákért, a „hullalapos” pizzákért és az olasz életérzésért.

– Pedig még soha nem voltam Olaszországban! De egyszer biztosan eljutok, sőt, oda is költözök! Felülök egy repülőgépre, és huss…!

Bence gyorsan behív a szobába és megmutatja a szekrénye tetején sorakozó repülőmaketteket és a 3D-s híres építményeket. No de vissza a konyhába a rizottóhoz, mert az is elkészült.

Elő a tányért, egy kis rizs, a húsok, a szarvasgomba, parmezán reszelve és balzsamecetkrém. Eláll a lélegzetünk a látványtól, hát még, amikor megkóstoljuk…! Elhisszük: Bence tényleg igazi Junior Séf!

A főzés-sütés gyerekjáték! – vallja a fiatalember

– Tudjátok, hogy ott leszek mindkét nap a csokoládé fesztiválon is? – kérdezi Bence vacsora közben. – Csokis sütit és csokimousse-t készítek, megmutatom a látogatóknak, hogy a főzés-sütés nem ördöngösség! Mondhatni, gyerekjáték! – mutat magára, mi pedig hajlandóak vagyunk neki elhinni, hogy a konyhai munka tényleg csak öröm és boldogság. „Véletlenül” előkerül a hűtőből a már emlegetett csokimousse, Bence semmit nem bíz a véletlenre, mindent előre legyakorol, hogy a helyszínen tökéletesen sikerüljön. Nemrégiben az iskolatársait kápráztatta el: 156 darab muffint sütött nekik a suli konyhájában. Ugye, nem meglepő, hogy Molnár Bence az egyik legnépszerűbb diák a Tiszapartiban?!

Joó Zsuzsa