Legtöbbjük egyszerűen eltűnt a föld színéről

Csillogó szemű fiatal hölgyek és urak pihennek meg egy kicsit a gyertyafényes szobákban. Épp most hagyták abba a táncot, s metszettkristály-poharakból kortyolják a jóféle vörösbort. Odébb, a már idősebb dámák a kúria gazdasszonyával a társasági pletykákat cserélik ki egymás közt, míg a férfiak a gróf vezetésével gyülekeznek a kártyaasztal körül, de még előbb rágyújtanak egy jóféle pipára...

Nagy társasági élet zajlott a 1800-as években Abonyban azokban a kúriákban és kastélyokban, amelyekből a hőskorban összesen harmincegy állt az alföldi településen. Díszei voltak Abonynak, ám mostanra már csak tizenkettő maradt belőlük. A többi eltűnt: lebontották vagy maguktól lepusztultak, romhalmazzá váltak. S amelyek megmaradtak, azok is különböző állapotban vannak.

[caption id="" align="alignleft" width="360"] Az Olgyay-Gullner-Débor-Györe–kúria jelenleg omladozik, romló állagú. Fotó: Mészáros János
[/caption]
– Abonyban az 1800-as évek elejétől az 1830-as évekig épült a legtöbb kúria és kastély. Az elnevezés változó volt, mert itt több olyan épületet is kastélynak neveztek, ami hivatalos meghatározásban kúriának felel meg – tudjuk meg Györe Zsófiától, az Abonyi Lajos Múzeumi Kiállítóhely vezetőjétől. S hogy miért is kedveltk ennyire Abonyt a kúriát építtetők? Ebben szerepet játszott Pest közelsége, a nagyon jó termőföld, no és a csendesség, a nyugalom, ami akkor itt volt, szintén nem elhenyagolható. Rengeteteg vadásztak akkor az uraságok, hatalmas területekkel rendelkeztek. Összesen hatvannyolc nemesi család lakta a 31 kúriát.

– Legutóbb, 2011-ben a Márton-kúriát – amely Abonyí Lajos (született zsarolyányi Márton Ferenc) kúriája volt – bontották le, mert már olyan rossz állaptban volt, hogy nem lehetett megmenteni – mondja Gyóre Zsófia. – Pedig az Abonyi Lajos Alapítvánnyal együtt törekedtünk arra, hogy ez ne történjen meg. Hiszen itt van az Abonyi Lajos-hagyaték, amiből külső kiállítást szerettünk volna ott létrehozni.

A kúriák egy része jelenleg vagy üresen áll, vagy lakják, vagy megpróbálják megőrizni, bár erre pénz nemigen áll rendelkezésre, bár biztos, hogy Abony kis ékszerdobozai lehetnének. Jó pár esztendeje Abony a kúriák városa címmel hirdettek meg uniós progranot, de ebből nem lett végül semmi.

[caption id="" align="alignleft" width="360"] Györe Zsófia a legjobb állapotú kúria, a Beöthy-Kunig-Müller-Háy-Fábián-Kazinczy-Berg–kúria épületét mutatja, ahol ma Speciális Otthon működik. Fotó: Mészáros János
[/caption]
Györe Zsófia elsorolja, mi is a helyzet a megmaradt 12 kúriával. Közülük a legjobb állapotban, a régihez hasonlóan kívül-belül helyreállítva áll a (soktulajdonos) Beöthy-Kunig-Müller-Háy-Fábián-Kazinczy-Berg–kúria, ami jelenleg Speciális Otthonként működik a Pest Megyei Önkormányzat fenntartásában. A két Kostyán-kúria közül a Kostyán Andor-kúria vegyes állapotban van, városi tulajdonú, fel kellene újítani, a teteje beázik. A múzeumnak van itt külső raktárhelyísége, illetve az egyik színkör használja szintén raktárként. A Kostyán István-kúria pedig az Abonyi Lajos úton van.

A Szapáry-kűriából konzervgyár lett valamikor, most vegyeskereskedés. A Tallián-Hunyady-Lavatka-Salacz–kúria a strand háta mögött áll. Ott 2005-től 2007-ig kiállításai – például Afrika-kiállítás – voltak a múzeumnak. Magántulajdonban van, de a legutóbbi értesülés szerint az egyik színkör használja próbateremnek. A strand kúriaépülete a Sívó-kúria, amely Egészségmegőrző Központként működik.

Az Ungár-kűria (Ungár-ház) tetejét tavaly újították fel. A Bencsik-Radák-Beliczey–kúria falai között a Somogyi Imre Általános Iskola kihelyezett tagozata működik, nagy mértékben át is építették, viszont megemlékezik róla egy emléktábla. Az Olgyay-Gullner-Débor-Györe–kúriából valamikor varroda lett, majd pár évvel ezelőtt egy vállalkozó vette meg. Aládúcolt, leromlott állapotú. A Márton-kúria (ez persze nem a már említett, lebontott Márton-kúria) a Gyulai iskola területén áll, ebédlő is volt valamikor, tanítottak is benne.

S itt van a két Vigyázó-épület: a nagyobbik, Vigyázó-kastély tűrhető állapotban van, jelenleg eladó. Nem éppen dicső fejezete a kastély történetének, hogy a szolnoki direktórium tagjait más baloldali személyiségekkel együtt 1920-ban itt gyilkolták meg. A „kis Vigyázó” az intézőnek volt valaha az épülete, majd a világháború után a Pintér család, illetve egy idős néni lakott benne. Most üresen áll.

S ha már Vigyázó-kastély, akkor álljon itt egy krónikás leírás is vele kapcsolatban. Eszerint a kastély lakatlan és félelmetes volt. Az emberek még a közelébe se mertek menni, azt hitték, hogy boszorkányok, ördögök és szellemek lakják. Egy ember, aki a kastélyban járt, ördögöket látott a falra festve. Egy este, amikor ismét a kastély felé járt, óriási csörgést, zörömbölést hallott. Ijedtében elszaladt, és azt híresztelte, hogy látta az ördögöket táncolni. Elterjedt a hír, hogy a kastély minden termében ágyúdörgés hallatszik, és pontban éjfélkor fél karok, fél lábak, fél testrészek hullanak a padlóra...

Ennél kevébé vérfagyasztó az szóbeszéd, miszerint a Berg-kúriában született ifjabb Alexandre Dumas francia író. Mint Györe Zsófia elmondta, ez csak egy feltevés, amely arra épül, hogy idősebb Dumas Magyarországon járva Abonyt is felkereste: egy előkelő férjes asszonyt látogatott meg, akihez bizalmas kapcsolat fűzte, majd titokzatos körülmények között fiúgyermek született, aki nem más volt, mint az ifjabb Dumas.

– Amikor a szülő grófnőhöz hívatták az orvost, bekötötték a szemét, így nem tudhatta, hova is viszik. Ám mivel az orvos pipázott, elrejtette azt a kandalló mögé. Amikor pár év múlva erre járt, egyszer csak megtalálta ezt a pipát, és rájött, hogy valamikor itt járt, ebben a kúriában – elevenítette fel Györe Zsófia a máig élő szóbeszédet.

A megmaradt tizenkét kúria:

–Beöthy-Kunig-Müller-Háy-Fábián-Kazinczy-Berg–kúria
–Kostyán Andor-kúria
–Kostyánistván-kúria
–Szapáry-kúria
– Tallián-Hunyady-Lavatka-Salacz–kúria
–Sívó-kúria
–Ungár-kúria
– Bencsik-Radák-Beliczey–kúria
– Olgyay-Gullner-Débor-Györe–kúria
– Márton-kúria
– Vigyázó-kastély
- Kis Vigyázó-kúria