A polgárosodás világa kelt életre a szabadegyetemi előadáson

– A polgárosodás más és más időszakban jelent meg az egyes országokban. Franciaországban például már a 18. században találkozhatunk a polgári eszmékkel. Európai viszonylatban ez a korszak nagyjából 250 évet ölel fel – kezdte ismertetőjét Méri Tibor, majd hozzátette, az Angliában kialakult polgári világ a protestáns pedagógiai elveken is éreztette hatását. Ekkor nyert ugyanis teret a gentleman­nevelés, mely a korábbiakhoz képest merőben új látásmódot képviselt.

– A fő cél itt már nem a társasági élet szabályaihoz történő külsődleges alkalmazkodás, hanem a jellembeli vonások tökéletesítése lett: az erős és egészséges test, az erényes és vallásos lélek, valamint a praktikus ismeretek váltak elsődlegessé – fűzte hozzá.

[caption id="" align="aligncenter" width="600"] Méri Tibor szerint a gyermekkortörténet egy újkeletű megközelítési mód Fotó: Csabai István
[/caption]

Az ipari fejlődés haladásával a gyermekmunka is előtérbe került. Ez a tény pedig komoly károkat okozott a legfiatalabbak szellemi és biológiai fejlődésében. 1833-ban gyáripari törvény szabályozta ugyan Angliában, hogy kilenc év alatti gyermek nem végezhet munkát, a rendelkezés azonban csak a textilgyárakban dolgozókra vonatkozott.

A magyarországi „neveléspolitikában” Mária Terézia 1777-ben kiadott tanügyi rendelete, a Ratio Educationis jelentett áttörést.

– Az állam először szabályozta az iskolaügyet, amely korábban az egyház belügyeihez tartozott. Ez a rendelet még nem írt elő tankötelezettséget, viszont egységes, központi irányítás alatt működő iskolarendszer kiépítését szorgalmazta. II. József idejében tovább folytatódtak a szabályozó intézkedések. Akkoriban a közép- és felsőfokú oktatásban a magyar nyelv nem kapott szerepet, a tanítás nyelve a latin volt, valamint minden tantárgyat németül kellett tanítani a magyar középiskolákban – magyarázta a korabeli viszonyokat az előadó.

Bár az oktatást központilag kezdték szabályozni, a korai jogi rendelkezések még nem szóltak intézményesített keretekről, amelyek a kisgyermekek elhelyezését oldották volna meg. Az első óvodák, majd később a bölcsődék életre hívásához nagy lökést jelentett az anyák munkába állása. Innentől kezdve ugyanis lényegesen lerövidült az aktív gyermeknevelésre fordított idő.

– Brunszvik Teréz grófnő, a magyarországi óvodák megalapítója, Angyalkert néven nyitott meg „kisdedóvót”. Ezekben az intézményekben akkor olvasástanítást és vallási ismereteket is oktattak.

1844-ben újabb fordulatot vett a gyermekek ügye. Ebben az évben alakult meg Párizsban az első bölcsőde, s a francia „újításról” egy évvel később már Magyarországon is tudósítottak.

– Hazánkban 1852-ben nyithatott először ilyen létesítmény, melynek nyitvatartását az édesanyák munkaidejéhez igazították. Az ellátásért az édesanyák napidíjat fizettek, melyért cserébe külön ágy, étkezési edény és fehérnemű is járt a legkisebbeknek.

Újabb mérföldkőhöz érkezett a 19. század második felére a magyar oktatásügy. Magyarország népoktatási törvénye több európai országot is megelőzött.

– Fontosságát jelzi, hogy itt lépett életbe az általános iskolakötelezettség, és létrejöttek a hatosztályos elemi iskolák is.

Méri Tibor a 20. század elejének neves szakembereiről is beszélt. Zárszavában elmondta, ekkoriban került előtérbe a szülői szeretet és nevelés fontossága, valamint a gyermek önálló személyiségként történő elfogadása is.

– Ez idő alatt számos programon vehettem részt, rengeteg jó előadást hallgathattam meg.

A mostani is nagyon tetszett. Hozzá kell tennem, meglehetősen kritikus vagyok, de a legtöbb téma nagyon érdekel – mondta el lapunknak az egyik szolnoki érdeklődő.

– Ez idő alatt számos programon vehettem részt, rengeteg jó előadást hallgathattam meg.

A mostani is nagyon tetszett. Hozzá kell tennem, meglehetősen kritikus vagyok, de a legtöbb téma nagyon érdekel – mondta el lapunknak az egyik szolnoki érdeklődő. Méri Tibor szerint a gyermekkortörténet egy újkeletű megközelítési mód Fotó: Csabai István -->