Tudja, mit jelent a régi téglákon a felirat? Ennél a kunhegyesi háznál nem találná ki!

– Harminchat éve kezdtem gyűjteni a néprajzi emlékeket, a bélyeges téglákat pedig öt éve – indított a gyűjtő, akinek otthona számos ritkaság tárháza. A falakban olyan téglákkal, melyek jelei megannyi különleges történelmi személyről (is) árulkodnak.

– Kezdetben azt szerettem volna, hogy minél több és érdekesebb, helyben készült, kézi vetésű téglát gyűjtsek össze – nosztalgiázott Czupp Pál.

Elmondta azt is, a Monarchia Bélyeges Tégla Gyűjtők Egyesületével is felvette a kapcsolatot, hogy bővítse ismereteit az olykor több évszázados építőelemekről.

A kunhegyesi téglák után azonban tágult a kör, új bélyeges emlékek is színesítették a repertoárt, ugyanis többek közt egy neves osztrák tábornagy és győri várkapitány téglája is bekerült a gazdag kollekcióba.

– Siegbert Heister téglája egy győri gyűjtőtől került hozzám, és már a cserével birtokában voltam a hozzá kötődő legfontosabb információknak. Lényeges, hogy amikor cserére kerül a sor, nemcsak magát a tárgyat, hanem a rajta lévő jelképekhez, feliratokhoz kapcsolódó tudnivalókat is kicseréljük... – avatott be a részletekbe a szakember, miközben a tégla betűinek megfejtését magyarázta.

Megtudtuk, az S G C V H jelölés az osztrák tábornagy nevére és rendfokozatára utal, a jelek feloldása pedig Siegbert General Cavalerie Von ­Heister.

De miért is érdekes a kunhegyesi gyűjtő híres Heister-­téglája?

A magyarázatért a győri óváros vallási és kulturális központjába, a Káptalandombra látogattunk el.

Gróf Siegbert Heister a 18. század elejének neves stratégája volt. A Rákóczi-szabadságharc kezdeti szakaszában jelentős osztrák győzelmeket aratott hadvezér egyik nagy erejű magyarországi színre lépése akkor történt, amikor a Fertő-tó környékéről kiszorította a kuruc hadakat, majd seregével meg sem állt Győrig.

Az osztrák katonaember ebben az időszakban kapta meg a várkapitányi tisztséget a városban. 1697. március­ 17-én ugyanis különös esemény történt a győri székesegyházban.

A Káptalandomb ódon dokumentumai és naplórészletek arról számolnak be, a bazilika azóta kegyképpé lett Ír ­Madonna-festménye ­véres könnyeket hullatott, melynek számos szemtanúja között ott volt a város akkori „császári­ hadi kormányzója”, Siegbert Heister is.

– A könnyezés ­hatására úgy döntött a gróf, saját költségén emeltet ­oltárt a megmagyarázhatatlan esemény tiszteletére. Az építmény végül a templom­ északi hajójában foglalt helyet... – beszélt a korabeli eseményekről Horváth Dorina, a Szent László­ Látogatóközpont tárlatvezetője, aki azt is elárulta, a győri belváros jócskán tartogat még különleges téglákat a várkapitányok idejéből.

„Utunk” ezután ismét ­Kunhegyesre vezetett. Czupp Pál szerint a neves tégla egy „sorozatgyártás” ékes darabja.

– A győri várkapitányoknál szokássá vált, hogy beleöntették nevüket a téglákba. Mintegy 150 éves hagyomány alakult így ki, miszerint az egymást követő kapitányok a saját nevükre utaló információkat égettek az agyagba. Hasonló a helyzet a nemesi családoknál is, melyek alól térségünk sem kivétel – részletezte a gyűjtő, s hozzáfűzte:

– Kunhegyesen nem elsősorban a nemesi jelölt téglák jellemzők, mindinkább a községi vetésű építőkövek, ami nem is csoda, hiszen a városnak hajdanán saját téglaégetője is volt – taglalta Pál, aki néprajzi pályamunkában is feldolgozta már a téglák történetét, melyért nemrégiben egy rangos pályázat első díját is elnyerte.

– Bélyeges téglagyűjteményem bekerült már a kunhegyesi városi értéktárba is, és remélem, hamarosan a megyeiben is helyet kap majd – mosolygott büszkén műtárgyaira a kunhegyesi kollekció tulajdonosa.

Hartai Gergely