Több száz éves titokra derített fényt az orgonaművész

– Tíz évvel ezelőtt jártam először Nápolyban, egy orgonaversenyen – emlékezett vissza a napokban Réz Lóránt, amikor az egyik berényi fellépése előtt beszélgettünk.

– A verseny előtt néhány napot Nápolyban töltöttem. Az első pillanattól úgy éreztem, mintha hazaértem volna, megéreztem a város máshoz nem hasonlítható hangulatát. Később jöttem arra rá, hogy hatással volt rám a város harmóniája, amit a négy őselem – a Vezúvval a tűz, a tengerrel a víz, a termékeny föld és a dús levegő – együttes jelenléte ad – mondta.

A művész számára meghatározó élményt jelentett, hogy Nápoly hosszú évszázadokon át volt a zene fővárosa. Itt mutatták be az első operát, a magas színvonalú zenei kultúra korszakról korszakra jellemző a városra, a mai napig hatalmas tisztelet övezi az énekeseket és a zeneszerzőket.

– Részletesen kezdtem foglalkozni a nápolyi zenével, intenzíven tanultam az olasz nyelvet, rendszeresen jártam az olasz intézetbe, kapcsolatba kerültem kutatókkal, történészekkel – idézte fel Réz Lóránt a kezdeteket.

– Vincenzo De Pasquale művészettörténész kért fel egy fantasztikus feladatra, hogy próbáljam megtalálni a nápolyi Gesú Nuovo templom homlokzati gyémántmetszésű piramisainak arámi és görög szimbólumai olvasási kulcsát.

– Kiderült, hogy ezek az érdekes hieroglifaszerű jelek zenei hangmagasságokat jelölnek. Sikerült rálelnem arra a kulcsra, amivel gyönyörű gregorián dallamokat tudtam lejegyezni a falról.

–Ezekből a dallamokból írtam egy tíztételes művet (L’ Enigma del Gesú Nuovo – Harmoniae Universales), ami valóban az univerzum harmóniáját foglalja magában, minden tétel egy-egy égitest és a hozzá kapcsolódó szféra zenéje – tudhattuk meg az alkotótól.

A mű nápolyi ősbemutatója 2011-ben volt, de a művész számára csak ezt követően derült ki, hogy rendkívül szoros kapcsolódás fedezhető fel az elrejtett hangok és Dante Isteni színjátékának harmadik, Paradicsomról szóló könyvével.

– Hátborzongató érzés volt, amikor az Isteni színjáték olvasása közben felismertem, hogy ugyanazt a motívumot találtam meg a templom falán is – mondta Réz Lóránt.

– Olasz kutatók is próbálkoztak korábban a kódok megfejtésével, de Vincenzo De Pasquale szerint kifejezetten egy magyar művésznek, egy magyar kutatónak kellett hozzálátnia a munkához, mert úgy vélte, a jelrendszer megfejtéséhez a nyelvünkből eredeztethető, más európai népektől eltérő gondolkodásmódra volt szükség.

Lehetséges jó megoldás

Az persze továbbra is kérdés Réz Lóránt szerint, hogy a nápolyi templom falán található írásjelekből kiolvasható zenében az alkotó valóban Dante Alighieri csodálatos művét rejtette volna el. – Úgy vélem azonban – tette hozzá az orgonaművész –, hogy megoldásom az egyik jó megfejtést jelentheti, egy sajátos megközelítése a dolognak. Több jó megoldás is létezhet, de úgy érzem, megfejtésem nagyon közel jár az igazsághoz.

Banka Csaba