tiltott vélemény

2020.06.14. 15:49

Felszámolják a szólásszabadságot az Egyesült Államokban

A szólásszabadság megszűnt létezni az Egyesült Államokban a tüntetések közepette. Egy közgazdász professzort például azért akarnak eltávolítani szerkesztői pozíciójából egy lapnál, mert ki merte fejezni a véleményét az interneten a rendőrséget illetően. A professzor csak annak adott hangot, hogy nem támogatja a rombolást és az anarchiát, a következmény pedig boszorkányüldözés lett.

A liberális tömeg felszámolta a szólásszabadságot az Egyesült Államokban – írja a V4NA hírügynökség. Az eddig sem volt példa nélküli, hogy valakit a személyes véleménye miatt kezdtek ki az interneten, ez a gyakorlat azonban már félelmetes mértéket öltött és nem egy esetről számoltak be most, a Black Lives Matter (BLM) tüntetések közepette.

A szólásszabadság a tengerentúlon egyre inkább megszűnőben van, és már bárkit keresztre feszíthetnek, ha nem egyezik a véleménye a liberális, szélsőséges elvekkel.

A legfrissebb ügyben a chicagói egyetem közgazdász professzora, Harald Uhlig érintett, aki a közösségi oldalán fejezte ki véleményét a rendőrség támogatásának megvonásáról. Ezt azonban saját érdekében lehet, hogy nem kellett volna, a következmények ugyanis rendkívül súlyosak lettek.

Too bad, but " target="_blank" rel="noopener noreferrer">#blacklivesmatter per its core organization @Blklivesmatter just torpedoed itself, with its full-fledged support of #defundthepolice : „We call for a national defunding of police.” Suuuure. They knew this is non-starter, and tried a sensible Orwell 1984 of saying,

Uhlig arról írt a posztot, hogy egyáltalán nem helyesli a támogatás megvonását a rendőrségtől, ami mellett mostanában egyre többen szólalnak fel. Ugyanakkor a reformokat azért támogatná a rendőrség soraiban, egyszerűen csak a szélsőséges, radikális gondolatokat utasítja el.

Ezzel egyébként nincs egyedül, mert a YouGov felmérése szerint az amerikai embereknek csupán a 16 százaléka támogatja azt, hogy vonják meg a pénzt a rendőrségtől, 65 százalékuk ellenzi ezt.

A professzor azonban valószínűleg nem sejtette, mekkora vitát vált majd ki a posztja. Justin Wolfers, a New York Times munkatársa például megpróbálta hitelteleníteni Uhligot a Twitteren, ahol még a közgazdász szerkesztői pozícióját is firtatta a Journal of Political Economy-nál.

I'm no fan of twitter pile-ons, or call-out culture. A single tweet won't get me upset. But reading through " target="_blank" rel="noopener noreferrer">@haralduhlig's public writing reveals a pattern that's a bit too revealing.

Szintén a New York Times munkatársa, Paul Krugman pedig azt hozta elő, hogy Uhlig maga is egy kiváltságos fehér ember, ezért nem tud foglalkozni a kevésbé szerencsések problémáival.

Editor of the Journal of Political Economy, a powerful gatekeeper in the profession. And yet another privileged white man who evidently can't control his urge to belittle the concerns of those less fortunate. https://t.co/H1gUa89p9o

Nem tétlenkedtek sokáig a Berkeley egyetemen sem, ahol egy professzor, Max Aufhammer elindított egy petíciót Harald Uhlig lemondatására.

I am calling for the resignation of Harald Uhlig (" target="_blank" rel="noopener noreferrer">@haralduhlig) as the editor of the Journal of Political Economy. If you would like to add your name to this call, it is posted at https://t.co/FWnGgPvUiz. It will be delivered by end of day 6/10 (tomorrow).

Uhlig nem az első tanár, akit megpróbálnak keresztre feszíteni most a BLM mozgalom mögé bújva. Hasonlóan járt Gordon Klein is, a Kaliforniai Egyetem (UCLA) egyébként fehérbőrű professzora is. Az ő bűne az volt, hogy amikor a BLM tüntetések miatt különleges bánásmódot kért egy diák az óráján, ő nem adta meg azt neki. Emiatt az egyetem elvette a professzortól az óráit és fel is függesztették, a diákok pedig egy petíciót indítottak a kirúgására.

A nem eléggé liberális felfogás miatt való elbocsátás pedig begyűrűzött a University of Albertába is, ahol egy antropológus professzort azért rúgott ki az egyetem, mert gender-kritikus és feminista megszólalásai voltak. A diákok arra panaszkodtak, hogy Kathleen Lowery nem biztonságos környezetet teremtett nekik a megszólalásaival, az intézmény pedig végső soron úgy látta, hogy jobb lesz mindenkinek a professzor nélkül.

A néhány példából már tökéletesen látszik, milyen irányba haladnak az egyetemek az Egyesült Államokban, ahol nem csak a szólásszabadságot számolják fel, de a diákok bemondás alapján már bárkit ki tudnak rúgatni, akivel nem értenek egyet. Azt pedig talán elképzelni sem lehet, hány ilyen eset van még, amiről nem is számol be a sajtó.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!