Ukrajna beavatkozott a magyar választási kampányba

Noha számos nyilatkozatában cáfolta Márki-Zay Péter, a Facebook-videójában végül kikotyogta, hogy a kampány utolsó hetében felvették a kapcsolatot Zelenszkij stábjával – írja a Mediaworks Hírcentum. A baloldal bukott miniszterelnök-jelöltje arról számolt be, hogy meg is szerveztek neki egy videóbeszélgetést az ukrán elnökkel, ám az egy kijevi bombariadó miatt végül meghiúsult. Márki-Zay megerősítette korábbi kijelentését, amely szerint Ukrajna a „mi háborúnkat vívja”, és azt hangoztatta, hogy bármilyen segítséget megadnának Zelenszkijéknek. De nézzük, mi is történt pontosan!  

A Magyar Nemzet még a kampány finisében értesült arról, hogy az ukrán külügy nemtetszését váltotta ki Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter március 21-én a külügyminiszteri tanácson, Brüsszelben tett kijelentése, amely szerint Magyarország ellenzi a repüléstilalmi övezetet Ukrajna felett és a békefenntartónak minősített szárazföldi alakulatok küldését. 

Szijjártó az ülésen egyértelművé tette, hogy hazánk nem fog fegyvereket szállítani Ukrajnába, és nem is engedi át a fegyverszállítmányokat Magyarország területén.    

A kapcsolatfelvétel 

A magyar diplomácia vezetőjének állásfoglalása után Dmytro Kuleba külügyminiszter felhívta a budapesti ukrán nagykövetet, és Ljubov Nepopnál arról érdeklődött, hogy miként lehetne elősegíteni a baloldali ellenzék választási győzelmét. 

A lap ezt követően nemzetbiztonsági forrásból megtudta, hogy Márki-Zay Péter és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között meg is történt a kapcsolatfelvétel.  

Figyelj, Viktor! 

 Az Európai Tanács március 24-ei ülésére videókapcsolattal bejelentkező Zelenszkij a diplomáciában meglehetősen szokatlan stílusban szólította meg Orbán Viktor kormányfőt:

Figyelj, Viktor, tudod, mi történik most Mariupolban? Ha tudsz, menj le a (Duna) partra, nézd meg a cipőket és meg fogod látni, hogy ilyen tömeggyilkosságok most is folynak a világban! Oroszország ma is ezt hajtja végre.

Az ukrán elnök ezt követően kérdőre vonta a magyar miniszterelnököt, hogy miért habozik szankciókat bevezetni, fegyvereket átengedni Magyarországon, illetve miért dilemmázik azon, hogy kereskedjen-e Oroszországgal.    

Zelenszkij néhány nappal később ismét Budapest-ellenes éllel szólalt meg. A dán parlamenti képviselőknek küldött videóüzenetében kijelentette: 

Nem lehetnek orosz csápok Európában, amelyek belülről feszítik az uniót, és még most is segíteni próbálják Oroszországot, hogy a lehető legtöbb pénzt keresse. Mindenki pontosan tudja, hogy az EU-ban ki áll szemben az emberiességgel és a józan ésszel, ki az, aki semmit nem tesz Ukrajna békéjéért. Ennek véget kell vetni, Európa pedig nem hallgathatja tovább a magyar kormány kifogásait.

Az ukrán elnök még az országgyűlési választások napján is folytatta a magyar kormányt ostorozó nyilatkozatsorozatát. Zelenszkij április 3-i videóüzenetében kijelentette, a magyar miniszterelnök az utolsó Európában, aki még hajlandó nyíltan Putyint támogatni. 

Sem a védelemhez szükséges segítséget nem engedték át az országukon, sem semmilyen egyéb erőfeszítést nem láttunk arra vonatkozóan, hogy a magyar kormány szeretne véget vetni a háborúnak.

– fogalmazott, majd feltette a kérdést: „Miért van ez?” Szerinte Orbán Viktor nem tudja, mi zajlik Ukrajnában, de arról sincs fogalma, hogy mi folyik Európában.
 

Határozott álláspont 

 A magyar kormány álláspontja az Ukrajna területén dúló fegyveres konfliktusról már az első pillanattól kezdve változatlan, vagyis, hogy hazánk semmiképpen nem keveredhet bele a háborúba. 

A fegyverszállítást és katonai részvételt követelő baloldali politikusokról Orbán Viktor elmondta, nincs rutinjuk, nincs tudásuk, és hiányzik belőlük a felelősségérzet. – Felelőtlen nyilatkozataikkal csak olajat öntenek a tűzre, ez pedig Magyarország érdekeivel ellentétes – fogalmazott. A miniszterelnök hozzátette, kalandorpolitika helyett felelős politizálásra, biztonságra, stabilitásra van szükség. – Ilyenkor nem megengedhető, hogy a kampány szempontjai a nemzeti érdekek elé tolakodjanak – jelentette ki a kormányfő.   

Zelenszkij és Márki-Zay színfalak mögötti együttműködése viszont egyáltalán nem meglepő, hiszen a baloldal kormányfőjelöltje többször nyilatkozott arról, hogy a kemény szankciók elrendelése mellett fegyvereket és magyar katonákat küldene Ukrajnába. Azt a körülményt sem lehet elhanyagolni, hogy mindketten főként a most regnáló amerikai adminisztráció kottájából játszanak. A fentiek alapján tehát egyértelmű, hogy Ukrajna a magyar baloldalt támogatva avatkozott bele a választási kampányba. Zelenszkijnek erre még úgy is volt ideje és energiája, hogy a hazája területén folyó háború, az orosz agresszió hatalmas terhet ró az egész ukrán vezetésre. 

Kijev érdeke 

A történtekre reagálva Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a Mediaworks Hírcentrumának elmondta, az, hogy az ukrán diplomácia az elmúlt hetekben agresszívebb, sokszor túlmozgásos lett, érthető, hiszen országukban háború dúl. A kijevi vezetés nyilván az ukrán érdekeket veszi figyelembe, és az ukrán érdek az, hogy minél több országot vonjanak be a konfliktusba saját oldalukon. Szerinte, ennek tudható be, hogy az ukrán elnök és diplomatái nemcsak Budapestnek, de más nyugati fővárosoknak is – többször Berlinnek – durva, fenyegető üzeneteket küldenek.  

– Magyarországnak viszont az az érdeke, hogy kimaradjon a háborúból, valamennyi magyar politikusnak ezt az irányt kell vagy kellene követnie. Ebből a szempontból jelent súlyos nemzetbiztonsági kockázatot a magyarországi baloldal veszélyes politikája, amely megint csak külföldről remélt segítséget a saját sikeréhez – tehát újfent a saját pártérdekük mögé sorolták a nemzet érdekét. Nem önmagában csak a külföldi beavatkozási kísérlettel van tehát baj, hanem legfőképpen azzal, hogy e külső erők rendszeresen kollaboránsokra találnak a magyarországi baloldali politikusokban – fogalmazott. 

Totális tévedés 

Szánthó Miklós úgy látja, megint az a képlet rajzolódik ki, hogy utóbbiak nem a magyar érdeket tartják elsődlegesnek, hanem más politikai érdekekhez akarnak igazodni, külföldi mintákat akarnak másolni – ráadásul olyanokat, amelyeket komolyan vehető nyugati politikusok sem, csak a pacifistából hirtelen militaristává avanzsált liberális lapok szerkesztőségei, a nyugati „elit krémje” igyekszik követendőnek felmutatni. 

Hozzátette, a magyarországi baloldal – és itt nyilván nemcsak Márki-Zayról, hanem azon gyurcsányista szövetségeseiről is szó van, akik őt most hátba döfik – tehát nemcsak képtelen józanul viszonyulni a magyar nemzetbiztonság követelményrendszeréhez, de totális tévedésben van a kontinens, a régió geopolitikáját és a nyugati szövetségesi rendszer biztonsági architektúráját illetően is.  

– Ugyanis bár számos nyugati vezető fejezi ki folyamatosan szolidaritását Kijevvel, senki, sem Párizsban, sem Berlinben, de Washingtonban sem kíván közvetlen katonai konfliktusba keveredni Oroszországgal – ahogyan ez a NATO álláspontja is – hangoztatta.  

Szirénhangok 

Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint tehát nem elég, hogy az elmúlt hónapokban a hazai baloldal a globalizáció nyerteseinek csinált egy félresikerült, nemzetellenes, elitista kampányt, amely után most kiderült, hogy a saját szavazóit is mélységesen megveti valójában, hanem a világpolitikai folyamatokat is teljesen félreérti. Olyan, általa szelektíven hallott szirénhangoknak akar engedelmeskedni, amelyek bár jóemberkedőnek hatnak, reálpolitikai alapjuk nincs.  

– Ezzel szemben a magyar jobboldal saját, magyar mintát épít, amely egyszerre áll humanitárius segítségnyújtásból és az ország érdekeinek figyelembevételéből, ami értelemszerűen szolgálja a nemzet békéjét és nem utolsósorban energiabiztonságát. Ebből fakad, hogy a magyar kormánynak vitája valójában nem is a magyar érdeket – érthető okokból – figyelmen kívül hagyó Zelenszkij-kabinettel, hanem az ugyanezt tevő magyarországi baloldali politikusokkal van. Vélhetően ezt ismerte fel az a milliós szavazóbázis is, amely 2018 óta elhagyta az ellenzéket – zárta értékelését Szánthó Miklós.