2022.09.13. 20:49
Kiszámítható, mennyivel drágították a gáz árát a szankciók
A számok nem hazudnak: a brüsszeli lépések Európának okoznak súlyos kiadásokat - írja a Magyar Nemzet.
Egy dolgozó ellenőrzi a vezetékrendszert az FGSZ Földgázszállító Zrt. vecsési üzemében 2017. január 10-én.
Forrás: MTI
Fotó: Koszticsák Szilárd
Februárban, az orosz–ukrán háború kitörése előtt 80 euró körül mozgott a gáz egységára az irányadó holland gáztőzsdén. Az ár augusztus végén már bőven 250 euró fölött is járt. Az elmúlt fél év történései egyértelműen bizonyítják, hogy a brüsszeli szankciók állnak a háromszoros növekedés hátterében: a gáz mindig akkor drágult, amikor az Európai Unió Oroszország elleni szankcióról döntött, vagy a közösség különféle vezetői ezt szorgalmazták.
A háború kezdete óta zajlik a vita arról, hogy az Oroszország ellen bevezetett nyugati szankciók alkalmasak-e arra, hogy megroppantsák az orosz gazdaságot, ezzel elvonják a további hadműveletek anyagi fedezetét. Ez ügyben egyelőre megoszlanak a vélemények. Annak kapcsán viszont egyre tisztábban látni, miképpen hatnak a szankciók Európára és az uniós gazdaságra. A gáz, amely a kontinens legnagyobb része számára kulcsfontosságú, például a háromszorosára drágult, az áremelkedések időpontja pedig éppen egybeesett a fontosabb uniós szankciós döntésekkel.
A tőzsdei adatok azt mutatják, hogy miután megindult a koronavírus-válságból való kilábalás, a gáz ára 2021-ben emelkedni kezdett – hűen bemutatja ezt a holland gáztőzsde adatsora. A gáz tehát a háború és a brüsszeli válaszlépések ellenére is jelentősen drágult. Az orosz hadsereg idén február 24-én tört be Ukrajna területére, a támadás előtt 80 euró körül mozgott gáz egységára. A tőzsdei adatok azt mutatják, hogy fegyveres konfliktust követő napokban nem ugrott meg az ár, az első drasztikus kilengés azután következett be, hogy március elején több vezető európai politikus is kiállt a gázembargó mellett. Erre március 7-én kilőtt a gázár, s bőven a duplájára emelkedett. A tőzsdei ár ezután gyors ereszkedésnek indult, amit indokolhatott az is, hogy az esetleges gázembargó körül erős nézeteltérés alakult ki az unióban: az ötletet mások mellett a magyar kormány sem támogatta, így megvalósításának esélye csekélyre zsugorodott.
Az adatok szerint az ár rövidebb ideig, tavasszal különösebb kilengések nélkül, száz euró körül, inkább alatta mozgott. Egészen június közepéig. Érdemes megjegyezni: az Európai Unió június elején határozott arról, hogy bizonyos kivételekkel embargót vezet be az orosz olajra. A gázembargó brüsszeli ötlete ekkoriban újra előkerült, s ekkor kezdődött meg az orosz–német gazdasági kapcsolatok elmérgesedése is. A tőzsdei folyamatokat ezek mellett nyilván az is befolyásolta, hogy az EU-ban júliusban megszületett a 15 százalékos egységes gázfogyasztás-csökkentési javaslat és nemrégiben az uniós gázárplafonterv.
A teljes cikket ITT olvashatja el.
