Magyar kultúra napja

2023.01.22. 18:36

Novák Katalin köztársasági elnökkel közösen szavalta el 200 gyermek a Himnuszt

A Himnusz elkészültének kétszázadik évfordulója alkalmából az állami megemlékezés után az Országházban száz anyaországi és száz határon túli gyermek szavalta a nemzeti imádságot az államfővel közösen.

Novák Katalin köztársasági elnök (középen) fiatalokkal együtt szavalja a Himnuszt a magyar kultúra napja és a Himnusz születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen az Országház Felsőházi termében 2023. január 22-én

Forrás: MTI

Fotó: Bruzák Noémi

Megemlékezést tartottak a Himnusz születésének 200. évfordulója alkalmából vasárnap Budapesten, az Országházban, ahol irodalmi összeállítással és közös szavalással ünnepelték a magyar kultúra napját.

Az eseményen köszöntötték Novák Katalin köztársasági elnököt és a Kárpát-medence minden tájáról érkezett gyerekeket, akiknek jelenléte a nemzeti összetartozást szimbolizálta. A 200. évfordulón 200 gyermek - 100 anyaországi és 100 határon túli - szavalta Novák Katalinnal együtt a Himnuszt az ünnepségen.

A ma 200 éves Himnusz igazán csak a magyar lélekben rezonál. Mi tudjuk, zsigereinkben érezzük, mit jelent megbűnhődni múltat, s jövendőt. S mi, magyarok képesek vagyunk együtt kérni áldást, víg esztendőt. Ebben a vágyban egyesülhet a nemzet, s egyesül is újra meg újra. Ez az akaratlanul is imára kulcsolt kéz, ez a közös fohász fejezi ki és teremti meg alkalomról alkalomra a magyarság emberi értelmet felülhaladó összetartozását.

– írta később a közösségi oldalán az államfő.

A magyar kultúra napja mostantól az Országgyűlés határozatának megfelelően nemzeti emléknapjaink sorát gazdagítja – hangzott el az eseményen.

Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek kiemelte: a magyar kultúra napja a magyar hazaszeretet ünnepe is, hiszen ezen a napon fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnuszt, nemzetünk imádságát. Ez a költemény a magyar hazafias líra többszázados vonulatának összefoglalója, amely az egész magyar sorsot magába sűríti.    

Addigi költészetünkben dicsőítették a múltat és kárhoztatták a jelent. Ez a vers zsoltár módján, istendicséret hangján szól, és a jobb jövőben reménykedik

– tette hozzá.

Elmondta, Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én öntötte végső formába a Hymnus, a' Magyar nép Zivataros századaiból című költeményét. Ez az esztendő a magyarok számára gondviselésszerű volt, hiszen 1823-ban született Petőfi Sándor, a hazáért életét adó nagy költőnk, és ugyanebben az évben született Madách Imre, aki a magyar szabadságért börtönbüntetést viselt, ő írta meg a magyar Faustot, Az ember tragédiáját – emlékeztetett.

Azon a januári napon valószínűleg Kölcsey nem gondolta, hogy a vers, melyet hajnalban fejezett be, egyszer még Magyarország hivatalos himnusza lesz

 – jegyezte meg az érsek.

Bábel Balázs kitért arra: a Himnusz Kölcsey Ferenc haza iránti szeretetének foglalata, de a költő kérlelhetetlen kritikusa volt a magyar bűnöknek.

 Aszketikus életet élt, nagyon sok megpróbáltatásban volt része, sok lelki és szellemi válságot élt meg, amelyekhez nagyban hozzájárult, hogy gyerekkori betegsége miatt a jobb szemére megvakult.

A borongó bánat hozzátartozott természetéhez, érzékeny lelkében a nemzethalál víziója lebegett, elég csak a Zrínyi második éneke című versére gondolnunk

 – fogalmazott az érsek.

Szólt arról is: abban, hogy a Himnusz közismertté vált, nagy érdeme van Erkel Ferencnek, aki megzenésítette. A mű 1844-től ismertté vált az akkori értelmiség körében.

A Himnusz nagy ünnepeken a templomainkban is felhangzik, ahol magyarok élnek - mondta Bábel Balázs. Közölte: a 200. évforduló hálára is kötelez, mert voltak időszakok, amikor el akarták törölni a Himnusz éneklését.

Most ugyancsak fontos, hogy a Himnuszt imádságként énekeljük, mert olyan időket élünk, amikor a nemzetet, a hazát a felejtés kultúrájával ki akarják törölni emlékezetünkből. Nekünk a költő és zeneszerző szándékát tovább kell vinnünk

– hangoztatta.

Az érsek hozzátette, eltelt kétszáz év a Himnusz megírása óta, ünneplésünk akkor lenne teljes, ha mindaz az éthosz, amely Kölcsey szívét átjárta, a miénkre is hatna. 

Így emelkedne fel a magyar nép a hazaszeretetben nagy fiához

– zárta szavait Bábel Balázs.

BÁBEL Balázs
Budapest, 2023. január 22. Bábel Balázs, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érseke beszédet mond a magyar kultúra napja és a Himnusz születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen az Országház Felsőházi termében 2023. január 22-én
Fotós: Bruzák Noémi / Forrás: MTI

Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke azt mondta: 200 évvel ezelőtt született egy olyan imádságunk, amelynek küldetése, funkciója felemelni, összekötni, megvilágítani a mi közös magyar életünket. 

Nemzeti és imádság - egyik sem könnyű műfaj

– jegyezte meg a püspök.

Úgy fogalmazott, Kölcsey Himnusza nem kegyes kívánságok gyűjteménye, hanem tükörbe nézés és szembenézés. Szembenézés történelmünkkel, úgy, ahogy azt az Ószövetség prófétái tették, és az nem volt más, mint hogy Isten szemszögéből akarták látni a saját életüket.

A művet idézve a zsinati elnök azt hangoztatta: egymással szemben elkövetett bűneink sértik az isteni törvényt, és romlásba taszítják a közösséget.

Bűnbocsánat, áldás csak irgalomból lehet és lesz – hangsúlyozta, hozzátéve: ezért kezdődik úgy az utolsó versszak: „Szánd meg Isten a magyart”.

Ezt kérjük, ezért imádkozunk mindig, amikor a Himnuszt énekeljük

– mondta a református püspök. Kitért arra: nem azért emlegetjük, hogy „Megbünhödte már e nép/ A multat s jövendőt!”, mert mostantól bármit megtehetünk, hanem azért, mert szabadok vagyunk a jóra.

Köszönjük, hogy a Himnuszt énekelve azok is imádkoznak, akik nem is tudják, és így mégis együtt lehetünk mi, magyarok az emberi mélységekben és az isteni magasságokban

– fejezte be beszédét Balog Zoltán.

BALOG Zoltán
Budapest, 2023. január 22. Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, dunamelléki püspök beszédet mond a magyar kultúra napja és a Himnusz születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen az Országház Felsőházi termében 2023. január 22-én Fotós: Bruzák Noémi / Forrás: MTI

Az irodalmi összeállítás a Nemzeti Színház és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház művészei, a Honvéd Férfikar, valamint a Kaposvári Egyetem tolmácsolásában hangzott el, Solymosi Vince (cimbalom) közreműködésével, Vidnyánszky Attila rendezésében.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában