Váratlanul Kijevbe látogatott a NATO-főtitkár, Zelenszkijjel tárgyalt

Szergej Lavrov: Moszkva nem látja teljesülni az előfeltételeit a rendezési tárgyalásoknak 

Oroszország nem látja, hogy meglennének az előfeltételei az ukrajnai rendezési tárgyalásoknak, és az esetleges egyezkedés esetén sem fogja felfüggeszteni a harci cselekményeket, hogy a jóakaratát kifejező gesztussal ne éljenek vissza, mint korábban - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a TASZSZ hírügynökség által csütörtökön közölt interjúban.

"Amikor a Nyugat ilyen provokatív híresztelésekbe kezd, úgy tűnik, hogy tesztel bennünket, hogy készek vagyunk-e elfogadni a feltételeit. És valóban nem rejtik véka alá a feltételeiket: néhány hónapos szünetet tartanának, az ideiglenes tűzszüneten kívül nem kötnének más megállapodást, az így nyert idő alatt pedig új fegyverekkel pumpálnák tele Ukrajnát" - fogalmazott Lavrov.

Előretört az orosz hadsereg a dél-donyecki frontszakaszon a moszkvai védelmi tárca szerint 

Kedvezőbb hadállásokat foglaltak el az orosz erők az ukrajnai front dél-donyecki szakaszán, miközben a Zaporizzsja megyei Prijutne településnél két ukrán támadást visszavertek - közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint az itteni harcokban az ukrán fél veszteségeinek és sebesültjeinek száma 105, beleértve a 110. területvédelmi dandár egy diverzáns- és felderítőcsoportját, valamint két páncélozott harcjárművet és öt kocsit.

A moszkvai tájékoztatás a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek kötött egy vezetési- és megfigyelőpontot, két lőszerraktárt, egy Szu-25-ös harci gépet - ezzel a háború kezdete óta megsemmisített ukrán repülőgépek száma 480-ra nőtt az orosz nyilvántartás szerint - hat páncélozott harcjátművet és egy amerikai gyártmányú Bradley gyalogsági harcjárművet.

Ukrajnából indították el a tavaly Kelet-Lengyelországban becsapódott rakétát 

Lengyel nyomozók megállapítása szerint Ukrajnából indították el a kelet-lengyelországi Przewodów településen tavaly novemberben becsapódott rakétát - erősítette meg csütörtökön Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter újságírók kérdésére lublini látogatásán.

A miniszter hozzátette, hogy

Sajnálatosnak nevezte, hogy Ukrajna több hónap óta nem működik együtt a lengyel hatóságokkal.

Pedig a lengyel ügyészek "egészségüket és életüket is kockáztatva" segítettek Ukrajnának az orosz erők által elkövetett háborús bűncselekmények helyszíni dokumentálásában - jegyezte meg. "Mindig tiszteletben tartottuk az ukrán jogot, és figyelembe vettük elvárásaikat" - tette hozzá.

Az ukrán légvédelem megerősítéséről tárgyalt az ukrán elnök Kijevben a brit védelmi miniszterrel

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fogadta csütörtökön Kijevben Grant Shapps nemrég kinevezett brit védelmi minisztert, tárgyalásuk középpontjában Ukrajna légvédelmének megerősítése állt, ami különösen fontos a tél beállta előtt – közölte az ukrán elnöki iroda hivatalos honlapján.

A hivatal emlékeztetett arra, hogy a vilniusi NATO-csúcstalálkozón a világ legfejlettebb iparosodott demokráciáit összefogó G7-országcsoport közös nyilatkozatot fogadott el Ukrajna támogatásáról, és ebből kifolyólag megkezdődtek a tárgyalások Nagy-Britanniával kétoldalú megállapodások megkötéséről.

Csütörtökön az ukrán fővárosba érkezett Sebastien Lecornu francia védelmi miniszter is. A kijevi francia nagykövetség közlése szerint látogatása elején lerótta kegyeletét az Ukrajnáért elesettek emlékfalánál.

Ukrajna csalódott a NATO-kiképzésben

Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) katonái csalódottak voltak amiatt, ahogyan a NATO oktatói a kiképzésüket végezték. Ugyanis gyakran maguk az oktatók is kénytelenek voltak megkeresni a szükséges információkat az interneten, különösen a YouTube-on – írja az Origo a Le Monde című francia lapra hivatkozva.

Az egyik ukrán parancsnok a külföldi oktatók professzionalizmusának hiányáról beszélt a kiadványnak, megjegyezve, hogy számos esetben nem tudták, mit tegyenek egy adott nem szabványos helyzetben. Ezenkívül az Ukrán Fegyveres Erők harcosait felháborította, hogy a NATO kiképzési programjából hiányzik a drónokkal történő légi felderítés.

Be nem jelentett látogatáson Kijevben tárgyalt a NATO-főtitkár

Az ukrán erők „fokozatosan teret hódítanak” az országot támadó orosz csapatokkal szembeni ellentámadásnak köszönhetően – jelentette ki a NATO főtitkára csütörtökön Kijevben.

Jens Stoltenberg váratlanul, előzetes bejelentés nélkül látogatott el az ukrán fővárosba.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel megtartott közös sajtótájékoztatóján úgy foglalt állást, hogy

Az államfő közölte, hogy a főtitkárral tárgyalt Ukrajna légvédelmének a tél beállta előtti megerősítéséről. Tájékoztatása szerint megvitatta Stoltenberggel a legfontosabb védelmi kérdéseket, a harctéri helyzetet és az ukrán katonák igényeit.

Elmondta, hogy szót ejtettek az ukrajnai energetikai infrastruktúra elleni várható támadásokról, és kérte a partnerállamokat, hogy növeljék az országának nyújtott légvédelmi rendszerek számát. Zelenszkij elmondása szerint a NATO-főtitkár megígérte, hogy erőfeszítéseket tesz az ilyen készletek növelésére. „Együtt kell átvészelnünk ezt a telet, hogy megvédjük az infrastruktúrát és az embereink életét” – zárta szavait az elnök. A Jevropejszka Pravda hírportál emlékezetetett arra, hogy szeptember 20-án Stoltenberg azt mondta, Ukrajnának szüksége van légvédelme megerősítéséhez lőszerekre, pótalkatrészekre és segítségre a meglévő rendszerek karbantartásához.

A szövetségesek belefáradtak a konfliktusba

A Nyugat a Kijevbe szállítandó fegyverek hiányával néz szembe, és belefáradt az ukrajnai konfliktusba – számolt be róla a Politico.

Felidézték, hogy az Egyesült Államokban a republikánusok ellenzik, hogy további segélyeket küldjenek Kijevnek. Európában pedig Lengyelország közölte, hogy rövid távon leállítja a fegyverek küldését Ukrajnának. Franciaország szintén utalt hasonló helyzetre.

A katonaság harci kedve a nullához közelít

Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) támadóláza fokozatosan a nullára csökken – jelentette ki Alekszej Leonkov katonai elemző az Izvesztyiával folytatott beszélgetésében.

Szerinte ezt olyan tényezők okozzák, mint a mozgósítási képességek kimerülése és a katonai segítségnyújtás csökkenése.

Ukrajna teljes mértékben a katonai segítségnyújtástól függ, és nem költhet lőszert és fegyvert az offenzívára, mivel azok gyorsan elfogynak – tette hozzá a szakértő.

Oroszország célpontja az IRIS-T

Oroszország az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) által használt IRIS-T légvédelmi rakétarendszerekre (SAM) vadászik. Vlagyiszlav Shurygin katonai szakértő és tartalék légvédelmi tiszt a légvédelmi rendszerek elleni küzdelemről beszélt az Izvesztyiának adott interjújában.

Elmondása szerint Kijev IRIS-T komplexumok segítségével próbálja modernizálni légvédelmi rendszerét. Megjegyezte, hogy az ukrán fegyveres erők mozgó harci csoportot hoztak létre, amely orosz repülőgépeket és légi fegyvereket próbál elkapni.

Ukrajna mozgósítási problémákkal küzd

Az ukrán hadsereg komoly válságban van, ezért kemény és rendszeres mozgósítási intézkedéseket hoz – mondta Jurij Knutov katonai szakértő. A szakember a Lenta.ru-val folytatott beszélgetésében hangsúlyozta, hogy a mozgósított személyek száma legfeljebb egy újabb ellentámadásra lehet elég.

„Egy válságot figyelünk meg, ami az ukrán hadseregben zajlik. Zelenszkij most csak abban reménykedik, hogy a fiatalok, idősek és betegek új kényszermozgósítását hajtják majd végre. Most 200 ezret, télen és kora tavasszal pedig további 300 ezret. A katonai toborzók természetesen meg vannak ijedve, mert nagyon nehéz új embereket találni, tekintettel arra a tényre, hogy amint azt [Zelenszkij irodájának egykori tanácsadója, Alekszej] Arestovich korábban elmondta: három és fél millió ember menekült el Ukrajna területéről” – mondta Knutov.

Hozzátette: a mozgósított ukránok többsége nem rendelkezik a katonai műveletek végrehajtásához szükséges erőforrásokkal és kompetenciákkal.

Kijev elveszítheti a nyugat támogatását

A lengyelországi kapcsolatokért felelős brit parlamentközi csoport főtanácsadója, George Byczynski elmondta, hogy fennáll a veszélye, hogy Ukrajna elveszíti partnereit Volodimir Zelenszkij elnök beszédei miatt – erről a Telegraph írt egyik cikkében.

Bychinsky kijelentette, hogy ellenségeskedés van Ukrajna és a Nyugat között, és hangsúlyozta, hogy a konstruktív párbeszéd helyett Zelenszkij és az ukrán gabonamágnások a nyilvános szembenállást választották, és a Kereskedelmi Világszervezeten keresztül jogi lépésekhez folyamodtak.

A szakértő hozzátette, hogy Ukrajna „meggondolatlan kereskedelmi vitája” Lengyelországgal, Szlovákiával és Magyarországgal Zelenszkij „legkirívóbb hibája”.

Szeptember 16-án a lengyel kormány meghosszabbította az Ukrajnából származó gabonaimport tilalmát. Varsó ezt a döntést a helyi gazdák érdekeinek védelmével magyarázta.

Válaszul Ukrajna követeléseket nyújtott be a WTO-hoz Lengyelországgal, Magyarországgal és Szlovákiával szemben, amely embargót is rendelt el az ukrán gabonára vonatkozóan. Kijev elfogadhatatlan jogsértésnek nevezte a gabonaimport három uniós tagállam általi betiltását.

Az USA miatt új frontok nyílhatnak

Ukrajna már nem tud megbirkózni feladatával, ezért az Egyesült Államok kísérletet tesz új frontok megnyitására az Oroszország elleni harcban – írja az Al-Watan.

„Az Egyesült Államok kiábrándító valósággal néz szembe. Ebben a tekintetben az amerikai kormányzat új frontokat kezdett nyitni Oroszország ellen – Moldova területén és a Dél-Kaukázusban” – írja az újság.

Megjegyzik, Washington nem számított arra, hogy Oroszország ilyen sikeresen tud majd ellenállni a Nyugatnak, ezért kénytelen volt újabb forró pontokat kialakítani körülötte.
A kiadvány hangsúlyozta, hogy a Nyugat rosszul számolt, amikor Ukrajnára fogadott, mivel hadserege még az Ukrán Fegyveres Erők fegyverrel való ellátása esetén sem lesz képes sikereket elérni a harctéren az orosz csapatokkal való túl nagy egyensúlyhiány miatt.

Minimális előrejutás Bahmutnál

Az ukrán haderő Orikhovo-Vaszilivka település felé nyomul, amely 11 kilométerre északnyugatra van a donyecki Bahmuttól – írta az ISW.

Magyarország segít

Magyarország területére tegnap az ukrán–magyar határszakaszon 5758 fő, a román–magyar határszakaszon belépők közül 4655 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte a legfrissebb adatokat az Országos Rendőr-főkapitányság. 

A beléptetettek közül a rendőrség 95 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Észak-Korea fegyveralkut köt Oroszországgal

Észak-Korea folytatja a fegyvertárgyalásokat Oroszországgal, hamarosan létrejöhet a megállapodás – közölte Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője szeptember 27-én.

Bocsánatot kért Kanada miniszterelnöke

Justin Trudeau kanadai miniszterelnök szerdán bocsánatot kért, amiért

Trudeau hangsúlyozta, különösen azt sajnálja, hogy mindez kellemetlen helyzetbe hozta Volodimir Zelenszkijt. Hozzáfűzte, hogy diplomáciai csatornákon keresztül már a napokban bocsánatot kért az ukrán elnöktől és Ukrajnától.

„Ez olyan hiba volt, amely mélységesen megszégyenítette a parlamentet és Kanadát” – jelentette ki Trudeau. „Mindannyian, akik pénteken jelen voltunk a házban, mélységesen sajnáljuk, hogy állva tapsoltunk, még akkor is, ha nem voltunk tudatában a kontextusnak” – mondta a miniszterelnök hozzátéve, hogy fel fog szólalni a törvényhozás alsóházában, hogy „a parlament őszinte bocsánatát kérje a történtekért”.

Bulgária légvédelmi rakétákat küld Ukrajnának

A bolgár parlament Ukrajna számára újabb katonai segélycsomagot fogadott el szerdán, amely egyebek között légvédelmi rakétákat és lőszert foglal magában.

A szófiai kormány szerint olyan, meghibásodott Sz-300-as rakétákról van szó, amelyeket Bulgáriában már nem tudnak megjavítani. Az automata fegyverekhez való lőszereket a bolgár belügyminisztérium bocsátja rendelkezésre, amelynél ezeknek már nem veszik hasznát.