2023.11.07. 21:56
Meloni új köztársaságot alapítana
Nem kell több szakértői kormány, Giorgia Meloni magyar mintára alkotmánymódosítással erősítené meg a mindenkori olasz kormány helyzetét – írja a Mandiner.
Meloni töretlenül hisz az elképzelés hasznosságában, miközben sokan Orbánhoz hasonlítják
Forrás: MTI
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely
Az olasz minisztertanács elfogadta Giorgia Meloni alkotmánymódosító javaslatát, amelynek értelmében az alkotmány négy korábbi cikkelyét változtatnák meg. A javaslatot következő lépésben a parlament vizsgálja majd, és könnyen lehet, hogy egyetértés hiányában népszavazás dönt majd a kezdeményezés sorsáról.
Meloni töretlenül hisz az elképzelés hasznosságában, miközben sokan Orbánhoz, Erdoganhoz és Netanjahuhoz hasonlítják, és a demokrácia vesztét látják az alkotmánymódosításban.
Mit akar Meloni?
Bár a törvénytervezet szövege egyelőre nem nyilvános, a kormány egy sajtóközleményben összefoglalta annak tartalmát. Eszerint a módosítás szövege öt cikkelyből áll, amely az alkotmány négy, eddigi cikkelyének megváltoztatását írja elő.
A legfontosabb, és legtöbbet emlegetett változtatás, hogy a miniszterelnök, vagy ahogy Olaszországban nevezik,
a Minisztertanács elnökének személyéről közvetlen választás útján döntenének.
A módosítás értelmében a miniszterelnök mandátuma öt évig tartana, és az eddigiekkel ellentétben mindenképp a parlamenti képviselők közül kell kikerülnie. Emellett, hogy támogassák a kormány stabilitását, a miniszterelnököt adó párt vagy pártszövetség „jutalmul” megkapja a parlamenti székek 55 százalékát, hogy biztosan meglegyen az abszolút többség.
Mivel az elmúlt években sorra buktak meg egymás után a kormányok, Meloni szerint az állam működésének biztonsága érdekében erősebb vezetésre van szükség.
A 88-as cikkely megváltoztatásával elvennék a jogot az államfőtől, hogy csak a két kamara egyikét oszlassa fel. Vagyis ezentúl vagy mindkét kamarát egyszerre, vagy egyiket sem oszlathatja fel.
A reform azt is ellehetetlenítené, hogy a jövőben szakértői vagy más, nem demokratikus úton megválasztott kormányok alakuljanak.
Amennyiben a köztársasági elnök által felkért miniszterelnök-jelölt második alkalommal sem nyeri el a két kamara bizalmát, az államfő feloszlatja a parlamentet.
Ha a miniszterelnök lemond, vagy a képviselők bizalmatlansága akadályozza a munkáját, akkor vagy a korábbi kormányfőt, vagy az addig kormányzó párt valamely tagját kéri fel kormányzásra az elnök.
Végül pedig elvennék a köztársasági elnök azon hatáskörét, hogy új, életre szóló szenátori megbízásokat osszon ki. A már megbízott szenátorok nem veszítenék el a pozíciójukat.
A cikk folytatását a Mandiner oldalán olvashatják el!
