Ukrán válság

2024.04.22. 06:05

Ha a szövetségesek úgy döntenek, Lengyelország kész atomfegyvert fogadni a területén

789. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Ukrán katona drónokat keresve kémleli az eget

Forrás: MTI/AP

Fotó: Efrem Lukackij

Ukrán határőr szökött át Moldovába

A dél-ukrajnai Odessza megyében egy járőrszolgálatot teljesítő ukrán határőr átszökött Moldovába - közölte hétfőn a Sztrana ukrán hírportál.

A határőr megvárta, míg társa elalszik, civil ruhába öltözött át, és egyenruháját, fegyverét hátrahagyva átlépte a határt.

Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat szóvivője a nap folyamán korábban arról számolt be, hogy katonaköteles férfiak háromezertől tízezer dollárig (1,11-3,7 millió forint) terjedő összeget is hajlandók fizetni azért, hogy illegálisan átkelhessenek a határon.

A kijevi vezetés 2022 februárjában általános mozgósítást hirdetett, amelyet azóta ismételten meghosszabbított. A hatóságok mindent megtesznek azért, hogy a hadköteles férfiak ne tudják elkerülni a katonai szolgálatot. Volodimir Zelenszkij elnök április 16-án aláírta a mozgósítás, a katonai nyilvántartásba vétel és a katonai szolgálattal kapcsolatos egyes rendelkezések javításáról szóló törvényt, amely egyes szigorítások mellett

 lehetővé teszi további ukrán állampolgárok százezreinek mozgósítását.

Katonaköteles férfiak háromezertől tízezer dollárig (1,11-3,7 millió forint) terjedő összeget is hajlandók fizetni azért, hogy illegálisan átkelhessenek a határon (illusztráció) 
Fotó: Ivan Antipenko / Forrás: MTI/EPA

Újabb település bevételéről számolt be az orosz védelmi minisztérium

Elfoglalta a donyecki régióban lévő Novomihajlivka települést az orosz hadsereg, miközben négy frontszakaszon sikerült előretörnie - közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.

Az orosz hadijelentés szerint az elmúlt nap folyamán 16 ukrán ellenroham hiúsult meg, és az ukrán hadsereg a harci érintkezési vonal mentén csaknem 900 katonát veszített. Közülük a legtöbben, több mint 400-an az Avgyijivka körzetében vívott harcokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.

A minisztérium a hétfőn megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egy "légvédelmi pozícionálási területet", egy személyzet nélküli hajókat tároló raktárt, egy német Marder gyalogsági harcjárművet, egy brit FH-70-es vontatott tarackot, valamint 240 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást. Belgorod megye légterében az orosz légvédelem délután lelőtt egy Tocska-U harcászati rakétát.

Az orosz második nyugati kerületi katonai bíróság távollétében - terrorizmus igazolásának címén - hatévi börtönbüntetésre ítélte Moszkvában kedden Andy Stone amerikai állampolgárt, a Meta Corporation szóvivőjét. Négy évre eltiltotta az internetes források kezelésétől is.

Stone 2022 márciusában a Twitter-oldalán azt írta, hogy igazolt az agresszív, ellenséges és erőszakos fellépés az ukrajnai háborúban részt vevő orosz katonákkal szemben.

A szóvivő ellen Oroszország korábban nemzetközi körözést és letartóztatási parancsot adott ki, a pénzügyi felügyelet (Roszfinmonitoring) pedig felvette a szélsőséges vagy terrorcsoportokkal kapcsolatban álló személyek listájára.

Egy moszkvai bíróság 2022. március 21-én, szélsőséges tevékenységre hivatkozva, megtiltotta a hozzáférést a Meta Platforms Inc. céghez tartozó Facebook és Instagram közösségi hálózatokhoz. Az ítélet nem vonatkozik a szintén a Meta tulajdonában lévő WhatsApp messengerre.

Egy moszkvai bíróság hétfőn ötévi kényszermunkára ítélte Jurij Kohovec helyi lakost az orosz fegyveres erőkről szóló rágalmak terjesztése miatt.

 Az elítélt fizetésének 10 százalékát elvonják majd az állam számára. Halmazati büntetésként Kohovecet négy évre eltiltották az elektronikus, információs és távközlési hálózatok oldalainak adminisztrálásától is.

Kreml: az amerikai támogatás nem fogja megváltoztatni a háború menetét

Az orosz hadsereg a fronton kedvezőbb pozíciókat foglal el, és a Kijevnek nyújtott amerikai segítség ezen nem fog változtatni - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak.

"Egészében véve elmondható, hogy a dinamika most már mindenki számára teljesen világos. Az (Ukrajna számára) elkülönített (amerikai) pénz, a fegyverek, amelyeket ezért a pénzért le fognak szállítani, nem fognak változást eredményezni ebben a dinamikában" - hangoztatta.

Peszkov szerint a további pénzek átutalása magának Ukrajnának is nagyobb veszteségeket fog okozni.

"Tisztában vagyunk vele, hogy ennek a pénznek a nagy része valamilyen formában magában Amerikában marad. Amerika gazdagabb lesz, és további osztalékokat fog keresni, így nyújtva +segélyt+ Ukrajnának" - mondta a szóvivő.

Peszkov kitért az orosz vagyon lefoglalásáról rendelkező amerikai törvényjavaslatra. Kijelentette, hogy a kisajátítás nem tekinthető legitim intézkedésnek. Az elnöki sajtótitkár orosz ellenintézkedéseket és jogi eljárásokat helyezett kilátásba.

Az európai gazdasági büntetőintézkedésekről szólva azt mondta, hogy Oroszország "nem visel rózsaszín szemüveget", és arra számít, hogy a Nyugat "szankciógyakorlatai" folytatódnak majd. Elmondta, hogy Moszkva megpróbálja a minimumra csökkenteni az ilyen döntések következményeit, és a nemzeti érdekeinek megfelelően fog cselekedni.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Rosszija 24 televíziós hírcsatorna műsorában hangot adott annak a véleményének, miszerint Washingtonnak az elmúlt időszakban azért volt szüksége a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről elnevezett békeformula körüli narratíva fenntartására, hogy elterelje a figyelmet a Kijev "terrorista" tevékenységét támogató újabb segélycsomagról. Mint mondta, a témát annak érdekében forgatták a köztudatban, hogy azt a benyomást keltsék: Oroszország nem hajlandó véget vetni a konfliktusnak, miközben a Nyugat kész a békés megoldásra.

"A helyzet ennek pontosan az ellenkezője: Oroszország soha nem zárkózott el tárgyalásoktól. Éppen a kijevi rezsim kérésére egyezett bele 2022-ben ezekbe a tárgyalásokba. Oroszország reálisan értékeli a helyzetet, tisztában van vele, hogy mi áll a béke álformuláiról szóló tárgyalások mögött, és nem engedi, hogy bevonják ezekbe a produkciókba" - tette hozzá Marija Zaharova.

Helyi kormányzó: az orosz erők dróntámadást hajtottak végre a déli Odessza megye ellen

Dróntámadást hajtottak végre az orosz erők hétfőre virradó éjjel a dél-ukrajnai Odessza megye ellen, találat ért egy agrárvállalkozást, ahol raktárépületekben és mezőgazdasági gépekben esett kár - közölte Oleh Kiper, a régió kormányzója a Telegramon.

A kormányzó hozzátette, hogy személyi sérülést nem okozott a támadás. Az ukrán légierő a Telegramon arról számolt be, hogy az éjjel hét darab Sahid típusú kamikaze drónnal és három Sz-300-as, illetve Sz-400-as légvédelmi rakétával támadta Oroszország Ukrajnát. Ezek közül a légvédelem öt drónt semmisített meg. A drónokat az orosz erők a megszállt Krím félszigetről, míg a rakétákat Donyeck megye orosz ellenőrzés alá került területéről indították.

Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében arról írt, hogy az elmúlt nap folyamán az orosz erők négy rakéta- és 45 légicsapást hajtottak végre, valamint 71 alkalommal nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel az ukrán csapatok állásaira és lakott területekre. Az elmúlt 24 órában 85 összecsapásra került sor a fronton. A vezérkar összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 460 ezret. Az ukrán erők előző nap megsemmisítettek egyebek mellett hét orosz harckocsit, 17 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert.

Ihor Taburec, a közép-ukrajnai Cserkaszi megye kormányzója a Facebookon közölte, hogy régiója 54 generátort és négy töltőállomást szállított az orosz ágyúzásoktól szenvedő keleti Harkiv megyébe. Az Ukrajinszka Pravda hírportál arra emlékeztetett, hogy a harkivi régió 724 különböző kapacitású generátort és áramellátó berendezést kapott nemzetközi adományozóktól. A március 22-i orosz támadás következtében teljesen megsemmisült a zmijivi hőerőmű, amely a legnagyobb volt a harkivi régióban. Több mint 10 milliárd dollárra lenne szükség mindannak helyreállításához, amit Oroszország megrongált Harkivban - tette hozzá a hírportál.

Kreml: Moszkva válaszolni fog, ha atomfegyvereket telepítenek Lengyelországba

Oroszország hadserege megteszi a szükséges biztonsági intézkedéseket, ha Lengyelországba atomfegyvereket telepítenek - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Az orosz államfő sajtótitkára arra reagált, hogy Andrzej Duda lengyel elnök egy interjúban kijelentette: hazája kész arra, hogy a területére nukleáris fegyvert telepítsenek, és erről tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal.

A katonák természetesen elemezni fogják a helyzetet, ha ezek a tervek valóra válnak, és bármilyen helyzetben megtesznek mindent, ami csak szükséges, minden szükséges válaszlépést, hogy garantálják biztonságunkat

 - fogalmazott Peszkov.

Duda a Fakt című lengyel lapnak nyilatkozva azt mondta, hogy a nukleáris fegyverek lengyelországi telepítése már régóta téma a lengyel-amerikai tárgyalásokon, és Varsó készen áll erre. Indoklásként azt hozta fel, hogy Oroszország "egyre inkább militarizálja" a kalinyingrádi régiót, és Fehéroroszországba is atomfegyvert telepített.

Az RBK című orosz napilap szerint atomfegyverek lengyelországi telepítéséről már évek óta folynak a tárgyalások, a lengyel védelmi minisztérium korábban azt közölte, hogy már 2015-ben tervezték a taktikai nukleáris fegyverek külföldi telepítését előirányzó NATO-programhoz (Nuclear Sharing) való csatlakozást. 2022 őszén Vedant Patel, az amerikai külügyminisztérium akkori helyettes sajtófőnöke azt mondta, hogy az Egyesült Államok nem fog atomfegyvereket telepíteni olyan országokba, amelyek 1997 után csatlakoztak a NATO-hoz. Lengyelország 1999-ben lett a szövetség tagja.

A vita ismét felerősödött azt követően, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly tavasszal bejelentette: úgy döntött, atomfegyvereket telepít Fehéroroszországba.

Miután Lengyelország jelezte készségét, hogy nagyobb részt vállaljon a nukleáris elrettentésben, és csatlakozzon a nukleáris programhoz, Moszkva negatívan reagált Varsó álláspontjára. Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese szerint "a nukleáris fegyver lengyelországi telepítésére vonatkozó kérés csak egy dologgal fenyeget: azzal, hogy az ilyen fegyvert használni fogják".

A Kreml már 2022-ben azt hangoztatta, hogy a lépés növelné a feszültséget a térségben.

Katonai hírszerzés: "nehéz időszakra" számít Ukrajna a fronton

"Nehéz időszakra" számít Ukrajna a fronton május közepe és június eleje táján, ebben az időben várhatóan rosszabbodni fog a helyzet - figyelmeztetett Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője a BBC ukrán nyelvű szolgálatának adott interjúban hétfőn.

Budanov szerint az orosz hadsereg "komplex műveletet folytat", és Ukrajna azzal számol, hogy a közeljövőben nehéz időszak vár rá, de a helyzet "azért nem lesz katasztrofális".

Az Armageddon nem fog bekövetkezni, ellentétben azzal, amit jelenleg sokan jósolnak. De problémákra számítani kell május közepétől 

- mondta Budanov.

Az ukrán hadsereg már most sok nehézséggel küzd, súlyos hiányok mutatkoznak az utánpótlásban, nagy késések vannak a nyugati fegyverek szállításában is.

 A jobban felszerelt és sokkal több katonával rendelkező orosz hadsereg pedig szünet nélkül nyomul előre Kelet-Ukrajnában, és sorra von ellenőrzés alá kisebb településeket a Donyec-medencében. Februárban foglalták el Avgyijivkát, és jelenleg a stratégiai fontosságú Csasziv Jar város meghódítására törekszenek. Csasziv Jar kevesebb mint 30 kilométerre fekszik Kramatorszktól, amely az ukrán hadsereg számára fontos vasúti és logisztikai csomópont.

Olekszandr Pavljuk, a szárazföldi erők parancsnoka március végén úgy nyilatkozott, "lehetséges", hogy Oroszország nyáron még intenzívebb offenzívát fog folytatni. Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka április közepén ismerte el, hogy a közelmúltban "jelentősen romlott" a helyzet a fronton, március óta az orosz támadások érezhetően intenzívebbé váltak, és sikerült is "taktikai sikereket" elérniük.

Két ukránt mentettek ki a romániai hegyekből, a besorozás elől menekültek

A román mentőknek négynapi keresés után sikerült megtalálniuk két ukrán állampolgárt, akik a határátlépés után eltévedtek a hegyekben – írja az Adevarul.

Két 30 és 31 éves ukrán állampolgárt mentettek ki a Máramarosi-havasokban töltött négy nap után. A férfiak azért menekültek Romániába, hogy elkerüljék a besorozást

– írja a kiadvány.

Ellenőriznék a német segélyek felhasználását

A Bundestag (Németországi Szövetségi Köztársaság parlamentjének alsóháza) a segélyek felhasználása feletti ellenőrzés megerősítését javasolta Ukrajnában. Jevgenyij Schmidt, az Alternatíva Németország ellenzéki párt képviselője külön bizottság küldését javasolja Ukrajnába a katonai és egyéb segélyek szállításának felügyeletére. A képviselő elmondta, hogy a kormány információiból az következik, hogy Németország ellenőrzi az Ukrajnának szánt segélyeket, de nem felelős azok végső felhasználásáért.

Jogos aggodalomra ad okot, hogy itt helye lehet a korrupciónak. Ukrajna nagyon korrupt ország, és az, ahogy a német adófizetők pénzét mindenféle kontroll nélkül szórják el, sok kérdést vet fel

– mondta.

Az orosz csapatok elfoglalták az ukrán fegyveres erők állásait Vonovakta térségében

Orosz támadórepülőgépek foglalták el az ukrán fegyveres erők megerősített állásait Vonovakta térségében a különleges hadművelet déli donyecki irányában. Április 22-én az orosz védelmi minisztérium bemutatta, hogyan végzi egy rohamegység a felderítést.

Külföldi fegyverekkel teli raktárat találtak Avgyiivkában

Az FSZB DPR igazgatóságának alkalmazottai raktárakat fedeztek fel Avgyiivkában, köztük olyanokat is, amelyekben külföldi fegyverek voltak – jelentette az FSZB regionális osztálya.

Az orosz FSZB DPR igazgatósága több ládát azonosított külföldi fegyverekkel, amelyeket az ukrán csapatok hagytak hátra Avgyiivka városában a visszavonulás során

– közölte a minisztérium.

A raktárakban 27 db RGN gránátot, 41 db F1 gránátot, 50 db külföldi gyártású repeszgránátvető töltényt, 13 db PG7l és PG7s töltényt, valamint 47 db TG-50 töltényt találtak. Több mint 10 ezer külföldi gyártású kézi lőfegyver-lőszert, több mint 700 darab 155 mm-es NATO- lövedéket és 139 külföldi gyártmányú harckocsi-lövedéket is találtak.

Andrzej Duda: ha a szövetségesek úgy döntenek, Lengyelország kész atomfegyvert fogadni a területén

A Nuclear Sharing NATO-program keretében Lengyelország kész atomfegyvert fogadni a területén, amennyiben a szövetségesek úgy döntenek - jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök a Fakt lengyel napilapban hétfőn megjelent interjúban.

A múlt heti észak-amerikai útja során adott interjúban a lengyel államfő a többi között a taktikai atomfegyverek külföldi telepítését lehetővé tevő NATO-programról (Nuclear Sharing) beszélt.   

Úgy érvelt: Oroszország egyre nagyobb mértékben militarizálja a Lengyelországgal szomszédos Kalinyingrádi megyét, és az utóbbi időben atomfegyvert telepített Fehéroroszországba is.   

Amennyiben az lenne a szövetségesek döntése, hogy a Nuclear Sharing keretében, a NATO keleti szárnya biztonsága erősítése érdekében  atomfegyvert telepítsenek Lengyelország területén is, Varsó készen áll erre - fogalmazott Andrzej Duda.   

Közölte: a kérdés "bizonyos ideje" a lengyel-amerikai tárgyalások napirendjén szerepel, ő maga többször is tárgyalt erről.  

DUDA, Andrzej; TUSK, Donald
Andrzej Duda lengyel elnök látogatást tesz az amerikai hadsereg 3. gyalogos hadosztályánál a Georgia állambeli Savannahban 2024. március 13-án
Fotó: Leszek Szymanski / Forrás: MTI/EPA-PAP

Tavaly júniusban Mateusz Morawiecki akkori lengyel kormányfő Brüsszelben közölte: Lengyelország a NATO-hoz fordul Moszkva fehéroroszországi atomfegyver-telepítési tervei miatt, és kinyilvánította, hogy Varsó gyorsan szeretne cselekedni a Nuclear Sharing programhoz való lengyel csatlakozást illetően.   

Andrzej Duda nyilatkozatáról újságírók Donald Tusk kormányfőt kérdezték hétfői sajtóértekezletén. "Türelmetlenül várom a találkozót Duda elnök úrral" - válaszolt Tusk, hozzátéve: meg szeretné ismerni a nyilatkozat minden körülményét.

A téma közvetlenül, egyértelműen érinti Lengyelország biztonságát

 - húzta alá a miniszterelnök. Fontosnak nevezte Lengyelország biztonságos legyen, és, hogy a megfelelő fegyverekkel rendelkezzen. Egyúttal világossá tette, hogy szerinte minden ilyen jellegű kezdeményezést az arra illetékeseknek alaposan elő kell készíteniük. "Mindenki győződjön meg arról, hogy valóban ezt akarja" - fogalmazott a lengyel kormányfő. "A felvetés nagyon jelentős, nagyon komoly" - fűzte hozzá.

A 1950-es években elindított Nuclear Sharing program a NATO nukleáris elrettentési politikájának egyik alkotóeleme. Ennek értelmében az atomfegyverrel nem rendelkező tagállamok is részt vehetnek e fegyvertípus esetleges bevetésének tervezésében, s ilyen fegyvereket tárolhatnak saját területükön.

Raktárak és mezőgazdasági berendezések sérültek meg Odessza régióban

Raktárak és mezőgazdasági berendezések rongálódtak meg az ukrajnai Odessza régióban robbanások után - jelentette hétfőn az Ukrán Fegyveres Erők déli irányért felelős hadműveleti parancsnoksága.

Japán 12,1 milliárd dolláros segélyt jelentett be Ukrajnának

A Japán által Ukrajnának nyújtott segélyek összege jelenleg 12 milliárd dollár – mondta Yoshimasa Hayashi, a japán kormány kabinetfőtitkára hétfői sajtótájékoztatóján.

Eddig a bejelentett segítség hivatalos adata 7,6 milliárd dollár volt.

Előzetes célpont

Még a nagy offenzíva előtt egy kisebb, beláthatóbb célpont elérését tűzhették ki maguknak az oroszok. 

Valószínűleg a győzelem napja (május 9.) előtt be akarják venni a Bahmuttól nyugatra lévő Csasziv Jart. 

A majdnem üres, szinte már teljesen lerombolt város elfoglalása döntő lehet a Kosztantyinivka, Kramatorszk és Szlovjanszk elfoglalása felé vezető úton.

Fegyverek egy héten belül

Az Egyesült Államok a hét végére megkezdheti a nagy hatótávolságú hadászati ​​harcászati ​​rakétarendszerek (ATACMS) átadását Ukrajnának, amíg a Fehér Ház jóváhagyja a Képviselőházban nemrégiben elfogadott katonai segélycsomagot - mondta Mark Warner amerikai szenátor a CBS-nek.

Az Egyesült Államok először 2023 októberében szállított ATACMS rakétákat Ukrajnának, de csak régebbi, 165 kilométeres hatótávolságú modelleket. 

Az ATACMS újabb változatai 300 kilométer körüli maximális hatótávolságúak, az új finanszírozási csomag már ezek küldését is lehetővé teszi.

Júniusi offenzíva

Ukrán tisztviselők arra figyelmeztetnek, hogy valószínűleg júniusban indul egy megújított orosz offenzíva, amelyik Donyeck megye kulcsfontosságú célpontjait célozhatja meg.

Megugró katonai kiadások

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (Sipri) jelentése szerint globális rekordot, 2440 milliárd dollárt értek el a katonai kiadások. Az agytröszt elemzői először rögzítették a katonai kiadások növekedését mind az öt földrajzi régióban: Afrikában, Európában, a Közel-Keleten, Ázsiában és Óceániában, valamint Amerikában.

Vezető kutatójuk szerint a katonai kiadások példátlan növekedése közvetlen válasz a béke és biztonság globális romlására. 

Az államok előnyben részesítik a katonai erőt, de ezzel az egyre ingatagabb geopolitikai és biztonsági környezetben cselekvés-reakció spirált kockáztatnak.

Reagált a Kreml

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint az Ukrajna számára elfogadott amerikai segélycsomag "gazdagabbá teszi az Amerikai Egyesült Államokat, tovább rombolja Ukrajnát, és még több ukrán halálát okozza".
Maria Zaharova külügyi szóvivő szerint Washington sokkal mélyebbre gázol a Moszkva elleni hibrid háborúban, amely a vietnami vagy az afganisztáni konfliktusokkal egyenértékű megaláztatással végződik majd számára.

Ukrajna nem lesz Afganisztán

Az ukrán elnök azt mondta az interjúban, hogy az amerikaiak a segélycsomaggal nem "a háborút finanszírozzák, hanem a szabadságot és a demokráciát védik egész Európában". A segítség megerősíti országát, egyben erős jelzést küld a Kremlnek, hogy Ukrajna nem lesz a második Afganisztán, amelynek nyugatbarát kormánya összeomlott az amerikaiak kivonulása után - fogalmazott Volodimir Zelenszkij.

ZELENSZKIJ, Volodimir; SZINYEHUBOV, Oleh
Az ukrán elnöki sajtószolgálat képén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (k) megtekinti tesz a harkivi régió védvonalánál zajló építkezést 2024. április 9-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt. Balról Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

Zelenszkij: hat hónapot vártunk

Az amerikai NBC tévécsatornának adott interjújában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megköszönte a Képviselőház támogatását, amellyel jóváhagyták az országának szánt 61 millió dolláros segélyt, egybe jelezte, hogy hasonló döntést vár a Szenátustól is.

"Hat hónapot vártunk, miközben folyamatosan harcoltunk. Most az a legfontosabb, hogy a leghasznosabb dolgokkal töltsük meg ezt a csomagot. Prioritást élvez a légvédelem és a stratégiai nagy hatótávolságú fegyverek, amelyekkel visszaszerezzük a harctéri kezdeményezést" - mondta Zelenszkij.

Magyarország segít

Magyarország területére 2024. április 21-én az ukrán-magyar határszakaszon 5147 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4830 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 39 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Ez történt vasárnap:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában