Összegzés

2024.05.03. 18:08

Szijjártó: az elmúlt évek súlyos kihívásai során a magyar külpolitika mindig a jó válaszokat találta meg (videó)

Az elmúlt évek súlyos kihívásai során a magyar külpolitika mindig a jó válaszokat találta meg, eközben Brüsszel kudarcot vallott a válságokra történő reagálás során – jelentette ki az Országgyűlés európai ügyek bizottságának pénteki ülésén a külgazdasági és külügyminiszter. Az ellenzéki képviselők az ülés előtt jelezték, nem vesznek részt a meghallgatáson.

MW

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) felszólal az Országgyűlés európai ügyek bizottságának ülésén az Országházban 2024. május 3-én

Forrás: MTI

Fotó: Koszticsák Szilárd

Szijjártó Péter hangsúlyozta: a magyar külpolitika magyar és szuverén, kizárólagos célját a nemzeti érdek érvényesítése határozza meg, sokszor túlerővel szemben. Emellett észszerű, pragmatikus, racionális külpolitika, vagyis olyan célokat tűz ki maga elé, amelyek teljesítése a magyar emberek számára pozitív hatásokkal jár, ezért van erős külgazdasági fókusza – jegyezte meg.

Hozzátette, a magyar külpolitika minden irányba nyitott, barátokat és együttműködő partnereket kíván gyűjteni, akik a kölcsönös tiszteletet tartják külpolitikájuk alapjának. 

Nem keresi a konfliktusokat, de nem is fél felvállalni azokat

 – összegzett.

Most, a veszélyek korában ennek a külpolitikai felfogásnak még nagyobb jelentősége van – jelezte, felidézve, hogy az elmúlt öt évben három válsághelyzettel kellett szembenézni, és ezekre olyan válaszokat találni, amelyek lehetővé tették, hogy az ország még erősebben kerüljön ki.

Megoldást kellett találni a világjárványra, de nem ültünk ölbe tett kézzel, nézve, hogyan halnak meg a magyar emberek az Európai Bizottság elfuserált vakcinabeszerzése miatt – mondta.

Kiemelte azt is, hogy a járványhelyzet gazdasági kezelése is sikeres volt: 

Magyarországon a világjárvány után több embernek volt munkahelye, mint előtte.

Elmondása szerint ugyanígy kizárólag a nemzeti érdeket vették figyelembe akkor, amikor a szomszédban dúló háború idején nem adták fel az együttműködést Oroszországgal, biztosítva Magyarország biztonságos energiaellátását.

Eközben szomszédos országként sikerült kimaradni a háborúból, a magyarok pedig egyetlen olyan döntést sem hoztak, amely hozzájárult volna a halottak számának növekedéséhez – emelte ki.

Szijjártó Péter kitért a közel-keleti válságra is, melynek során beszámolója szerint minden magyar állampolgárt ki tudtak hozni a Gázai övezetből és három magyar túszt is kiszabadítottak.

Az elmúlt évek súlyos kihívásai során a magyar külpolitika mindig a jó válaszokat találta meg, eközben Brüsszel kudarcot vallott a válságokra történő reagálás során – hangsúlyozta.

Brüsszel ugyanis „elfuserálta” az oltóanyag-beszerzést, az újjáépítési alapot az ígéretekkel ellentétben nem tették mindenki számára hozzáférhetővé, a szomszédban zajló háború továbbterjedésének veszélye pedig elsősorban a felelőtlen nyugat-európai vezetők magatartása miatt állt elő – sorolta.

Hozzátette azt is, hogy a szankciók több kárt okoztak Európának, mint Oroszországnak, az európai gazdaságot "tüdőn lőtte" a háborús infláció, miközben a biztonsági helyzet egyre rosszabb.

Az EU kudarcot vallott minden válsághelyzetben, ezért nem tudják megemészteni azt, hogy Magyarországnak sikeres, patrióta, szuverenista kormánya van, amely a brüsszeli mainstreammel szembe megy

 – mondta.

A válságokra adott válaszok különbözősége minden európai polgár számára világossá tette, hogy a liberális mainstreamnek van egy sikeresebb alternatívája Magyarországon – közölte, hozzátéve: ezért próbálják Brüsszelből minden eszközzel támadni Magyarországot, a magyar baloldal közreműködésével.

A kommunizmus során is voltak magyar emberek, akik a magyar nemzeti érdekkel ellentétesen léptek fel a birodalmi központokban, ez most is ugyanígy van Brüsszelben – mondta el a külügyminiszter.

Juhász Hajnalka (KDNP) az iránt érdeklődött, Brüsszel ideológiai okokból sújtja-e büntetéssel Magyarországot. Menczer Tamás (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a baloldaliak azért nem a magyar érdeket képviselték, mert külföldről erre kaptak megrendelést. Ha a baloldal győz az EP-választáson, bevisznek minket a háborúba, úgyhogy a tét óriási – hangsúlyozta.

Koranisz Laokratisz görög nemzetiségi szószóló köszönetet mondott azért, mert Magyarország Cipruson is nagykövetséget nyitott.

Gál Kinga fideszes EP-képviselő szerint a magyar baloldal aktívan járult hozzá a Magyarországot elítélő politikai határozatok elfogadásához, Deutsch Tamás EP-képviselő pedig arról szólt, hogy az Európai Parlament még szélsőségesebben háború- és szankciópárti, mint az Európai Tanács, és hogy a magyar baloldal képviselői a háborúpárti határozatokat kivétel nélkül megszavazzák az EP-ben.

Szijjártó Péter válaszában elismerte, hogy Brüsszelben megfigyelhető az a tendencia: aki a migrációval, a genderpropagandával, a háborúval szemben fellép, az ne számítson uniós forrásokra.

Beszámolója szerint Brüsszelben már a háború előtt sem volt tág tere a racionális vitának, de azóta a kérdések átpolitizáltsága szintet lépett.

A külügyminiszterek tanácsában általában dogmatikus viták zajlanak, de most már az energiaügyi miniszterek között is, ez pedig megkérdőjelezi, hogy van-e egyáltalán értelme a vitáknak – jelezte Szijjártó Péter.

Szijjártó Péter: ha a háborúpárti erők megtarthatják pozícióikat, a háborús helyzet fennmarad

Ha a háborúpárti erők megtarthatják pozícióikat, akkor azzal kell számolni, hogy a háborús helyzet hosszú évekig fennmarad – mondta a külgazdasági és külügyminiszter Vácon pénteken, a Fidesz-KDNP választási gyűlése előtt újságíróknak.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, rendkívüli helyzet van Európában, olyan helyzet, ami az európai emberek döntő többsége számára abszolút újdonság: háború van Európában. Ez a háború a szomszédságunkban zajlik, és rendkívüli veszélyeket tartogat egész Európa, benne Magyarország számára; minél közelebb van egy ország a háborúhoz, annál nagyobb kockázatot jelent számára a háború továbbterjedésének lehetősége – tette hozzá.

Figyelmeztetett arra, hogy az európai politikai vezetők „háborús pszichózisban szenvednek”, felelőtlen nyilatkozataik és döntéseik a háború továbbterjedésének veszélyét hordozzák.

„Egészen őrült álláspontokat is hallhattunk, nemcsak európai katonák Ukrajnába küldéséről, hanem már atomfegyverek telepítéséről is” – jegyezte meg a miniszter.

Leszögezte: ha csak még egy európai ország belekeveredik ebbe a háborúba, akkor az világháborús fenyegetéssel fog járni, mert az érintett állam minden bizonnyal NATO-tag lesz, és ha egy NATO-tag közvetlen konfliktusba kerül Oroszországgal, annak nyilvánvaló következménye egy újabb világháború kirobbanása.

Június 9-én az európai választópolgárok döntést hozhatnak: háborút akarnak-e, vagy békét. Egy felelősségteljes döntéssel elejét vehetik a világháborús és atomháborús fenyegetéseknek – jelentette ki Szijjártó Péter. Hozzáfűzte, Magyarország áll ki egyedül egyértelműen a béke mellett, és a magyar emberek békepárti döntése hatalmas támogatást adhat a háborús nyomásgyakorlással szemben.

Magyarország az elmúlt két esztendőben egy szomszédban zajló háború minden következményével szembesült, a háborús infláció miatt az ország energiaszámlája több mint tízmilliárd euróval megnőtt, mert a brüsszeli válasz a háborúra teljes mértékben kudarcba fulladt – folytatta a miniszter.

Közölte: mind az Európai Unió, mind a NATO ötéves pénzgyűjtési és finanszírozási tervvel készül háború esetére, „sok tízmilliárd eurót akarnak beleönteni a háborúba”. Ennek megakadályozásához békepárti képviselőket kell küldeni az Európai Parlamentbe; Magyarországon a béke ügyét egyedül a Fidesz képviseli, a háborúpárti szavazatokat pedig a baloldal várja – hangoztatta Szijjártó Péter.

A választási gyűlésen Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, a térség országgyűlési képviselője felidézte: Vácon a baloldali képviselők nevetgélve szavazták le a békepárti határozatot, a baloldali polgármester arról beszélt, hogy „multikulti kisvárost” akar létrehozni, de a legnagyobb léptékű beruházás ebben a ciklusban a polgármester családilakópark-építése volt, első polgármesteri utasítása pedig a „szájzárrendelet”, amelynek értelmében a városházát csak az ő előzetes írásbeli engedélyével lehet bírálni.

Rétvári Bence bemutatta a kormánypárti polgármesterjelöltet, Imre Zsoltot. Úgy vélekedett, a váciak változást akarnak, ezt jelzi az is, hogy míg a jobboldal négy óra alatt gyűjtötte össze a szükséges aláírásokat, a baloldal tíz nap alatt.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában