Ukrán válság

2024.06.03. 05:40

Ukrajna korlátozott mértékben német fegyvereket vethet be orosz területen

831. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Illusztráció/ Ukrán katonák a Szász-Anhalt tartománybeli Klietz gyakorlóterén 2024. február 23-án. A támaszponton ukrán katonákat képeznek ki Leopard 1 A5-ös harckocsik használatára

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Hannibal Hanschke

Alelnöki szinten képviselteti magát az Egyesült Államok a svájci békekonferencián

Kamala Harris alelnök és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó képviseli az Egyesült Államokat a június közepén Svájcban szervezett, ukrajnai békekonferencián – közölte a washingtoni Fehér Ház hétfőn.

John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációs koordinátora újságíróknak tartott sajtóbeszélgetésen ismertette az elnöki hivatal hétfői közleményét. Közölte, hogy a nemzetközi konferencián megerősítik majd az amerikai adminisztráció elkötelezettségét Ukrajna támogatása iránt, valamint a kiállást egy „igazságos és tartós béke” mellett, amely Ukrajna területi integritásán és az ENSZ-alapokmányának elvein alapszik. Megismételte az amerikai álláspontot, miszerint „a háború holnap véget érhetne, ha (Vlagyimir) Putyin (orosz) elnök visszavonná csapatait Ukrajnából”.

Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok miért nem legfelső szinten, Joe Biden elnök részvételével képviselteti magát, John Kirby úgy fogalmazott, hogy „Ukrajnának nincs elkötelezettebb támogatója a világon az Egyesült Államoknál”, és ez attól független, hogy ki utazik el a svájci békecsúcsra. 

Joe Biden a svájci békekonferencia idején egy választási kampányeseményen vesz részt Kaliforniában.

A fehér házi illetékes állítása szerint Volodimir Zelenszkij a saját béketerve, az úgynevezett békeformula mellett azért tudta a világ sok vezetőjét felsorakoztatni, mert az Egyesült Államok támogatóan áll hozzá. Megjegyezte, hogy „lehetetlen nem látni” az Egyesült Államok kezét minden vonatkozásában annak, amit az elmúlt több mint két évben Ukrajna képes volt cselekedni.

A nemzetbiztonsági szóvivő az ukrán elnök sürgetésére reagálva, miszerint szélesebb körű hozzájárulást vár az Egyesült Államoktól az amerikai fegyverek Oroszországon belül való felhasználásában, azt mondta, hogy „ki hibáztathatná Zelenkij elnököt azért, hogy több eszközt és több lehetőséget akar az eszközök felhasználására, amikor országa továbbra is támadás alatt áll”.

John Kirby közölte, nem akar megelőlegezni döntéseket, ugyanakkor világossá tette, hogy valószínűleg a jövőben sem változik majd az az amerikai megközelítés, amely a harctéri fejleményekhez igazította az Egyesült Államok Ukrajna irányába nyújtott támogatásait.

Az amerikai kormányzat a múlt héten arról döntött, hogy hozzájárul az amerikai fegyverek felhasználásához Oroszország területén belül, amennyiben közvetlenül Ukrajna határa mentén elhelyezkedő orosz katonai célpontokról van szó, amelyeket Ukrajna elleni támadásokra használnak. A hozzájárulás a kiszélesítését sürgette Volodimir Zelenszkij az elmúlt hétvégén.

„Ukrajnával lefolytatjuk majd ezt a párbeszédet” – fogalmazott az amerikai vezető tisztségviselő, hozzátéve, hogy nem fognak hátat fordítani Ukrajna szükségleteinek. Megjegyezte azt is, hogy jelenleg nincs változás az amerikai pozícióban, amely megtiltja az ukránoknak amerikai taktikai rakétarendszerek (ATACMS), nagy hatótávolságú eszközök bevetését Oroszország területén belül.

NAÜ: jelenleg nem lehet biztonságosan újraindítani a zaporizzsjai atomerőművet

Addig nem lehet biztonságos körülmények között újraindítani a zaporizzsjai atomerőművet, amíg háború dúl a térségben – jelentette ki a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója hétfőn Bécsben.

Rafael Grossi múlt héten Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és orosz tisztségviselőkkel egyeztetett az atomerőművet érintő kérdésekről. A megbeszélésen az orosz fél jelezte a NAÜ által biztonsági okokból leállított hat reaktor újraindítására vonatkozó jövőbeli terveit.

A zaporizzsjai atomerőmű egyik épülete a délkelet-ukrajnai Enerhodarban
Fotó: Szergej Ilnyickij / Forrás: MTI/EPA

„Természetesen az a terv, hogy az atomerőművet valamikor újraindítják. Nem akarják leszerelni a létesítményt, emiatt is szükséges megvitatni a kérdést” – hivatkozott az elhangzottakra Grossi a 35 tagú NAÜ-igazgatótanács negyedéves ülésének kezdetén.

Kiemelte, hogy 

az újraindítás feltétele a bombázás és más katonai tevékenységek megszüntetése a régióban, majd ezt követően egy állandó külső energiaforrás biztosítása. Ehhez elmondása szerint fontos javítómunkálatok szükségesek, amelyek kivitelezését a hadműveletek idején nehezen tartja elképzelhetőnek.

Oroszország a múlt heti találkozó után kijelentette: jelenleg nem tervezik a létesítmény újraindítását.

Oroszország és Ukrajna egymást hibáztatja azon tüzérségi támadások elkövetéséért, amelyekkel többször is elszakították a létesítmény elektromos vezetékekeit. A zaporizzsjai erőmű a háború kezdete előtt Ukrajna villamosenergia-ellátásának mintegy ötödét biztosította, és többször is kénytelen volt tartalék generátorokkal működni. A reaktorokat ugyan leállították, de fennáll a veszélye annak, hogy a hűtőrendszereket működtető áramellátás megszűnésével a nukleáris üzemanyag túlmelegszik.

Ukrán elnök: Kína és Oroszország megpróbálja aláásni a svájci békecsúcsot

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn Manilában találkozott ifjabb Ferdinand Marcos Fülöp-szigeteki elnökkel, és sürgette a térség vezetőit, hogy vegyenek részt a június 15-én Svájcban kezdődő Ukrajna-békecsúcson, miközben azzal vádolta Kínát és Oroszországot, hogy megpróbálják aláásni a rendezvényt.

Zelenszkij a látogatás előzetes nyilvános bejelentése nélkül, szigorú biztonsági intézkedések mellett érkezett a Fülöp-szigeteki fővárosba vasárnap este, miután a hétvégén felszólalt a szingapúri Shangri-La védelmi fórumon.

Az ukrán elnököt hétfőn katonai tiszteletadással fogadták az elnöki palotában, és a Marcosszal folytatott megbeszélés után el is utazott a Fülöp-szigetekről.

A tárgyalás során Marcos ígéretet tett arra, hogy országa részt vesz a békecsúcson.

„Örömmel hallom öntől, hogy részt vesz a béke irányába tett lépéseinkben. Ez egy nagyon erős jelzés” – mondta Zelenszkij Marcosnak.

Zelenszkij szerint Ukrajnának több mentálhigiénés szakemberre van szüksége katonái számára. Marcos támogatásáról biztosította Zelenszkijt, és üdvözölte Ukrajna döntését, hogy idén nagykövetséget nyit Manilában, ami felgyorsítja a támogatások eljuttatását.

„Mi magunk is igyekeztünk elősegíteni a nemzetközi jog folyamatos betartását a világnak ezen a részén. Az önök előtt álló nehézségek hasonlóak, és egybeesnek a mi problémáinkkal, ezért a Fülöp-szigetek álláspontja mindig a béke előmozdítása lesz” – mondta Marcos.

Mindkét vezető kritikusan beszélt Kínáról a szingapúri fórumon, amelyen a világ minden tájáról, köztük Washingtonból és Pekingből is részt vettek vezető védelmi és kormányzati tisztviselők. A megbeszélésekre a Gázában és Ukrajnában zajló háborúk, valamint az indiai-csendes-óceáni térségbeli befolyásért az Egyesült Államok és Kína között kialakult rivalizálás miatti feszültség közepette került sor.

Zelenszkij azzal vádolta Kínát, hogy Oroszországhoz hasonlóan akadályozza a békecsúcs megtartását.

„Sajnálatos módon Kína azon munkálkodik, hogy más országok se képviseltessék magukat a békecsúcson” – mondta az ukrán elnök.

Kína jelezte, hogy elnöke, Hszi Csin-ping nem vesz részt a svájci találkozón, Joe Biden amerikai elnök pedig alelnökét, Kamala Harrist küldi el a találkozóra.

Az ukrán elnök elmondta, hogy mostanáig 107 ország vállalta, hogy részt vesz a június 15-16-ra tervezett konferencián, és sürgette az ázsiai-csendes-óceáni térség országait, hogy csatlakozzanak.

Északi Áramlat – Újabb megkereséssel fordult négy országhoz az orosz főügyészség a robbantások ügyében

Pótlólagos megkeresést küldött az orosz főügyészség az Egyesült Államok, Németország, Franciaország és Ciprus illetékes hatóságainak az Oroszország és állampolgárai érdekei ellen elkövetett terrorcselekményekkel, köztük az Északi Áramlat-1 és Északi Áramlat-2 gázvezeték felrobbantásával kapcsolatban – közölte Andrej Ivanov, az orosz főügyészség szóvivője hétfőn Moszkvában.

Ivanov szerint 

„annak ellenére, hogy erről tények állnak rendelkezésre”, az amerikai, a ciprusi és a francia hatóságok nem folytattak nyomozást az említett terrorcselekmények finanszírozása, illetve az elkövetésükhöz nyújtott egyéb segítségnyújtás körülményeinek ügyében.

 A szóvivő közölte, hogy az illetékes német hatóságok „kitérnek” az Oroszországgal való együttműködésre vonatkozó nemzetközi kötelezettségeik elől.

Rámutatott, hogy mind a négy említett ország részese a robbantásos terrorizmus elleni küzdelemről szóló 1997-es nemzetközi egyezménynek és a terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról szóló 1999-es nemzetközi egyezménynek. „Ezzel kapcsolatban kötelesek intézkedéseket hozni a terrorizmus és annak finanszírozása elleni nyomozás érdekében, valamint maximális segítséget nyújtani az ilyen jogellenes cselekmények felderítéséhez, beleértve az eljáráshoz szükséges bizonyítékok megszerzésében való segítségnyújtást” – hangoztatta az orosz főügyészség szóvivője.

A svéd partiőrség felvételén földgáz bugyog fel az Északi Áramlat 2 csővezetékből a Balti-tengeren, svéd felségvizeken 
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Svéd parti őrség

Mint mondta, a pótlólagos megkeresésekben felhívják az illetékes hatóságok figyelmét arra, hogy intézkedéseket kell hozniuk a terrorista tevékenység és annak finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó nemzetközi kötelezettségeik teljesítése érdekében, meg kell szervezniük a törvénytelen tevékenység tényállásának kivizsgálását, és biztosítaniuk kell az elkövetők büntetőjogi felelősségre vonását.

Az orosz főügyészség április 3-án közölte, hogy felhívást kapott Andrej Kraszov, Nyikolaj Haritonov és Jana Lantratova képviselő, valamint Alekszandr Dugin és Andrij Derkacs közéleti személyiségtől arra, hogy vizsgálja ki a külföldön tartózkodó személyek és szervezetek esetleges részvételét egyes terrorcselekmények megszervezésében és finanszírozásában az Oroszországi Föderáció területén, valamint az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 csővezetékek felrobbantásában.

A vonatkozó anyagokat és megkereséseket a főügyészség megküldte az amerikai, a német, a francia és a ciprusi illetékes hatóságoknak.

Az Oroszországot Németországgal a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat-1 és Északi Áramlat-2 gázvezetéken 2022. szeptember 26-án történtek robbanások Svédország és Dánia gazdasági övezetében. A hatóságok megállapították, hogy szándékos merénylet történt, de felelőst mind ez idáig nem neveztek meg, a svéd és a dán nyomozást leállították.

Az ügyben az orosz főügyészség nemzetközi terrorcselekmény címén indított eljárást. Oroszország az „angolszász” országokat tette felelőssé a történtekért.

A két vezetékpár évi 110 milliárd köbméter földgáz szállítására volt alkalmas. Az Északi Áramlat-1 2012-től működött, az Északi Áramlat-2 építését 2021-ben fejezte be a Gazprom orosz energiavállalat, de az Ukrajna ellen indított háború miatt a használata soha nem kezdődött meg.

Lengyel miniszter: újabb kibertámadások érték a kulcsfontosságú infrastruktúrát

Újabb, a kulcsfontosságú lengyelországi infrastruktúra ellen irányuló kibertámadásokat hárítottak el a lengyel hatóságok vasárnap és hétfőre virradó éjjel – közölte varsói sajtóértekezletén Krzysztof Gawkowski digitalizációért felelős miniszter, kormányfőhelyettes.

Az európai parlamenti (EP) választások lebonyolítása témájában meghirdetett, Tomasz Siemoniak belügyminiszterrel közösen tartott sajtókonferencián Krzysztof Gawkowski kijelentette: a vasárnapi lengyelországi szavazás előtt előfordulhat a választási folyamat destabilizására irányuló kísérlet a virtuális térben.

Körbevesz minket az orosz zászló által fémjelzett dezinformáció

– fogalmazott.

Ebben az összefüggésben Gawkowski felidézte a lengyel állami hírügynökséget pénteken ért incidenst, amikor a PAP kiadásában megjelent egy hír, melyben Donald Tusk kormányfőre hivatkozva július 1-jén kezdődő részleges mozgósításról írtak Lengyelországban. A rövid időn belül törölt anyagot a hatóságok még aznap kibertámadás keretében terjesztett dezinformációnak minősítették.

A lengyel belbiztonsági ügynökségre (ABW) hivatkozva Gawkowski elmondta: a PAP rendszerét az egyik munkatárs fiókján telepített rosszindulatú szoftver felhasználásával törték fel. Az incidens célja pánikkeltés, valamint „a rendszer összezavarása volt” – tette hozzá.

A kormányfőhelyettes beszámolója szerint vasárnap és hétfőre virradóan több incidens is történt Lengyelországban, amelyek „a kulcsfontosságú infrastruktúra elleni összehangolt támadás” jellegét öltötték.

Ilyen „kritikus incidensekre” naponta kerül sor – jegyezte meg a miniszter. Lengyelország a kiberbiztonság terén jelenleg „már nem hideg-, hanem bizonyos elemeiben melegháborút folytat Oroszországgal” – jegyezte meg.

Bejelentette: a kormány új kiberbiztonsági beruházásokat tervez, ezért egy „kibervédelmi pajzsot” létesítene több mint 3 milliárd zloty (270 milliárd forint) befektetésével. A projekt célja „különféle intézmények” teleinformatikai biztonságának erősítése, a legnagyobb korszerűsítésre azonban az önkormányzatok szorulnak – fejtette ki. Közölte: 2-3 éven belül szeretnék megvalósítani a projektet, részben az Európai Unió helyreállítási forrásaiból.

Újságírói kérdésre válaszolva Gawkowski elmondta: a kormány jelenleg nem tervezi, hogy magasabb szintre emelné a közigazgatási intézmények kibervédelmi készültségét. Donald Tusk kormányfő februárban kettes szintre csökkentette a négyfokú skálán az említett kibervédelmi szintet. Előtte, 2022 februárjától Lengyelországban a hármas fokozat volt érvényben.

Josep Borrell: védeni kell a választásokat a külföldi beavatkozástól

Meg kell védeni a demokratikus választási folyamatot és tágabb értelemben az európai nyilvános vitát a külföldi beavatkozástól, az információmanipulációtól és a rosszindulatú külföldi szereplőktől, akik Európa bukását akarják – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn.

BORRELL FONTELLES, Josep
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője 
Fotó: Olivier Matthys / Forrás: MTI/EPA

Josep Borrell közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy

az ukrajnai háború megindítása után „rosszindulatú külföldi szereplők, különösen Putyin Oroszországa”, tovább növelték az információ manipulálását célzó műveleteiket hibrid és kibertámadások formájában Európában és másutt a világban.

Az információmanipulációs műveletek nemcsak online, hanem a való életben is zajlanak, a rosszindulatú tevékenység pedig komoly biztonsági fenyegetést jelent – írta.

Szavai szerint

az ellenőrizetlen közösségi médiaplatformok olcsó és gyors lehetőséget kínálnak az orosz és Kreml-barát szolgáltatóknak olyan közösségek eléréséhez, amelyek egyébként nem feltétlenül hangolódnának rá a Kreml-párti véleményekre. 

A Kreml-barát médiafelületek nemcsak az Európai Unión belüli információs környezetet próbálják szennyezni, hanem az EU hírnevét is „bemocskolják” a Közel-Keleten, a Nyugat-Balkánon, Afrikában, Latin-Amerikában és Ázsiában, mindezt több mint 20 nyelven. „Minket hibáztatnak mindenféle gonoszságért” – fogalmazott.

Borrell kiemelte: az orosz állam által támogatott kampányok, amelyek célja, hogy megtévesztő tartalmakkal árasszák el az uniós információs teret, fenyegetést jelentenek a demokratikus vitára, különösen a választások idején. A tények közlése a legjobb eszköz a megtévesztés és összeesküvéselméletek elleni fellépésre – vélekedett. Az ellenfelek rosszindulatú taktikáinak, technikáinak és eljárásainak leleplezésével korlátozni lehet a támadásoknak a demokratikus döntéshozatalra gyakorolt hatását – hangsúlyozta.

A főképviselő kijelentette: az európai választások meghatározó pillanat lesz a közös európai jövő szempontjából. A hiteles választások a demokratikus társadalmak középpontjában állnak. Minden európai számára lehetővé kell tenni, hogy a választás jogát külföldi beavatkozástól és manipulációtól mentesen gyakorolhassa. Ezzel egy időben meg kell őrizni a szólásszabadság és a dezinformáció elleni küzdelem közötti kényes egyensúlyt, a „demokráciának különösen szüksége van a szabad és független sajtó figyelő szemére” – emelte ki.

Az európai parlamenti választás fontos lépés a demokrácia önkényuralmi és imperialista hatalmakkal szembeni védelmében – tette hozzá közleményében az uniós diplomácia vezetője.

Pillanatok alatt pusztítanak a drónok az orosz–ukrán háborúban

Az Oroszországi Föderáció Védelmi Minisztériuma a Telegram-csatornáján tett közzé egy brutális videót, amely bemutatja, hogy a harci drón mekkora veszteséget okoz az ukránoknak – írja a Magyar Nemzet. A felvételhez csatolt leírás szerint a drón megsemmisítette az ukrán fegyveres erők páncélozott járművét Donyeck irányában.

Ukrajna – korlátozott mértékben – német fegyvereket vethet be orosz területen

Németországból szállított fegyverek egy Oroszország elleni ukrán támadáshoz – hónapokig elképzelhetetlen volt egy ilyen forgatókönyv a német kormány számára. Most azonban alapvető irányváltás történt az orosz–ukrán háború kapcsán – írja a Magyar Nemzet.

Németország engedett szövetségesei nyomásának, és az amerikai állásponthoz csatlakozott: támadás orosz terület ellen igen, de csak a harkivi régió védelmében. Az ország második legnagyobb városa ugyanis szinte naponta támadások célpontja, amelyek főként orosz területről indulnak.

A lap szerint nem világos, hogy egyáltalán mely német fegyverrendszereket lehetne bevetni a háborúban. A Mars II rakétaindító mellett elképzelhető, hogy a nagy hatékonyságú Patriot védelmi rendszerrel is védekezni lehetne a beérkező orosz rakéták ellen orosz terület felett, ezt a forgatókönyvet legalábbis nem akarta kizárni Christian Freudig vezérőrnagy, a német Ukrajna Helyzetelemző Központ vezetője. Freuding azonban hangsúlyozta, hogy a rendszerek taktikai felhasználása kizárólag az ukrán hadsereg felelőssége.

Az orosz pénzügyminisztérium a GDP 1,1 százalékára emelte a költségvetés idei hiányára vonatkozó várakozását

Az orosz pénzügyminisztérium emelte a költségvetési idei hiányára vonatkozó előrejelzését, az eddigi 1595 milliárd rubelről (1 rubel=4,02 forint), a GDP 0,9 százalékáról 2120 milliárd rubelre, a GDP 1,1 százalékára. Az erről szóló dokumentumot a minisztérium jóváhagyásra elküldte a parlamentnek.

A felülvizsgált idei költségvetés várható bevételét 35 ezer 065 milliárd rubelről 35 ezer 062 milliárd dollárra fogta vissza a minisztérium, míg a kiadását 36 ezer 660 milliárd rubelről 37 ezer 182 milliárd rubelre növelte.

A belső államadósság felső határát 26 ezer 637 milliárd rubelről 26 ezer 680 milliárd rubelre növelte a minisztérium, a külső adósságét 64 milliárd dollárról 63 milliárd dollárra csökkentette.

Oroszország jelentősen növelte védelmi és biztonsági kiadásait az Ukrajna elleni invázió óta, ami közrejátszott abban, hogy két egymást követő évben deficites lett a költségvetés. A deficitet belső kölcsönökből és a vésztartaléknak számító Nemzeti Jóléti Alapból finanszírozták.

A minisztérium becslése szerint az idei első négy hónapban a hiány 1484 milliárd rubel, a GDP 0,8 százaléka volt.

A kormány a múlt héten vállalati adóemelésekre és a legtehetősebb magánszemélyek személyi jövedelemadójának a növelésére tett javaslatot 2025-től, ami 30 milliárd dollárral növelheti a jövő évi költségvetési bevételeket.

Tíz települést lőttek az oroszok Szumiban

Az oroszok vasárnap tíz települést lőttek a területen; összesen 19 alkalommal lőttek és legalább 46 robbanást okoztak – jelentette a Szumi terület katonai vezetése.

Dán segítség Ukrajnának

Ole Egberg Mikkelsen dán nagykövet Kijev katonai vezetésével tárgyalt a Kijevi területre vonatkozó katonai és egyéb segítségnyújtásról. Egyeztettek arról, hogy a kijevi légvédelem számára több felszerelést adnak, valamint a témák között szerepelt a régió újjáépítése, a lakások, iskolák és kórházak tekintetében.

Magyarország segít

Az ukrán–magyar határszakaszon 6323-an léptek be Magyarországra vasárnap, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 8408-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn.

A beléptetettek közül a rendőrség 38 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.

Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Ez történt vasárnap:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában