Bajnai Analytica: egymillió hívás lopott telefonszámokkal

A választókat elárasztó sms-cunamit követően a DatAdat-csoport nem állt meg, hiszen a Bajnai Gordon volt szocialista kormányfő és titkosszolgálati minisztere, Ficsor Ádám által kiépített hálózat csütörtökön hatalmas telefonos kampányba kezdett, amellyel hozzávetőlegesen egymillió választót értek el.
 

A szolgáltatók és a hatóságok közös vizsgálata már a tömegesen kiküldött szöveges üzenetek után megállapította, hogy a telefonos kampányt egy közbeiktatott cégen keresztül a DatAdat osztrák leánycége rendelte meg, és a művelethez szükséges hatalmas adatbázist is ez a vállalkozás biztosította. Úgy tudjuk, a telefonhívásokat is hasonló szisztéma alapján indították.

A DatAdathoz hasonló vállalatok a kvízkérdésekre adott válaszokból – és más interakciókból – képesek feltérképezni a Facebook-felhasználók politikai preferenciáit. 

Azt is megállapítják – ahogyan Ficsor Adám fogalmazott az Index cikkében hivatkozott ominózus felvételen –, kik azok a szavazók, „akik hajlandóak egy lépéssel közelebb lépni a kampányodhoz”. 

Márki-Zay Facebook-oldalán is több hasonló anyag jelent meg, s ha a felhasználó kitöltötte ezek valamelyikét, azzal feliratkozott a baloldali jelölt levelezési listájára, és a Messenger alkalmazásban kapta az üzeneteket.

Utóbbiak egyébként akkor is aktiválódnak, ha a felhasználó akár egy kommentárt ír Márki-Zay valamelyik bejegyzéséhez. Megjegyzendő, hogy a kvízszerű feladványok az adatgyűjtés mellett propagandaanyagként is funkcionáltak, amelyekben a hódmezővásárhelyi polgármester a politikai üzenetét „rejtette el”. 

A kvízek közül talán a legbizarrabb, amikor Márki-Zay azt ígérte a facebookozóknak, hogy egy kérdőív kitöltéséből megtudhatják, Orbán Viktor kormányfő mini-Putyin-e. A hasonló, szórakoztatónak szánt tartalmakkal a fiatalabbakat próbálja megszólítani és magához kötni a baloldal, ugyanis az ifjabb generációk használják aktívabban a közösségi médiumokat. Az is előfordulhat, hogy a chatbotok ismerősnek jelölnek más felhasználókat, hogy ily módon gyűjtsék be a nem nyilvános adataikat. 

Megvizsgálják, mit kedvelnek és mit nem, az így összegyűjtött információt pedig politikai profilozásra használják fel. Minél több az adat, a fejlett algoritmusok annál pontosabban tudják meghatározni, kinél milyen politikai üzenet megy át, mivel lehet őt megszólítani, választásra buzdítani vagy éppen távol tartani a szavazástól. 

Ezt megkönnyíti, hogy valós időben is lehetséges elemezni és profilozni a felhasználókat a facebookos aktivitásuk alapján. Ennek a módszernek az alapját a magyarországi sajtóban is rendszeresen emlegetett Michal Kosinski, az adatalapú pszichológia egyik legismertebb alakja dolgozta ki a 2010-es évek elején.

E modell szerint alig hetven lájk elemzése szükséges ahhoz, hogy az adott felhasználó viselkedését jobban kiismerjék, mint az illető közeli barátja, százötven lájknál már annyit tudunk az adott személy viselkedéséről, mint a saját szülei, háromszáz kedvelés felett pedig már többet, mint az illető élettársa. 

A kinyert adatok elemzésével olyan profil készíthető a felhasználóról, amely alapján könnyen kideríthető, hogy az illető milyen bőrszínű, milyen szexuális irányultságú, illetve hogy milyen a politikai szimpátiája. Az ilyen elemzések hatékonyságára a Cambridge Analytica (CA) botránya világított rá. A CA részletes profilt készített a felhasználókról, valamint több kategóriába sorolta a választókat és az így célzott, személyre szabott reklámokkal, valamint mesterséges intelligencia segítségével összeállított üzenetekkel befolyásolni tudták a brexitnépszavazást és az amerikai elnökválasztást. Számos szakértő meggyőződése, az Egyesült Királyság ennek a módszernek köszönhette, hogy a szavazók többsége az EU-ból történő kilépésre szavazott, illetve azt is, hogy Donald Trump le tudta győzni Hillary Clintont. Emlékezetes, mindkét esetben az esélytelenebbnek tartott forgatókönyv valósult meg, a történtek után a közvélemény-kutató cégek szakértői egyszerűen széttárták a kezüket.

A Cambridge Analytica botránya után Európában jelentősen szigorítottak az adatvédelmi szabályokon. Mindezt azonban Bajnai és a hozzá köthető DatAdat-csoport könnyedén megkerülheti.

Egyrészt a különböző kvízek, kérdőívek kitöltése előtt a felhasználók gyanútlanul hozzájárulnak az adatkezeléshez, ezzel szinte szabad utat adva az adatmágusoknak. Másrészt a DatAdat-csoport egyes cégei Észtországban vannak bejegyezve, aminek az ad jelentőséget, hogy a balti államban lényegesen lazábban kezelik az adatvédelmi szabályok betartatását. Ez utóbbit nyilvánvalóan ki is használja a Bajnai Analytica.
 

Az elmúlt időszakban a DatAdatról kiderült:

· Tucatnyi országban – köztük Bulgáriában, Észak-Macedóniában és Németországban is – befolyásolták a politikai folyamatokat.

· Az adathalász cégcsoport dönthette el az ellenzéki előválasztást Márki-Zay Péter javára.

· A baloldal kormányfőjelöltjének ebédjét is a DatAdat fizette egy vecsési kampányrendezvényen, ami tiltott kampányfinanszírozásra utal.

· A cégcsoport külföldi szakemberei Ausztriából dolgoznak a baloldal kampányán, facebookos álprofilokat kreálnak, bérkommentelőket alkalmaznak azért, hogy felerősítsék a baloldal számára fontos tartalmakat a közösségi médiában.

· A datadatos kör az amerikai Demokrata Párt baloldali, progresszív ágánál meglévő kapcsolatrendszerét felhasználva profilozza a választókat, ami akár az április 3-i országgyűlési választásokba való külföldi beavatkozás gyanúját is felvetheti.

· A DatAdat a magyarok személyes adatait külföldre viszi.

· A céghálózat finanszírozása átláthatatlan, de offshore-hátterű cégekkel is kapcsolatba hozható.
 

Bajnai Gordon, az Együtt-PM szövetség vezetője sajtótájékoztatót tart Korszakváltó törvénymódosító csomagot nyújt be az Együtt-PM címmel a Képviselői Irodaházban 2014. május 20-án.