Pénzügyeink biztonságban: így ismerhetjük fel a csalókat

Egyre gyakoribbak a csalások

Csak megtippelni lehet, hogy egy-egy évben az internetes csalások pontosan mekkora károkat okoznak világszinten és idehaza. Árulkodó adat ugyanakkor, hogy a legjelentősebb amerikai kibervédelemmel foglalkozó vállalkozás minden egyes hónapban mintegy félmillió incidenst kénytelen kezelni.

Joggal merül fel az a kérdés is, hogy vajon miért váltak ennyire elterjedté a netes csalások. Nos, ennek több oka is van. Az első természetesen az, hogy a pénzügyeink nagy része az online térbe költözött. Ma már szinte mindenkinek van bankszámlája, virtuális pénztárcája vagy mobilbank alkalmazása. Ez pedig lehetőséget teremt a bűnözőknek, hogy megpróbáljanak új, online módszerekkel kirabolni minket.

Ráadásul könnyű dolguk is van, hiszen a neten mi sem egyszerűbb, mint névtelennek és lekövethetetlennek maradni. Az ilyen típusú bűncselekmények ráadásul nem igényelnek nagy anyagi ráfordítást, és különösebben agyafúrtnak sem kell lenni hozzájuk az elkövetőknek. Az sem elhanyagolható tényező ugyanakkor, hogy néha mi magunk is naivak és óvatlanok lehetünk.

Hogyan ismerhetjük fel a csalókat?

A legtipikusabb online csalás az, amikor telefonon hívnak fel minket egy bank nevében. A csalók ilyenkor ügyintézőnek adják ki magukat, és arról tájékoztatnak minket, hogy valamilyen gond akadt a bankszámlánkkal, ami miatt egyeztetni szükséges az adatokat. Ez alapvetően nem kell, hogy gyanús legyen, amíg az olyan alapadatokról van szó, mint a név, születési idő és hely, illetve édesanyánk leánykori neve.

De mindenképp szólaljon meg a belső riasztónk, ha az állítólagos ügyintéző a bankkártyaadatok bediktálását kéri, pláne, ha a netes vásárlásoknál használatos, háromjegyű CVC-kódot is be kell mondanunk. Ezeket az adatokat egy valódi banki ügyintéző sosem kérné – hiszen a bank számára is elérhetők! Akkor is érdemes gyanakodni, ha elmarad a bemutatkozás, illetve nem kapunk tájékoztatást arról, hogy rögzített vonalról hívnak minket és a hívást bármikor visszahallgathatjuk.

A csalók ugyanakkor sokszor nem bajlódnak telefonálgatással, hanem e-mailt vagy SMS-t írnak. Ezek igen változatosak lehetnek, közös vonás ugyanakkor bennük, hogy valamilyen komoly – némileg irreális – fenyegetést tartalmaznak. Tipikusan ilyen, amikor arról szól a levél, hogy fizessünk be egy megadott összeget a szövegben szereplő linken, különben megszűnik a bankszámlánk vagy büntetésre számíthatunk.

Az ilyen fenyegetések mindenképp keltsenek bennünk gyanút! Mind a bankokat, mind más szolgáltatókat törvények és szerződések kötik, és az ilyen, nagyobb fajsúlyú ügyeket rendszerint ajánlott levélben vagy telefonos hívás során intézik. Arról nem is beszélve, hogy kifogástalan helyesírással megírt levélben kommunikálnak velünk!

A csalók erre nem igazán adnak, már csak azért sem, mert általában külföldről próbálkoznak a bűncselekménnyel. Ha tehát olyan levelet vagy SMS-t kapunk, ami hemzseg a helyesírási hibáktól, elgépelésektől, magyartalan kifejezésektől, akkor merüljön fel bennünk azonnal, hogy csalókkal van dolgunk! Ezeket a leveleket jellemzően Google Translate vagy más hasonló fordítóprogram segítségével magyarítják – általában igen gyenge eredménnyel.

Mindenképp gyanúra adhat okot az is, ha a levélben szereplő linket megnyitva furcsa weblapra kerülünk. A csalók által használt oldalak hasonlítanak ugyan a valódi banki vagy szolgáltatói oldalra, de ha figyelünk az apróságokra, rájöhetünk, hogy nem hivatalos oldalra tévedtünk. A honlap címe (URL-je) például remek kiindulópont. Mivel a csalók nem használhatják a valódi címet, mindenféle „kreatív megoldással” próbálkoznak, és ezt mi is kiszűrhetjük.

Kerüljük el az átverést!

Folytatva az előbbi gondolatmenetet: a legjobb, ha nem is nyitjuk meg a linket. Ha bármilyen kételyünk merül fel a levél hitelességével kapcsolatban, inkább hívjuk fel a bankszámlát vezető bank vagy szolgáltató hivatalos ügyfélszolgálatát, és nyíltan kérdezzünk rá, hogy tőlük jött-e a szóban forgó levél. Alighanem még hálásak is lesznek, hiszen a nevükkel visszaélő csalókat lepleztünk le!

Amikor pedig telefonon próbálkoznak a csalók, soha, semmilyen körülmények között ne adjuk meg a bankkártyaadatokat vagy éppen a netbankunk belépési adatait. Azzal is elkerülhetjük az áldozattá válást, ha nem követjük vakon az „ügyintéző” utasításait. Ne töltsünk le például a javaslatára telefonos alkalmazást, és ne hagyjuk, hogy azonnali döntési helyzetbe kényszerítsen minket.

Forduljunk a rendőrséghez, ha megtörtént a baj

Az internetes csalás, a pénzünk jogtalan eltulajdonítása ugyanolyan bűncselekmény, mintha a pénztárcánkat lopták volna el. Ha mégis megtörténne tehát velünk a baj, mindenképp tegyünk rendőrségi feljelentést – csak így van esélyünk viszontlátni a pénzünket és megóvni másokat a csalóktól. Emellett ne felejtsük el a bankunknak is jelezni az esetet, így azonnal letilthatják a kártyánkat, ezzel együtt pedig megkezdhetjük a helyreállítási folyamatot is.

Ez a cikk egy fizetett promóció, támogatott tartalom, megrendelője a K&H Bank Zrt. A cikkben hivatkozott termék vagy termékek részletei és feltételei a K&H Bank személyes ügyfélpontjain és honlapján (www.kh.hu) érhetőek el.