Józsa Anita: Túl a barátságon

Józsa Anita: Túl a barátságon

Mikor már a szív is megszakad,
Hisz a barátság érzete a múlté marad,
Nincs többé erőnk…
Ha szeretünk valakit, ha szeretjük őt.

Néha könnyebb lenne elmenekülni,
A rossz dolgoknak is örülni,
Elköltözni a világról,
Megfeledkezni az érzésről, a szeretetről, s a hibákról.

De a világvégén is hallanám hangodat,
Bár nem adtál, de érezném csókodat.
Az örök fényben látom szemeid,
Hidd el úgy tudnálak szeretni!

Ha szeretünk valakit, szeretni nehéz,
Mikor összeér két magányos kéz.
Túl a barátságon két szív egy lélek,
Nélküled semmit sem ér az élet!

Szeretni őt, vagy meg kellene ölni?
Hogy ne kelljen a fájó szívvel törődni.
Túl a barátságon egyet kérek én:
Szeress úgy, ahogy még senkit sem szerettél!