Könnyen olyanná válhatunk, amilyennek látni akarnak minket

Most éppen azt szeretnéd, hogy kedves, félénk, nyugis ember legyek? Hát nézz bele a tükörbe, tölts előtte egy kis időt, és nagy meglepetésre rögtön ilyen leszek. Vagy inkább azt akarod, hogy vagány, lázadó tinédzser legyek, aki mindennel szembe megy? Hát jó, íme, itt van a kis belevaló csajszi, sokak álma, még többek félelme. Tükör vagyok, mert pontosan azt látod a szememben, mit gondolok. Nem tudok hazudni neked – de te sem tudsz nekem.

Vállalod? Mert én a magam részéről biztosan vállalom. Leszel akkor a barátom? Mert én szívesen leszek a tied, és bármikor bármit biztosra vehetsz, hogy az úgy lesz, ha én azt mondom.
A tükör olyan, hogy mindig mutat valamit, de azt sajnos korántsem szabad biztosra venni, hogy mindig az igazat, a valódit, a lényegeset teszi láthatóvá. Ha belenézel, nemcsak engem formálsz át – ezzel párhuzamosan kicsit (vagy nagyon) te is átalakulsz.

[caption id="" align="alignleft" width="360"] Sokak álmát, mások félelmét tükrözöm
[/caption]
Mert te is olyan vagy, hogy mindig meg akarsz felelni másoknak, olyan akarsz lenni, hogy az jó legyen a többieknek is. De automatikusan jön persze a kérdés: miért nem inkább és elsősorban magadnak akarsz megfelelni? Nem tudhatom, és te sem tudod. Sőt, talán senki nem tudja. Belekukkantasz a tükörbe, és látod magadat. Látod, amint élsz, amint nevetsz, amint sírsz.

Látod, amikor boldog vagy, amikor legszívesebben mindenkit elküldenél a közeledből, amikor sok a dolgod, amikor unatkozol. Látod, hogy hogyan viselkedsz ezekben a pillanatokban, – és van, hogy neked sem tetszik ez az egész látvány. Lehetsz bánatos, mosolygós, magányos, társasági, aktív, vagy passzív – bármilyen, ami éppen szükséges. Nem biztos, hogy ezek olyan képek, amilyen valójában vagy – mert ahhoz előbb meg kell találjad önmagadat.
Fedezd fel, melyik vagy te a sok színes kép közül! És akkor a tükör azt mutatja majd, milyen az életed – és azt is, hogy milyennek szeretnéd, hogy legyen.

Amivel spekuláltak, az eget kémlelték

A tükör ótörök eredetű szó lehet, a mai csuvas nyelvben a tükröt a töker szó jelöli. Ez valószínűleg a tárgy többnyire kerek alakjával kapcsolatos, és a török nyelvekben általános „kerek”, „kerék” jelentésű szócsoportba tartozik, akárcsak a magyar teker és tér („visszatér”, „megtér”) szavak. A tükör neve latinul speculum. Ebből származik a „spekulálás” kifejezés, amely a régi magyar nyelvben a tudományos gondolkodást, vizsgálódást jelentette. A szó eredete valószínűleg az, hogy az egyik legmegbecsültebb tudomány, a csillagászat művelői az éjjeli égbolt kémlelésére különféle tükröket használtak, vagyis „spekuláltak”.