Szerelmet kéne venni, de az ABC-ben csak dinnye van

100 forint kilója. Nincs rajtam cipő. Dinnyelétől ragad a kezem és a város mocskától koszos a talpam, és én mégis boldog vagyok, mert van, aki mesél nekem az életéről és kioktat, hogy nem jól csinálom, pedig én jól, és ő is, csak ő dinnye nélkül. Finom volt. Megrészegít. Már nem is hallok, nem tapintok, nem nézek, és nem ízlelek, csak érzek. Dinnye vagy szerelem, nem ugyanaz?

Ő nem kért, csak szerelmet talán, bár nem biztos, sosem mondta, csak nézett és én sosem értettem, mert nem láttam, most érzem csak a tekintetét, és már belém lát, de át rajtam soha, mert jól hazudok, igen, nagyon jól. Hazudtam, mikor szerelmet mertem érezni, és nem neki, ő nem tudja, magamnak, mert magamnak a legkönnyebb, egy ilyen lányt átverni nem nagy szám, nézz csak rá, naiv és én jól hazudok. A naiv szerelmes, a hazudós nevet, a szerelmes naiv és fázik, pedig meleg van, biztos a dinnye miatt, hideg volt, mint a szeretet, amit adhat, jéghideg, ha megöleled megfagysz. Édes halál! Fagyhalál! A dinnye az oka, egy forró nyári éjszakán.