Az utolsó percben mentett pontot a tószegi együttes

A futballmeccsek elmaradhatatlan „tartozékai” a notórius késők. Vagyis azok a szurkolók, akik legalább tíz perccel a kezdő sípszó után érkeznek csak meg a találkozóra, és legalább ugyanennyi időbe telik nekik, míg leparkolják kétkerekűjüket, majd bemennek a pálya melletti kocsmába, hogy kérjenek maguknak egy korsó sört. Ezután komótosan elfoglalják törzshelyüket, és a környezetükben lévőktől érdeklődnek: „mennyi is az állás?”

[caption id="" align="alignright" width="300"] A tószegi pálya ékköve: a vadonatúj eredményjelző | Fotó: F. O.
[/caption]Nos, akik a Tószeg–Jánoshida mérkőzésre is késve érkeztek, mondván ennyi idő alatt úgy sem történik semmi lényeges, azoknak kikerekedett a szeme, mikor meglátták az eredményjelzőn – merthogy már Tószegen is van ilyen –, hogy kedvenceik 2–0-ra vezetnek a bajnokság leggólerősebb csapata ellen.
Arany László, a Jánoshida mestere a tőle megszokott módon ezúttal is háromcsatáros, míg Luca Marius – bízva támadói gyorsaságában – sablon 4–4–2-es felállásban küldte pályára csapatát, vagyis minden adva volt ahhoz, hogy jó kis támadófocit láthassunk. Erre fel a vendégek az első húsz percben jóformán csak nyomozták a labdát, miközben a tószegiek a szélsőik sebességbeli fölényét kihasználva, egy-két passz után ott termettek a kapujuk előtt.

A 3. percben Pap Viktor beívelése elakadt a hidai védő kezében, Kórodi játékvezető pedig azonnal a tizenegyes pontra mutatott. A büntetőt a csapatkapitány, Kiss Balázs értékesítette – lövése félmagasan, a kapu bal oldalában kötött ki, 1–0. Néhány momentummal később hasonló akciónak lehettünk szemtanúi, Gyurkó óriási kidobását Bodnár Sándor továbbította a jobb oldalon kiugró Papnak, akinek a beadása ezúttal célba ért, a középen érkező Kaszab Dávid mintegy öt méterről pofozta a labdát a hálóba, 2–0. Sőt, a Tószeg karnyújtásnyira került a háromgólos vezetéstől, Ka­szab újabb közeli kísérletét viszont Rácz Róbert bravúrral védte. Ettől kezdve pedig furcsamód megborult a pálya, a Jánoshida elővette azt a játékát, amivel általában felőrli ellenfeleit, és rövidesen egyre-másra dolgozta ki a helyzeteit.

Ugyan Bálint Péter tizenegyesét még Gyurkó Gábor hárítani tudta, de Németh Tamás szögleténél már tehetetlen volt, ugyanis Mészáros Gábor – akárcsak egy hete Rákóczifalván, akkor lábbal – a saját kapujába bólintott, 2–1. Nyomott a Hida, így még a félidő vége előtt összejött neki az egyenlítés: Martók Zsolt remek beadását Eszes Milán fejjel tette az üresen álló Varga Márton elé, utóbbi közvetlen közelről bombázott a kapuba, 2–2.
A második felvonásban teljesen átvette a játék feletti irányítást a vendéggárda, sorra dolgozta helyzeteit – melyek közül kettő a kapufán csattant –, így csak idő kérdése volt, hogy mikor talál be ismét. Eközben a Tószeg csak elvétve tudta átlépni saját térfelét.

A 83. percben a csereként beállt Polák Gergő végezhetett el szabadrúgást jó huszonöt méterről, lövése a háromtagú sorfal fölött egyenesen a jobb felsőbe vágódott, 2–3. Itt azonban még nem volt vége, ugyanis a találkozó utolsó előtti percében, mintegy a semmiből jutott szöglethez a Tószeg, az ide-oda pattogó labda végül Tóth Tamás fején kötött ki, aki egy nagyszerű mozdulattal a hálóba fejelte, ezzel pontot szerezve csapatának, 3–3.

TÓSZEG–JÁNOSHIDA 3–3 (2–2)

[caption id="" align="alignleft" width="640"] Nagy Richárd (labdával) és társai fontos két pontot hagytak Tószegen | Fotó: Fodor Orsolya
[/caption]


Tószeg, 150 néző. Vezette: Kóródi Ferenc (Pálinkás Donát Ferenc, Dobos Zsolt).
Tószeg: Gyurkó – GRÚBER (Major, 82.), Mészáros G., CSATHÓ, Korsós – Törőcsik (Papp D., 72.), BÁBA, Bodnár (Utasi, 67.), KISS B. – Pap V. (Kurucz, 92.), Kaszab (Tóth T., 74.). Edző: Luca Marius.
Jánoshida: Rácz R. – Bálint, Farkas I., Urbán (Cseri, 67.), ESZES E. – Keresztes (Polák, 60.), Nagy R., MARTÓK – Németh T., Eszes M. (Homojovszki, 87.), Varga M. Edző: Arany László.
Gólszerzők: Kiss B. (3. – tizenegyesből), Kaszab (9.), Tóth T. (89.), ill. Mészáros G. (26. – öngól), Varga M. (42.), Polák (83.).

Luca Marius: – Az első húsz percben kiválóan futballoztunk, érvényesült a taktikánk. Kettő-nulla után viszont nem szabad ilyen könnyű gólokat kapni, úgy gondolom, ezeket a szituációkat simán levédekezhettük volna. Persze, ahhoz a fejjátékban is jobbnak kellene lennünk, és akkor nem veszítenénk ennyi párharcot. A második félidőben nagyon nyomott a Hida, mi pedig nem tudtunk élni a lehetőségeinkkel. Amikor hozzánk került a labda, nem sikerült megtartani huzamosabb ideig, pedig ezzel is lassíthattuk volna a játékot. Ettől függetlenül az egy pont egy ilyen erős csapat ellen jó eredménynek számít, pláne akkor, ha az elkövetkező két meccsünkből, a Kunszentmárton és a Tiszaföldvár elleniből is jól jövünk ki.

Arany László: – Hiába rúgunk három gólt – meg ugyebár kihagytunk egy büntetőt – idegenben, ha végül nem tudunk nyerni. A számok azonban makacs tények, így ma be kellett érnünk egy döntetlennel. Annak azért örülök, hogy a közönséget sikerült kiszolgálnunk. Nagyobb fegyelemre és figyelemre van szükségünk a jövőben ahhoz, hogy az ilyen mérkőzéseket megnyerjük, remélem, mihamarabb tanulunk a hibáinkból. Azt azonban be kell látni, hogy hátul nagyon fiatalok vagyunk, ezért van az, hogy sok gólt rúgunk, ugyanakkor sokat is kapunk. Nincs mese, megyünk tovább a már megkezdett úton.