Szkanderben nyert Európa-bajnoki címet egy szolnoki katonanő

Hemingway hősei a nyers férfierő bizonyításaként gyakran szenvedélyes „karlenyomósdit” játszanak. Természetesen véresen komolyan. A hatvanas évek óta világszövetsége és egységes szabályzata is van a szkandernek. De milyen adottságokkal érdemes egyáltalán odaállni a speciális asztalhoz?

Fontos a genetikai adottság, a hosszú újjak, a nagy tenyér, vastag, erős csukló, az alkar-felkar alapállapota. Hogy ezeket a szolnoki Béketámogató Kiképző Központban is lehet fejleszteni, arra Kőváriné Ivánfi Brigitta igencsak jó példa lehet. A szakaszvezető ugyanis a katowicei Európa­-­ bajnokságon aranyérmet szerzett.

[caption id="" align="alignleft" width="300"] Kőváriné Ivánfi Brigitta keményen készül minden egyes versenyére, van is eredménye Fotó: Csabai István
[/caption]

Ráadásul jobb és bal oldalon is: lévén mindkét kéz számára külön versenysorozatot indítanak.
– A szkanderezés még a civil életemből jött. Korábban versenyszerűen kerékpároztam, azt sem feltétlenül mondanám kifejezetten nőies sportnak –mondja a friss Európa-bajnok.

– Itt, a honvédségnél egy bizonyos fizikai állapotnak meg kell felelni, minden nap egy órát testedzéssel kell eltölteni. Nekem ezek a foglalkozások is hozzátartoznak a felkészülésemhez. De természetesen munkaidő után is edzek. Az a baj, hogy Magyarországon kevesen vagyunk, nem nagyon vannak ellenfelek, ezért szeretek elutazni külföldi versenyekre. Januártól tavasz végéig nagyjából minden második hétvégén voltak versenyek, úgyhogy egy kicsit húzós volt ez az időszak.

Akár férfi, akár női vonalat tekintünk, az egykori szovjet tagállamok, valamint a Balkán országai viszik a prímet szkanderben. Ugyanakkor a magyarok közvetlenül a világ élvonala mögött vannak, néha – miként a lengyelországi kontinenstorna is bizonyítja – még a legjobbakat is el-elkapják a magyar versenyzők.
– A külföldi versenyek némelyikén teljesen jól látszik, hogy ez egy életforma. Néhányan ebből élnek – folytatja a NATO valószínűleg legjobban szkanderező katonanője.

– A színpadon van hat, esetleg nyolc asztal, azokon párhuzamosan mennek a küzdelmek. Természetesen mindenki szurkol valakinek, óriási a hangzavar, nagyon klassz a hangulat. Amikor a második aranyamat megnyertem, akkor a csapattársaim elkaptak és a levegőbe dobáltak. Ilyen még soha nem történt velem. A világon szinte minden hétvégére jutna egy verseny, azért ennyire nem tudok és nem is akarok elmenni.

– De egy amerikai versenyt nagyon szívesen megtapasztalnék. Szerencsére a férjem is katona, ráadásul sportszerető ember is, úgyhogy nem újdonság számára, hogy edzek és versenyzem is. Van egy nyolcéves kislányunk, már ő is ebbe született bele, hiszen jön velem edzésre, néha már versenyre is és természetesen nagyon drukkol.

A katowicei aranyérem után sem állt meg a világ: néhány elismerő mondat után folytatódik a katonai szolgálat. Egyben folyik a felkészülés a soron következő világ- és Európa Kupára is, valamint az őszi világbajnokságra, amelyet idén Magyarország rendez.