Megyei I. osztály – Egy ilyen meccs eladja magát, nem kell motiválni a játékosokat

Szombat, 13.00

JVSE–ROSENBERGER (3.)–JÁSZFÉNYSZARU (7.)

V.: Kóródi Ferenc.

– Fontos meccs vár ránk, ugyanakkor semmivel sem kezeljük másképp, mint mondjuk a jövő héten esedékes mezőtúri találkozót. Ez is egy rangadó, amit szeretnénk megnyerni – hangsúlyozta Szerdahelyi Gábor, a Jászárokszállás trénere.

– Nem téveszt meg minket, hogy a Fényszaru az előző fordulóban botlott a Tószeg ellen, ez benne van, mi a Csépával jártunk így néhány hete.

– Bizakodó vagyok, mert a Karcag és a Rákóczifalva ellen már úgy játszottunk, ahogyan azt elvárnám, mintha minden apró részlet végre a helyére került volna. Hogy ez az állapot meddig tartható fenn, az számomra is kérdés.

– Szeretem az ilyen jellegű mérkőzéseket, mert „eladják” magukat, nem kell külön motiválni a játékosokat – vélekedett Majzik Bertalan, a Jászfényszaru edzője.

– Már napok óta megy a zrika a korábbi csapattársak között, ami még pikánsabbá teszi ezt az egészet. Sajnos, az előző pár meccsünk nem úgy alakult, ahogyan azt elterveztük. És itt nem arról van szó, hogy rosszul játszottunk volna, egyszerűen csak nem rúgtuk be a helyzeteinket.

– A helyzetkihasználáson ezúttal is sok fog múlni, hiszen az Árokszállás egy masszív csapat, amely ellen nem biztos, hogy lesz második és harmadik esélyünk, ha rögtön az elsővel nem élünk.

TÖRÖKSZENTMIKLÓS (4.)–ÚJSZÁSZ (5.)

V.: Skultéti Csaba.

Ha létezne olyan, hogy a „szezon meglepetéscsapata-cím”, az Újszász jó eséllyel pályázhatna rá. A vezetőség a bajnoki rajt előtt a nyolc közé jutást tűzte ki célul, ehhez képest már ott tartanak, hogy a dobogót ostromolják.

Ellenfelük az a Törökszentmiklós lesz, amelyet sokan a bajnokaspiránsok között emlegetnek. Kerete és játéka alapján nem légből kapott a felvetés, csak hát a rangadóikat egyelőre nem túl jó százalékban hozták le Tarjányi Csabáék. Most itt a lehetőség, hogy ezen valamelyest kozmetikázzanak.

FEGYVERNEK (8.)–BESENYSZÖG (14.)

V.: Bodac Tamás.

A Jászkisér legyőzésével némiképp javított megtépázott hírnevén a Besenyszög, de az igazi áttörést az jelenthetné a számára, ha egy nálánál jobbnak titulált csapatot is meg tudna verni.

Ismerve a Fegyverneket, ez nem ígérkezik könnyű feladatnak, más kérdés, hogy az Újszásztól kapott 5–0-s zakó mennyire maradt meg Faragó Attiláék fejében.

CSÉPA (9.)–KARCAG (10.)

V.: Dobos Zsolt.

Óriási a kontraszt a Karcag tavalyi és idei performansza között. Egy évvel ezelőtt, a bajnokság ugyanezen periódusában negyedik helyen állt a kunsági együttes, most csupán a tizedik.

A gyengébb szereplés okát nyilván a főszereplők jól tudják, innen kívülről azt érezni, hogy nincs meg az a fajta összhang csapaton belül, ami korábban jellemezte az Orosz-gárdát.

Ezzel szemben a Csépa évek óta konzekvensen teljesít, így ismét ott van a legjobb tízben, és a hasonló képességű csapatok ellen kifejezetten jó a mérlege.

KISÚJSZÁLLÁS (12.)–SZAJOL (1.)

V.: Farkas Zsolt.

A listavezetőt egyelőre megszorongatni sem nagyon tudta senki, így jókora meglepetés lenne, ha ez pont a Kisújszállásnak sikerülne. De aki a focival kel és fekszik, az pontosan tudja, hogy a „kötelező” meccseket a legnehezebb lehozni, pláne egy eltökélt fiatalokból álló csapattal szemben. A Kisújszállás márpedig ebbe a kategóriába tartozik.

TÓSZEG (11.)–MEZŐTÚR (6.)

V.: Dobó Sándor.

A Miklós elleni bravúrgyőzelmük kapcsán Erdősi Gyula azt emelte ki, hogy régóta nem látta ilyen jól együttműködni játékosait. Kérdés, hogy egy ilyen siker mennyit képes lendíteni az amúgy még mindig elég foghíjas csapat szekerén.

A tószegieket nem olyan fából faragták, akik bárkitől is megijednének, és ha a szerencse is melléjük áll – lásd Fényszarun –, akkor a nagyoknak is képesek kellemetlen perceket okozni.

JÁNOSHIDA (2.)–RÁKÓCZIFALVA (13.)

V.: Erdélyi Bence.

Legutóbb alaposan beleszaladt a késbe a Rákóczifalva hazai pályán. Egy 9–0-s vereséget nem könnyű kiheverni, és az önbizalomgyűjtésre sem sok ideje maradt Ruskó Zsoltéknak, hiszen a Jászárokszállás után a trónkövetelő Jánoshidával kell megmérkőzniük, amely nem arról híres, hogy az úgynevezett kiscsapatoknak túl sok sanszot adna.

Vasárnap, 13.00

JÁSZKISÉR (16.)–TISZAFÖLDVÁR (15.)

V.: Kóródi Ferenc.

A bajnokság vége még odébb van, de látva a felek idei formáját – ha csak nem történik valami nagy változás –, nem csodálkoznánk rajta, ha tavasszal e két csapat immár kiesési rangadót vívna egymással. Számokról nem igazán érdemes beszélni, a tabella mindent elárul, inkább azért fontos ez a meccs, hogy egy esetleges győzelem hátha átlendíti valamelyikőjüket az augusztus óta tartó holtponton.

Pabar Gyula