2017.12.03. 19:54
Kisújszállási vadásztársaság: a legfontosabb feladat a vadállomány minőségi megerősítése
– Az idén hetvenéves kisújszállási Petőfi Vadásztársaság tagjai igazi természetjáró és természetszerető emberek, akik nemcsak vadásznak, de mindent meg is tesznek a vadállományért. A vadgazdálkodás nagyon felelősségteljes munka, hiszen az határozza meg az állomány jövőjét – mondja Sándor Ferenc, a társaság nemrég megválasztott új elnöke, aki szólt még a határban elszaporodott sakálokról, valamint arról, hogy legfontosabb feladat a vadállomány minőségi megerősítése.
Sándor Ferenc elnök
Fotó: Daróczi Erzsébet
– A megfiatalodott vadásztársaság vezetőségével arra törekszem, hogy a vadállományt úgy gondozzuk, hogy a minőségét, mennyiségét megőrizzük és közben fejlesszünk is.
– Társaságunk 10 500 hektáron gazdálkodik, 38–40 aktív tagunk van. Az új intéző bizottság tagjaival egyetértünk abban, hogy nagyon fontos az élőhely-fejlesztés, a dúvadgyérítés, illetve az intenzív vadetetés.
– Ehhez saját vadföldünkön megtermeltük a kukoricát, búzát a vadaknak, télre közel 100 mázsa kukoricát, 50–60 mázsa búzát tároltunk be, de a széna is biztosított. A három hivatásos vadászunk folyamatosan járja a határt is, tölti fel a vadetetőket – sorolja az elnök.
– A vadállományunkat tekintve az őzállomány elfiatalodott, épp ezért most csak a selejteket lehet terítékre hozni, visszafogott vadászattal kicsit öregíteni szeretnénk az állományt. Ez bevételkiesést jelent, amit igyekszünk máshonnan pótolni.
– A vadfácán-állományunk is nagyon gyér, szegényes, így jövő évi terveink között szerepel a fácánnevelés újraindítása, hiszen minden feltétel adott több ezer fácán neveléséhez. A másik nagy feladatunk a dúvad gyérítése.
– Mivel a környező települések határaiból van vadátjárás, az ottani vadásztársaságokkal összefogva, közösen készítünk például pályázatot csapdák vásárlására.
Amivel nem nagyon tudunk mit kezdeni a határban, az a mezőgazdasági kemikália alkalmazása, illetve a gyors gépek, hiszen őzek, gidák pusztulnak el emiatt. Egyértelműen bizonyított, a fogoly, ami első stádiumában bogarakat enne, amiatt tűnt el a kisújszállási határból, mert a vegyszerezés miatt elfogytak a bogarak – mondja Sándor Ferenc.
A Petőfi Vadásztársaságnak az élőnyúl-befogás komoly bevételi forrás, így már nagy intenzitással, mintegy 90 ember bevonásával készülnek a két ünnep közötti nyúlbefogásra.
– December 27-én, az első nyúlbefogás után tudom megmondani, hogyan zártuk az idei évet, de a jövőre nézve már vannak terveink. A fácánnevelésen túl szeretnénk az etetőket felújítani, újakat kihelyezni, szeretnénk a vadászházat is korszerűsíteni, de ezt csak akkor, ha a vadállomány fejlesztése, megerősítése megtörtént.
– A vízi vadállományunk – liba, kacsa – megfelelő, sok az olasz bérvadásztatásunk erre és apróvadra – nyúlra, fácánra is. Utóbbiak esetében most visszafogottabb vadásztatást tartunk, hogy az állomány megerősödjön – folytatja az elnök, akitől megtudtuk, vaddisznó csak átmenőben, elvétve fordul itt elő.
– Ami fájdalmas, az a sakál (nádi farkas, toportyán) megjelenése. Pontos létszámot nem tudunk, de azt mondják, ha hármat látsz, ott harminc van.
– Nagyon nehéz terítékre hozni, mert késő éjszaka, falkában vadászik, s ez nagyon komoly problémát okoz a mi határunkban is. Általában a gyengébb őzgida-, nyúl-, fácánegyedeket támadja meg. Ennek a kivédésére kell most szakmailag felkészülnünk.
Daróczi Erzsébet