Kisnyugdíjból még segítségre is jut

Vajon mire futja ebből az összegből? Az állandó fizetni valókon kívül marad-e másra is? Mondjuk a gyerek vagy unoka támogatására, valamilyen rendkívüli kiadásra?
Domján Gyuláné Jutka 67 éves. Kunhegyesen, a Sarepta református szeretetotthonban lakik öt éve. A nyugdíja 64 ezer, amelyből havi 44 ezret befizet.
— Mit kap ezért?
— Mindent. Lakást, mosást, fűtést, teljes ellátást, orvost. Igaz, a gyógyszerekért fizetnem kell. A többi marad gyümölcsre, üdítőre. Ruha nekem már nem szükséges, az is sok ami van.
— Segíti a gyerekét, unokát?
— Az állandó spórolás a magamfajtát soha sem hagyja el. Legtöbbször úgy támogatom őket, hogy hímzek, kötök. Nagyon praktikus ajándékok ezek a sapkák, sálak, pulóverek. Én így bírom segíteni őket. Szerencsére engem nem kell támogatni, mert itt megvan minden ami egy magamfajtának kell.

Finta Imréné Rozika túrkevi. Annyi idős, hogy már két éve hetvenkedik. Egyedül él és havi 80 ezer a nyugdíja.
— Nyáron még csak elvagyok vele, de a hideg hónapok a fűtés miatt húzósak. Ezek bizony 15-25 ezret jelentenek. Azután ott a víz, villany, telefon, csatornadíj, szemétszállítás, biztosító. Egy szó mint száz januárban ötvenezret fizettem rezsire. Marad harmincezer élelemre, mindenre.
— Tud spórolni?
— Ilyenkor nehezen. Esetleg úgy, hogy magam főzök magamra. Azután a két unokának több mint húsz éve rakom az ifjúsági betétet. Havi száz forinttal kezdtem és most már fejenként havi ezernél tartok.
— Mennyi gyűlt össze?
— Mindkettőnél más az összeg, az eltérő életkoruk miatt. Az egyik 400 ezer körüli. Ennyit bírtam összerakni, valószínű ez megszűnik, mert kell az unokának.

Bágyi Mihályné és a férje Jászladányban él. A nyugdíjuk fejenként 58 ezer, ami jónak látszik. Az is lenne, de a férj tizenhat éve ágyban fekvő beteg. Állandó gondozásra, ápolásra szorul, nem beszélve az ilyenkor méregdrága, tartós melegről.
— Ennek ellenére jó, hogy az agyvérzése után megvan, itt van köztünk. Tartsa még meg sokáig a jó Isten. Nálunk a rezsi gyógyszerekkel, mindennel együtt havi 81 ezer. Marad mindenre 25 ezer.
— Hogy jön ki belőle?
— Úgy, hogy nyáron, amikor nincs fűtésszámla, televeszem a hűtőládát. Azután a gyerekek is amikor jönnek, hoznak sok mindent. Ennivalót, üdítőt, gyümölcsöket. Olykor még főtt ételt is, ami nagyon jó, mert megvan a másnapi ebéd.
— Cserében mit ad nekik?
— Pénzt nem bírok, de kötök, horgolok. Terítőt, sálat, sapkát, mikor mit. Ennek is nagyon örülnek.

Megkérdeztünk egy férfit is: Kiss Bélát Kisújszálláson, aki 71 éves és egyedül él egy kertes házban.
— Hetvennyolcezer a nyugdíjam, és most úgy spórolok, hogy csak a konyhát fűtöm. Ott is alszom. A gázra fával is rásegítek, így is 35-40 ezer körüli a havi rezsi. Tavaly még hízlaltam is, de 2008-ban már nem lesz hurka, kolbász. Valószínű eladom ezt a kertes házat és a lányomhoz húzódok, akik főznek rám. Nekem ott elég egy kis szoba, no meg annyi, hogy ha szólítanak, el bírjanak temetni. Úgy saccolom, a házért kapok vagy 12 millliót. Jól jön ez az összeg, mert Lali unokám Debrecenben él, dolgozik, és lakásvásárlás előtt áll. Adok neki tízmilliót, ennyivel már tud mit kezdeni. Jut eszembe: megkínálhatom egy kis otellóval? Igazi házi áldás, itt termett a kertben, a gang előtt a lugason...