2017.11.05. 10:30
A lehetőség csak akkor ér valamit, ha élnek is vele
Jó világ van mostanság a diákokra. A közép- és felsőfokú oktatásban tanulókat, de még az általános iskolába járókat is segítik különböző ösztöndíjakkal. Csak fektessenek elég energiát a gyerekek a tanulásba.
Emlékszem, gyerekkoromban még nem egy olyan családdal találkozott az ember, ahol pont az anyagi okok miatt beszélték le a fiatalt továbbtanulási szándékáról, különösen faluhelyen.
Akkoriban persze, ha valaki elhelyezkedett az általános iskola után egy gyárban, üzemben, és nem volt gond a munkájával, biztosított volt megélhetése, míg nyugdíjba nem ment, s ha otthonról nem a fejlődés iránti motivációt, a tanult ősök tapasztalatát hozta, korántsem volt biztos, hogy a szülők perspektívát láttak abban, ha a munkába állás helyett inkább tehetségének, képességének, érdeklődésének megfelelő középiskolát vagy utána főiskolát célzott meg a fiatal.
Ez persze azóta már megváltozott.
Az is tagadhatatlan vívmány, hogy ma már Szolnokon is számos program, klub, szakkör működik, mely kimondottan az ifjú korosztály érdeklődési körét, kikapcsolódási szándékát, kreativitását célozza meg.
Bizony, a mai tizenévesek, a húszas éveik elején járók már nem is tudják, de volt idő, amikor korosztályuknak szóló programoknak igencsak híján volt a környék, nem ritkán a fővárosig kellett utazni egy-egy jó programért, szakkörért, előadásért.
Persze, hiába kedvezőek ma már a körülmények, mindez önmagában kevés. Az már a fiatalokon áll vagy bukik, mennyire jól sáfárkodnak esélyeikkel.
Mert bizony hiába állnak rendelkezésre ösztöndíjak, támogatások, kreativitásuk kiélését elősegítő programok, ha valaki mindezzel nem tud megfelelően élni, akkor hiába a lehetőség – az csak lehetőség marad.
