2024.04.15. 06:55
Különleges sorompóval parancsolhatunk megálljt a csupasz csigák pusztításának
Végérvényesen megérkezett a tavasz, ami mindenkit a szabadba, a kertbe csábít. Az élővilág is hallgat a hívószóra, aminek jeleit bizony a kisebb és nagyobb kerteket gondozó gazdák szintén észlelik. A sokféle kártevő vagy éppen szívesen látott „látogató” mellett gyakori vendégek a csigák is. Ám nekik a legtöbb esetben – érthető okok miatt – nem igazán örülnek a tulajdonosok és inkább az előbbi kategóriába sorolják őket.
A szolnoki Papp Károly évtizedek óta nagy kertbarát, mára a növények gondozásának, nevelésének, megóvásának szakértője lett. Emellett a kártevőkkel szembeni praktikák is szép számmal lapulnak a tarsolyában.
Fotó: Nagy Balázs
– A hazánkban élő házas csigák barátai is meg nem is a kertnek. Ha van esetleg komposztunk, humuszunk, szívesen fogyasztják, így talán elkerülhető, hogy a növényeinket vegyél célba – kezdte a kertművelő. Hozzátette, egyébként ezek a puhatestűek hasznos és fontos tagjai a táplálékláncnak. Sünök, madarak és varangyos békák is fogyasztják őket.
Nagy gondot inkább a csupasz csigák okoznak, főleg a nagyjából tizenöt éve betelepült spanyol faj egyedei. Tömegesen képesek ellepni a kertet, ők jelentik az igazi kihívást
– mondta.
Papp Károly többféle megoldással is találkozott az idők alatt, amelyekkel a csigák elpusztíthatók, távol tarthatók, ám ezek közül hosszútávon nem mindegyik bizonyult biztonságosnak.
– Egy időben elterjedt megoldás volt a metaldehid alkalmazása, amely igen erős méreg és szinte helyben megöli a puhatestűt. Ennek eredményeképpen minden tele volt elhullott csigákkal és az általuk képzett nyákkal, ami nem túl esztétikus látvány. Ráadásul ez a megoldás a tápláléklánc többi szereplőjére is veszélyes – részletezte a kertek szakértője.
A világ szerencsére az ökogazdálkodás irányába mozdult, így sokkal kegyesebb megoldásokat sikerült kifejleszteni ezen a területen is.
– A szepiolit szilikát például egy nedvszívó anyag, tulajdonképpen őrölt ásványi kőzet, bátran körbe lehet vele szórni a növényt, nem árt neki, illetve a többi élőlénynek sem. Viszont távol tartja a csigát, mert kellemetlen számára végighaladni egy ilyen területen. Annyi nyákot kellene képeznie a megfelelő haladáshoz, csúszáshoz, aminek a kockázatát inkább nem vállalja – részletezte Papp Károly. Kiemelte, hogy az említett ásványt egyébként hazánkban is bányásszák.
– Emellett jó megoldás lehet a száraz fűrészpor, sóder is, a lényeg nem változik: túl száraz a terület, nem halad át rajta.
A harmadik lehetőség a vas-pirofoszfát alkalmazása.
– Ez ugyan megöli a puhatestűt, más fajokban azonban nem tesz kárt. Ha elfogyasztja a csiga és elvonul a búvóhelyére, tulajdonképpen ott elpusztul – mondta. A kertszakértő egyébként mostanában nem panaszkodik a csigák jelenlétére. Sok sün látogatja a területet, valószínűleg ezen a fronton is rendet tartanak.
Ha már ennyire „bio” megoldásban gondolkodunk, sok szakértő javasolja az indiai futó kacsák beszerzését. Kedvenc csemegéjük ugyanis a csupasz csiga, ráadásul hihetetlen mennyiséget képesek elfogyasztani belőlük!
– magyarázta, majd hozzátette, akinek egyik megoldás sem szimpatikus, még mindig kipróbálhatja a csigahálót, ami szintén remekül működik.
– A növényre, területre borítva megakadályozza, hogy felmásszanak rajta, nem jutnak a védeni kívánt részekre. Azt még szintén fontosnak tartom elmondani, hogy a locsolás időzítésével is sokat segíthetünk a helyzeten. Lehetőség szerint a kora reggeli órákban öntözzünk, ne az esti időszakban.
A szakember szerint a lehetőségeknek pedig még mindig nincs vége.
Csigasorompó néven kapható egy magkeverék, amelyből olyan növények fejlődnek, amelyeket a csiga nem kedvel, elkerül. Igaz az a tény is, hogy például a rozmaringot, zsályát, levendulát nem kedvelik, érdemes ezekkel is kísérletezni, próbálkozni
– mondta a szolnoki kertszakértő.
Ezekkel a gondolatokkal a tiszafüredi Gyöngy Ferenc erdőmérnök is egyetért. Sőt! A saját veteményesében igen kellemes tapasztalatai vannak a védelmező szerepű növényekről.
– Nálunk az eper sor mellett újhagyma sor húzódik. Csiga pedig egy darab sincs – erősítette meg a füredi szakember. Emellett hasznos lehet a csalán, a kapor, a levendula, rozmaring és zsálya, valamint a citromfű, ami a szúnyogok ellen is hatásos.
Hozzátette, az ő kertjük esetében valószínűleg több szerencsés tényező együttállása is garantálja a csigák távolmaradását.
– Az egyik, hogy nincsenek a közelben olyan fás csoportok, erdősültségek amelyek biztosítanák a nedves, vizes közeget számukra. A kissé vályogos talaj sem éppen szimpatikus nekik, egy jó barna termőtalajban hamarabb megjelennek az élőlények – részletezte Gyöngy Ferenc. Az erdőmérnöknek persze azért vannak tapasztalatai a puhatestűekkel, egyetemi évei alatt velük kapcsolatban is gyűjtött tudást.
– Valóban a spanyol meztelen csiga jelent komoly problémát. Térnyerése a többi őshonos faj visszaszorulását okozza, gyakorlatilag teljesen elfoglalják az életterüket – magyarázta. A szakember hozzátette, az import gyümölcsökkel, növényekkel érkezhettek a pár milliméteres tojások, a faj pedig hirtelen elszaporodott.
– Többek között ezért is fontos hogy ha csak tehetjük, hazai termelőtől vásároljunk. Például földiepret.
A legtöbb esetben nem is az éti a „bűnös”
Hazánkban az éticsiga, bár előfordul a kertekben, az okozott károk legnagyobb részét nem az ő számlájára kell írni.
– A házatlan fajokkal szemben az éticsiga nincs akkora számban jelen, hogy jelentős pusztítást végezhessen a kertekben – mondta Monoki Ákos, a Hortobágyi Nemzeti Park Közép-Tisza-Jászság Természetvédelmi Tájegység vezetője. Hozzátette, aki kertet művel és a növényei között nálunk nem őshonos fajokkal találkozik, lehetőség szerint olyan megoldással próbáljon védekezni ellenük, amely a hazai, védett fajokban nem tesz kárt. Az invazív fajok az utóbbi években jelentősen elszaporodtak, tömegesen képesek megjelenni a haszonnövények körül. Az említett házatlan fajok teljesen más környezetet, búvóhelyeket kedvelnek, mint a „házban élő” társaik.
– A „meztelen”csigák és az éticsiga is a nedves talajt, kedvelik, kerülik a szárazságot. Előbbi azonban szívesen megbújik olyan helyeken, mint a kőrakások, nem megfelelően lezárt vízaknák, de akár a sziklakert is szimpatikus számukra. Ha az ilyen „erődöket” felszámoljuk a kertben, máris kevesebb lehetőséget biztosítunk a rejtőzködésre – magyarázta a szakember. Kiemelte, az éticsiga inkább a magas füvet, az avart, a gazdag növényzetet választja. Természetvédelmi értéke jelenleg ötezer forint, gyűjtése kizárólag megfelelő engedélyek birtokában lehetséges.
