Bulvár

2013.07.18. 11:23

Őrült vállalkozás: Szolnokról kocognak a Balatonig

Meglehetősen őrült vállalkozásnak tűnik Szolnokról lekocogni a Balatonhoz. Három sportember azonban úgy döntött, megpróbálja a szerintük nagyon is teljesíthető feladatot véghezvinni.

J.Zs.

Karmazin György öt danos karatemester, Molnár Péter ötszörös Magyar Kupa kerékpárbajnok és Gajdos András öttusázó kedd délelőtt indult neki a 222 kilométeres távnak, egyenesen Balatonendrédre. Hogy miért pont oda?

– Mert ott van a nyaralónk – vágja rá határozottan Molnár Péter.
– Tavaly megemlítettem a barátaimnak viccesen, mi lenne, ha lefutnánk egyszer oda. Mivel Gyuri azonnal igent mondott, már nem volt visszaút – fűzi hozzá, majd beszél a próbálkozás részleteiről is. Kiderül, az út négy napig tart. A napi átlagosan hatvan kilométeres szakaszt három egyenlő részre osztják fel a sportolók, így mindenki 20 kilométert fut és 40 kilométert biciklizik.

[caption id="" align="alignleft" width="360"] Molnár Péter (középen), Karmazin György (jobbra) és Gajdos András indultak el a több mint kétszáz kilométeres útra. Fotó: Mészáros János
[/caption]
Ahhoz, hogy a nem mindennapi célkitűzést teljesíteni tudják az egyébként is remek kondiban lévő sportemberek, hónapokig tartó edzésre volt szükségük.
– A felkészülés tavaly októberben kezdődött – mondja Karmazin György. – Hetente legalább négyszer vettük fel a futócipőnket, hogy két órán keresztül rójuk a kilométereket. Az volt a célunk, hogy egy héten legalább ötven kilométert lekocogjunk összességében.

Miután a hónapokig tartó edzés remekül sikerült, a fiúk kijelölték az indulás időpontját és beszerezték azokat a speciális élelmiszereket (táplálékkiegészítőket, müzli szeleteket, lekvárokat), amiket útközben fogyasztanak. 
– A legfontosabb a folyadékfogyasztás futás közben – magyarázza Gajdos András.
– Mi ötven liternyi vizet pakoltunk be a kísérő autóba, de nem biztos, hogy elég lesz ez a mennyiség a négy napra. Főleg, hogy igen meleg ígérkezik a hétre.


Az első esti állomás Lajosmizse lesz, majd Tas és a Velencei-tó melletti Somolya. Innen már „egyenes” út vezet Balatonendrédre.
– Ahol lábszárpörkölttel várnak a barátok és a családtagok. De addig még kemény napok állnak előttünk, bár hiszem, hogy mindannyian megbírkózunk a feladattal. Az egész futást egy nagy kalandnak, egy jó bulinak fogjuk fel, szerintünk az is lesz – vélekedik Molnár Péter.
A futókat természetesen közvetlenül az indulásuk előtt megkérdezzük, mit kívánjunk nekik az útra. A válasz gyorsan érkezik:

– Sok szerencsét és balesetmentes utat! – bólogatnak mindhárman, akik ezek után egyenpólóban, integetve indulnak neki a 222 kilométeres távnak.

Ezek is érdekelhetik