Gyárbezárások és beruházások éve volt

Gyárbezárással indult az esztendő. A közel száz éves Szolnoki Cukorgyár ajtajára került lakat. A tulajdonos Mátra Cukor Zrt. vezetése ugyan néhány hónappal korábban még cáfolta a nagy múltú üzem felszámolásáról szóló híreket.

Az elbocsátásokról szólnak a szóbeszédek

A gazdasági válság a foglalkoztatási adatokban még nem látszik. Legalábbis a munkaügyi központ szolnoki kirendeltségének statisztikáiban. Sőt, a kimutatások szerint éppen a válság kezdetén, szeptemberről októberre még csökkent is a regisztrált álláskeresők száma. Az év vége felé ugyan ismét növekedésnek indult az álláskeresők száma, ám ez a munkaügyi szakemberek a közfoglalkoztatások lejártával indokolták. Ugyanakkor szóbeszédek több elbocsátásról is szólnak nemcsak kisebb, de nagyobb cégeknél is. Sőt, az egyik multinál a hírek szerint, hogy részben elkerüljék a létszámcsökkentést, csökkentették a munkaidőt és vele együtt a béreket is.

Ám az esztendő fordulta előtt nem sokkal már a bezárás okait magyarázta, mindenek előtt az európai cukorpiac és a cukorpiaci szabályozás változásával. A gyártelepre azonban nem csak egyszerűen lakat került, hiszen tavasszal az üzem bontása is megindult.
A megyeszékhely ezzel azonban nemcsak az egyik legrégebbi, 1912-ben alapított üzemét vesztette el, hanem az egyik legnagyobb adófizetőjét is. Ugyanakkor több mint százan kerültek utcára. Igaz, őket a gyár-, illetve a városvezetés a munkaügyi központtal együttműködve segítette új munkát találni.

Az év elején azonban még úgy tűnt, ha a cukorgyártás meg is szűnik a megyében, de a cukorrépa-termelés — mely gyakorlatilag egyidős volt a gyárral — megmarad. A cégvezetés ugyanis akkor még úgy számolt, hogy a másik gyárat, a szerencsit tovább üzemelteti. Így a termesztők oda szállíthatják a répát. A gazdák azonban nem tudtak megegyezni az árban a társasággal. Így minimálisra csökkent a cukorrépa termelők száma a megyében.

A tavasszal egy másik nagy múltú szolnoki cégnél is megszűnt a termelés. A szolnoki papírgyár esetében is előbb láttak napvilágot a hírek a bezárásról, mint azt a cégvezetés is megerősítette. A gyár ugyanis már 2007 végén félszáz dolgozójától vált meg. A Mondi Business Paper Hungary Zrt-nél ezt követően néhány csendes hét következett, ám hamarosan ismét szóbeszéd tárgya lett a gyárbezárás. Február végén pedig egy tekintélyes nemzetközi szaklap hírül is adta, hogy a Mondi termeléscsökkentésre szánja el magát, s a gyártósorok leállítását Európában Szolnokon kezdi meg. Ez márciusban meg is történt. A hivatalos indoklás szerint az irodai kommunikációs papír piacának túltelítődése miatt döntöttek úgy a tulajdonosok hogy megválnak a szolnoki gyártól. A leállítást követően hónapokig folytak tárgyalások a potenciális befektetőkkel. Sokáig úgy tűnt, van esély arra, hogy ha más termékekkel is — a csomagolópapír vagy önátíró papír —, de újra indulhat a termelés. Végül azonban nem akadt vevő a gyárra. Így a vállalat vezetése kénytelen volt júniusban mintegy 160 dolgozó munkaviszonyát megszüntetni. A Mondi Business Paper Hungary Zrt. a megye második legnagyobb adózója volt.

A nagy múltú iparágak közül ugyanakkor több is új lendületet kapott. Így például a vasúti járműgyártás. A szolnoki ipari parkban lerakták májusban a Stadler Rail Group magyarországi vasúti járműgyárának, a Stadler Szolnok Kft.-nek az alapkövét. A csarnok beruházási értéke eléri a tízmilliárd forintot. Az üzemben a FLIRT vonatok gyártásához használt alumínium kocsitestek hegesztését végzik majd. A társaság 200 fő foglalkoztatására vállalt kötelezettséget, amely a Magyarországról és a régióból érkező további megrendelések függvényében a gyártókapacitással arányosan növekedhet. Az alumínium kocsitestet gyártó üzemmel a Stadler nemcsak új munkahelyeket teremt, hanem olyan egyedi technológiát és szaktudást hoz Magyarországra, amely az egész közép-kelet-európai régióban egyedülálló.

A megye ugyanakkor ismét a mezőgazdasági gépgyártás központja lehet.
Hiszen Szolnokon a McHale Hungaria fejlesztései révén régiós innovációs díjat kapott. Törökszentmiklóson a CLAAS Hungaria Kft. 5200 négyzetméteres csarnok építésébe kezdett. A bővítés félszáz szakmunkás számára teremt munkalehetőséget a városban.  Ugyanakkor Törökszentmiklóson egy újabb mezőgazdasági gépgyártó cég is megjelent, a Vogel&Noot. A vállalkozás közel 7,5 millió eurós beruházással több mint 76 ezer négyzetméternyi területen valósul meg. A gyárban közel százan kapnak majd munkát. Tervek szerint pedig már 2009 elején megindulhat a termelés nemcsak hazánk, hanem az egész Európai Unió egyik legmodernebb talajmegművelő gépeket gyártó üzemében.

A törökszentmiklósi alapkőletétellel egy időben Szászbereken is hasonló ünnepség volt. Hosszú előkészítő munka eredményeként az Ecopellet Kft., magyar—olasz vegyes vállalat jóvoltából a Szászbereki Ipari Park infrastrukturális beruházása elkészült és megindul a mezőgazdasági melléktermékeket feldolgozó pelletüzem építése. A 20 milliárd forintos beruházás előreláthatólag 400 embernek teremt majd munkahelyet.

Lassul a gazdasági növekedés

A megyében három év alatt több mint 50 százalékkal bővült az ipari termelés. Ezzel a megyék közötti rangsorban az országos átlag fölé emelkedtünk. A gazdasági válság azonban már a megyében is érezteti hatását. Hiszen az ipari termelés első félévi, 14,4 százalékos növekedési üteme a harmadik negyedév végére 5,9 százalékra mérséklődött. Ám ezzel még mindig meghaladja mind a régiós, mind az országos átlagot.

A kistérségek közötti különbségek ugyanakkor továbbra sem csökkentek. A megye ötven legnagyobb vállalkozásának elhelyezkedése tükrözi a megye kistérségeinek gazdasági helyzetét. A Top 50-es vállalkozások döntő többsége pedig két kistérségbe, a szolnokiba és jászberényibe koncentrálódott.

A nyár végére ugyanakkor a Szolnoki Ipari Parkban már állt a spanyol autóipari beszállító, a Segura üzemcsarnoka. A tízezer négyzetméteres üzem másfélmilliárd forintos költséggel épült meg. Ugyanekkora befektetést igényelt a gyártósorok letelepítése. A termelés 75 fővel indul meg. A cég egy napkollektor gyártó üzem felépítését is tervezi.

Az év végére ugyanakkor ismét a rossz hírek szaporodtak meg. A kibontakozó gazdasági válság hatására kényszerült visszafogni a termelését a cserkeszőlői Miniplaszt Kft. Így a társaság a 76, zömében helyi alkalmazottból huszonkettőtől volt kénytelen megválni.
A svéd Electrolux vezetése is bejelentette, hogy globális szinten 3000 munkavállalójától válik meg a cégcsoport. Mindebből az európai fehéráru-gyártásban dolgozók közül 800 munkavállalótól kell megválnia a vállalatcsoportnak. Az elbocsátottak jó része az úgynevezett „fehér galléros” állományból, tehát a vezetői gárdából kerül majd ki. Azt azonban még nem lehet tudni, hogy a hazai Electrolux-gyárak munkavállalói állományát milyen nagyságrendben érinti a leépítés. Takács János vezérigazgató a következő év első félévében mintegy 15 százalékos forgalomcsökkenést prognosztizált az Electrolux hazai cégeinél.

A kistérségek közötti különbségek ugyanakkor továbbra sem csökkentek. A megye ötven legnagyobb vállalkozásának elhelyezkedése tükrözi a megye kistérségeinek gazdasági helyzetét. A Top 50-es vállalkozások döntő többsége pedig két kistérségbe, a szolnokiba és jászberényibe koncentrálódott.

-->