2023.11.16. 16:00
Nagyiván: élet a bombatölcsérek gyűrűjében – galériával
A fotós a környezetet olvassa: tájakat, településeket, tárgyakat, épületeket, formákat, jelenségeket, arcokat, alakokat, mozdulatokat. Az újságíró is. Az egyik fényképezőgéppel dolgozik, a másik klaviatúrával. Az eredmény: ezúttal Nagyivánon barangolhatnak olvasóink.
Fotó: Mészáros János
Két emlék tolakszik elém. Valamelyik fotós kollégámmal egy középiskolásoknak szervezett tábort keresünk a Hortobágyon. Nagyréven akad előtte dolgunk, onnan indulunk autóval, mindenféle földutakon, keréknyomokon haladva keressük Tóth Albert tanár urat és diákjait. Nyilván felrémlik egy-két gulya is, ösztövér kútágas hórihorgas gémmel, de nem igazán tudok ezekre figyelni, mert itt volt valahol a szovjetek gyakorlótere, ide dobálták le a repülőgépekről a gyilkos bombáikat. És azok nem mindig oda estek, ahová szánták őket. A hangrobbanások a falu házait is megrongálták; néha egészen közel csapódott be egy-egy égi átok.
Állítólag halálos áldozata is volt, egy juhász. Meg a fél nyája. Amikor a pusztán autózunk, már kimentek az oroszok, talán a terület mentesítése is elkezdődött, de azért féltem, nehogy ráfussunk valamire, ami levegőbe röpít bennünket. Valahol azt olvastam, hogy közel ötezer bombatölcsért számoltak össze a nagyiváni határban.
A másik történet is a bombatérhez kapcsolódik. Úgy huszonöt-harminc éve lehetett, egy középiskolás fiú kezében felrobbant valami lövedék. A főszerkesztőm kiküldött, hogy csináljak riportot.
Nagyiván
Fotók: Mészáros JánosA srác otthon, a melléképületben rendezgette a lőszereket, lövedékeket, amikor a baj megtörtént. Minden végtagja súlyosan sérült; hiába vitték be a karcagi kórházba élve, megmenteni már nem tudták. Kegyetlen dolog egy ilyen riport. Beszéltem a szülőkkel, szomszédokkal, a fiú egyik tanárával, de még az orvossal is, aki már nem tudott segíteni. Persze, tudom, háború van mindig a világban, most is, a szomszédban, ahol a sajtósok nem csak másnap mennek a helyszínre, hogy összeillesszék a tragédia mozaikjait. Ám ezek a mozaikok is szörnyű képet festettek.
Ötven évvel a második világháború után, több évvel a szovjetek kivonulását követően a nagyiváni gyerekek lövedékeket, lőszereket gyűjtöttek a határban, fiús játéknak gondolva az egészet. A szerencsétlenül járt fiatalembernek is kisebb arzenálja volt otthon, de nem csak neki. Sok ház bejáratánál, kertjében üres bombahüvelyek szolgáltak virágtartóként.
KépÍrás
- Móricz Zsigmondtól Serfőző Simonig: múltról és jövőről is beszélnek a zagyvarékasi képek – galériával
- Vezseny: a község, amely ezer szállal kötődik a Tiszához
- Újszász: a város, melyet a kastélyai tettek igazán ismertté – galériával
- Ilyen ma a Finták és a Kordák városa: barangoljon velünk Túrkevén! – galériával
- Törökszentmiklós: a város, melynek piacterére egy novellában is ráismerhetünk