Eljött az idő: tiszavirágba borult a szőke folyó – galériával, videókkal

A Hungarikum Bizottság a négy évvel ezelőtti 25. jubileumi ülésén döntött arról, miszerint mint egyedülálló természeti látványosság, illetve kiemelkedő jelentőséggel bíró nemzeti érték, ezentúl a Hungarikumok Gyűjteményét gazdagítja a tiszavirág, mint rovar, és annak páratlanul csodálatos násztánca, a tiszavirágzás.

A kérész, illetve és a kérészrajzás 2020. május 21-én került a Hungarikumok Gyűjteményébe, ami által a Hungarikum címet viselheti. Hogy ez megvalósulhatott, a magát szolnokinak, illetve martfűinek valló Lenner Ádám tájgazdálkodási-, természetvédelmi mérnök kezdeményezésének köszönhető.

Nevével ellentétben a tiszavirág nem növény, hanem egy rovar, a legnagyobb kérészfaj közé tartozik. A repülő rovarok a víz felszínén rakják le a petéiket, melyek lesüllyednek a víz aljára és itt a Tisza üledékében, az agyagos partrészeken lárvaállapotban várják három évig a kirajzásukat. Naplementekor felbukkannak a folyóból és pillanatok alatt átváltoznak, alig negyedóráig élnek ebben a „felnőtt” állapotban. Vízfeletti létük szenvedélyes, és e természeti csodának az elnevezése a tiszavirágzás.

A napokban a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság munkatársai hajóra ültették a vármegyei médiumok képviselőit, hogy testközelből figyelhessék meg a kérészrajzást a Tiszán. A lehetőséggel élve hírportálunk fotókkal és videóval igyekezett visszaadni a bámulatos természeti jelenséget, amely minden évben egy időszakban, júniusban csodálható meg.

A szakemberek szerint a jelenkorunkban végbemenő éghajlat-változás, akárcsak az alföldi termények nyári beérését, a tiszavirágzást is néhány héttel előrébb hozta. Az általában június közepén megjelenő kérész-násztánc idén napjainkban a leglátványosabb a tömeges méretű kirajzás miatt.