Akár tíz százalékkal is emelhetik a kenyér árát

De mégis, várhatóan mennyivel kell majd mélyebben a zsebbe nyúlni mindennapi kenyerünk beszerzésekor? Ilonka Boldizsár, a Magyar Pékszövetség régiós elnöke, aki a Jászapátiban működő Sütőház Kft. ügyvezető igazgatója, megkeresésünkre elárulta, az ő terveik között is szerepel áremelés, már jelezték is partnereik felé.

– Azt jelenleg még nem tudjuk, végül milyen mértékű emelésről lesz szó, még nincs információnk arról, pontosan mennyivel drágul a liszt, egyelőre csak ennek tényét jelentették be a malmok. Általánosságban viszont elmondható, hogy tíz százalék körüli emelésre lehet számítani. Ezt mindenképpen indokolja az idei nyolcszázalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelés, az üzemanyag drágulása, valamint az Euró árfolyamának folyamatos emelkedése.

A pékségek egyedileg, saját gazdálkodásuk függvényében szabják meg új áraikat. A tapasztalatok szerint a pékségek üzleteiben a vásárlók egyébként is hajlandók megfizetni a magasabb árat a jó minőségű termékekért, ezért is nagyon fontos hangsúlyt helyezni a minőségi termékek előállítására. A nagy üzletláncok sokszor az olcsón kínált kiflit, zsemlét, kenyeret használják vevőcsalogatónak, ami gondot okoz a pékségeknek, hiszen amikor a vevő találkozik a boltban szabott árral, nem gondol arra, hogy az nem a pékségek által megszabott ár.

– Ha túl olcsó a termék, azt hiszik, olyan kedvező áron elő lehet állítani, és ahol többe kerül, azt túlárazottnak gondolják. A értékesített termékek jelentős részét a kifli, zsemle, kenyér teszi ki, így ha ezek árát a pékség nem akarja jelentősebben megemelni, miközben a költségek nőnek, akkor az egyéb termékeken kell a kieső rész behozni, tehát az egyéb pékáru fog szembetűnően drágulni – fejtette ki a Pékszövetség régiós elnöke, hozzátéve, hogy a vevők február-március hónapban fognak az árak változásával szembesülni.

Szolnokon a Viktória Pékségben is a kenyér, kifli és a zsemle a legkelendőbb termékek, tudtuk meg Szűrszabó Mónika eladótól. A vevők szívesen válogatnak a jó minőségű termékekből, még ha egy nagy üzletláncnál esetleg olcsóbban is vásárolhatnának.

A kistelepülések élelmiszerboltjai viszont nem örülnek a várható lisztáremelésnek, hiszen sokan már így is azt róják fel nekik, hogy túl drágán adják az alapvető termékeket.

– Szeretik a vevők a házi jellegű kenyeret, azt még el is fogadják, ha kicsit drágább, viszont azt akarják, hogy például mi is huszonöt forintért adjuk a kiflit, zsemlét, mint egyes boltokban Szolnokon – árulta el egy falusi bolt tulajdonosa. – Az idősebbek nehezen fogadják el, hogy nem lehet száz-kétszáz vásárlónak való mennyiségben olyan kedvezményesen előállítani a termékeket, mint ahol tízezres nagyságrendben sütik nagyüzemileg. Ha drágul a liszt, mi is kénytelenek leszünk árat emelni, és csak remélhetjük, hogy nem vesztünk emiatt vevőket.

– A búza árával nincsenek gondok, viszont a munkabér emelkedése a liszt előállítását is megdrágítja – hangsúlyozta Hubai Imre Csaba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke.

– A pék­áruk drágulását emellett az energiaköltségek, a szállítási költségek meghatározzák. Nyolc-tizenkét százalékos emelkedés arányban áll a költségnövekedéssel. Ám az árak emelkedésével a fogyasztók elvárják, hogy a minőség is javuljon, így ez voltaképp pozitív hatással is bír.

Beruházásokra lenne szükség

A pékségeknél is változatlanul gondot jelent a munkaerőhiány.

– Nálunk, a Jászságban itt vannak a nagy cégek, melyek elviszik a munkaerőt. Kunszentmártonban is van egy üzemünk, ott pedig Kecskemét elszívó hatásával kell küzdenünk. A megye más területein is ez a helyzet. Nincs szakember, többségében betanított munkásokkal dolgozunk. Nem vonzó ez a szakma, az éjszakai munka, a nagy meleg. A helyzeten olyan gépek beszerzésével lehet javítani, amik megkönnyítik a munkafolyamatokat. Nyugat-Európá­ban már bevált a hűtőtechnológia – ami persze nem fagyasztást jelent –, amivel csökkenthető a hétvégi munka. A beruházás persze forrásigényes, ezt kigazdálkodni pedig csak úgy lehet, ha a pékség kellő bevételhez tud jutni.