Milliós bírsággal járhat, ha bebizonyítanak egy diszkriminációs ügyet

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság az emberi méltóság tiszteletben tartásáért dolgozik, és a jogorvoslat lehetőségét biztosítja hátrá­nyos megkülönböztetés esetén. Olyan panaszosok ügyében jár el, akiket védett tulajdonságuk miatt diszkrimináció ér.

Ilyen tulajdonság például a nem, a kor, a szexuális irányultság, a fogyatékosság, családi állapot, bőrszín, a politikai vélemény, vagy a vagyoni helyzet. E tulajdonságokat nem mi választjuk magunknak, és nem, vagy csak nehezen tudjuk megváltoztatni őket, ezért részesülnek védelemben a diszkriminációval szemben.

Minden megyében működik egyenlőbánásmód-referensi ügyfélszolgálat, melyet ingyenesen lehet igénybe venni. Szűkebb hazánkban, a megye nagyvárosaiba is ki­települő ügyfélszolgálatokon dr. Kormányos Nóra referenssel találkozhatnak a panaszosok.

Az ügyvédnő minden hétfőn kilenctől délután egy óráig Szolnokon tart fogadóórát a megyeháza épületében.

A referensek feladata a tájékoztatás, és a panaszok előszűrése. Amennyiben nem történt diszkrimináció, a referens általános jogi tanácsot ad az ügyfeleknek.

Ha pedig valószínűsíthető, hogy hátrányos megkülönböztetés történt, írásba foglalja, majd továbbítja a panaszt, és tájékoztatja az ügyfelet a hatóság eljárásáról. A kérelemben a panaszosnak valószínűsítenie kell, hogy hátrány érte, amely a védett tulajdonságára vezethető vissza.

– A diszkrimináció lehet köz­vetlen és közvetett, megvalósulhat zaklatással, megtorlással és jogellenes elkülönítéssel is – tudtuk meg dr. Kormányos Nórától.

– Zaklatásnak minősül például, ha valaki azért nem kapja meg az egyébként mindenkinek járó juttatást a munkahelyén, mert az átlagnál többet hiányzott, és ezt a munkáltató nyilvánosságra hozza. Ez ugyanis sérti az emberi méltóságot.

„A jog­ellenes elkülönítés tipikus példája volt az a jászladányi iskola, ahol a roma diákokat külön épületben oktatták.”

– Emellett más időpontban tartották nekik az évnyitó és évzáró ünnepséget is.

A hatóság feladata a benyújtott panaszok kivizsgálása. Az eljárásban a bepanaszolt félnek kell bizonyítania, hogy nincs összefüggés a sérelmezett intézkedés és a panaszos védett tulajdonsága között.

A hatóság eljárása a kérelem elutasításával, vagy jogsértést megállapító határozattal zárulhat. Vannak azonban olyan esetek, amelyekben a felek egyezségét kötnek a hatóság előtt.

– Megyénkben is volt példa egyezségkötésre olyan panaszos ügyében, akit vakvezető kutyájával nem engedtek be a boltba.

– A vakok és gyengénlátók megyei egyesületének elnöke által kezdeményezett eljárásban a boltvezető elnézést kért, és még az egyesület rendezvényét is támogatta. Egy másik esetben az ÉN IS VAGYOK! Mozgássérült Generációk Érdekvédelmi Egyesület tagjait érte hátrány utazás során.

– A vasúttársaság közleményben kért bocsánatot az egyesület tagjaitól, és ingyen utazást is biztosított számukra – idézte fel a pozitív példákat a referens, aki azt is elárulta, hogy éves szinten általában nyolcvan-száz megkeresésük kevesebb mint tíz százalékából indulhat eljárás a hatóság előtt.

– A legtöbb diszkrimináció a munkahelyen érhet minket. Ott töltjük a legtöbb időt, ezért a legtöbb panasz a foglalkoztatás területéről érkezik a hatósághoz. A munkavállalásnak több olyan területe van, amelyen a diszkrimináció előfordulhat.

– Hátrányos megkülönböztetés lehet az olyan álláshirdetés is, amely észszerű indok nélkül kizárólag fiatal pályakezdőket keres. Előfordult, hogy valakit azért nem hívtak állásinterjúra, mert látássérült vagy közel volt az öregségi nyugdíjhoz.

– Szintén disz­kriminációnak minősülhet, ha a munkáltató a gyerekek számáról és koráról érdeklődik az állásra jelentkezőnél, és erre alapítja az elutasító döntését. A referens gyakorlatában a női és férfi bérek közötti eltérés is adott már okot panaszra.

– A munkaviszony megszüntetésénél például az életkora miatt érheti diszkrimináció a munkavállalót, vagy ha azért küldik el, mert kiderül, hogy gyermeket vár – sorolta.

A referens hozzátette, gyakori gond a szolgáltatások igénybevételével összefüggő diszkri­mináció is. Jellemző példa, amikor valakit szórakozóhelyen, étteremben vagy bevásárlóhelyen ér hátrányos megkülönböztetés a védett tulajdonsága miatt.

Előfordul, hogy az anyukát nem engedik be babakocsival valahová, vagy fogyatékosságban szenvedő ember nem tudja igénybe venni a köz­forgalmú közlekedést.

A kérelmezők egyébként leggyakrabban a fogyatékosságot és a nemzetiséghez való tartozást jelölik meg védett tulajdonságként. Ezeket pedig az anyaság, terhesség, illetve az apaság követi.

Akár hatmilliós bírságot is kiszabhat a hatóság

Ha az eljárás során bebizonyosodik, hogy a bepanaszolt megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, a hatóság elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését vagy megtilthatja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását.

Ezenkívül nyilvánosságra hozhatja a jogsértést megállapító határozatát is. A hatóság bírságot is kiszabhat, mely ötvenezertől hatmillió forintig terjedhet.

A hatóság azonban nem állapíthat meg az ügyfél számára anyagi kártérítést, és nem rendelheti el az eredeti állapot helyreállítását sem. Nem kötelezheti például a munkáltatót arra, hogy vegye vissza eredeti munkakörébe a panaszost.

Dr. Kormányos Nóra arról is beszélt, hogy fordulnak hozzá olyan esetekben is, amelyekben a hatóságnak nincs hatásköre. Tipikusan ilyen bejelentés az, hogy gond van a szomszéddal.

Az EBH kizárólag diszkriminációs ügyeket vizsgál, ilyen esetben nem járhat el, mint ahogy nincs hatásköre arra sem, ha két személy rágal­mazza egymást.