2018.02.12. 15:30
A szolnoki Münchausen: Szájas Péter nagyotmondásai
Legtöbbünknek ismerős Münchausen báró neve. A harmadfél évszázada élt egykori katona máig a nagyotmondás bajnokaként él a köztudatban.
Münchausen báró szintén félbeszakadt lovával
Forrás: A szerző könyvtárából
Azt ellenben mifelénk sem sokan tudják, hogy alakjának volt magyar megfelelője is. Ő Szájas Péter néven került 1817-ben, majd 1874-ben a hazai ponyvairodalom remekei közé.
Amint arról Trócsányi Zoltán és Kósa Károly helytörténész tudósít bennünket, a báró magyar képmása Szolnokon élte át kalandjai egy részét, így története része a megyeszékhely históriájának is.
Több itteni meséje közül most egyet idézünk az 1874-es kiadásból: „Szolnokon laktomban (…) halászni mentem egyszer a Tiszához, (…) a nagy melegség miatt a Tisza vize forrni kezdett, még pedig annyira, hogy a halak nem állhatván a víz hőségét, a partra veték magokat; én pedig kapva a kínálkozó jó alkalmon (…) a legnaggyából összehordtam vagy 8000 darabot (…)”.
Máskor meg „látom, hogy egy lovasbetyárt hat zsandár üldöz, … A betyár (…) nekiugrat a Tiszának. De a ló (…) csak feléig tudott ugrani. S midőn a betyár látta, hogy a ló a víz közepébe akar esni, hátrarántotta a kantárt és a ló megfordulva a partra visszaugrott (…)
Újra megsarkantyúzta tehát lovát és a ló most oly tűzzel ugrott a Tiszának, hogy midőn a közepe felé járt, első szügyétől fogva kétfelé szakadt s hátulsó része a betyárral együtt a Tiszába fúlt.
félbeszakadt lovával
Forrás: A szerző könyvtárából
De első része szerencsésen a partra jutott és kegyetlen sebességgel szaladt egész Törökszentmiklósig, sőt még tovább is ment volna, ha a kisbíró, ki a falu alatti kutat vizsgálgatta, meg nem fogja s a helységházához el nem vezeti.”
Az említett vidám történetek alapján valószínűleg nyugodt lélekkel mondhatjuk, hogy a városunkban is megfordult magyar Münchausen semmiben sem maradt le nagynevű német elődjétől.
Legendás nagyotmondók
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt 1720 és 1797 között élt Alsó-Szászországban. A törökök és a svédek elleni háborúkban szerzett kapitányi rangot, majd hannoveri birtokára visszatérve élete hátralévő részében valószínűtlen történetekkel szórakoztatta hallgatóságát, melyek az irodalom révén máig élő hírnevet szereztek számára.
De honfitársaink között is volt hasonló fantáziadús katona, a szintén közismert Háry János, akit szintén az irodalom, Garay János Obsitos című munkája és Kodály Zoltán zenéje tett örök életűvé.
