Noel végre hazatérhet, olvasóink is segítettek, hogy külföldön kezelhessék

Írásunkat olvasva, többen segítették anyagilag a kisfiút és a családot. Számos Heidelbergben élő magyar kereste meg Tündééket, támogatásukat felajánlva.

Anya és fia nemrégen ért haza a kórházból.

– Elkezdődött a visszaszámlálás. Március legvégén véget ér Noel kezelése – sóhajt a cserkeszőlői édesanya, Fábián Tünde. Nehéz időszakon van túl a család és még nincsen vége. Anya és fia nemrégen ért haza a kórházból, heidelbergi szállásukon érjük utol őket telefonon.

– Csaknem mindennap kezelik Noelt, ezért nagyon sűrűek a heteink – mondja fáradtan az édesanya. – Reggel kilenckor már bent vagyunk a klinikán. A kezelés bódításos altatásban történik, a legtöbb időt az ébredés veszi igénybe.

– Mivel délelőtt Noel nem ehet, nem ihat, így sietünk haza, hogy mihamarabb, általában fél kettőkor „reggelizzen”. Utána kezdek főzni, elszaladok a boltba, elmegyünk sétálni Noellel és persze tanulok a lányommal.

Tünde lánya, Kira magántanuló lett, otthon nem maradhatott egyedül, így anyukájával és testvérével utazott. Osztályfőnöke rendszeresen küldi a házi feladatokat, a matekon kívül (amiben anyukája segítségére van) muszáj egyedül megbirkóznia mindennel. Kistestvére betegsége miatt korán önállóvá kellett válnia.

– Amikor kiutaztunk, Noel mindennap elmondta, hogy haza akar menni. Mára már megszokta a környezetét, a kórházat és az orvosokat is. Én is belerázódtam a kinti életbe. A legtöbb nehézséget az idegen nyelv okozta.

– Az első napokban nem értettem, mit mondanak nekem, pedig valaha németül tanultam. Szerencse, hogy egy kint dolgozó magyar hölgy minden fontos kezelésnél ott volt mellettem, ő tolmácsolt. Az elmúlt hetek alatt azonban szépen belejöttem a német beszédbe…

Nem úgy Noel, aki jelenleg magyarul sem szólal meg. Indulásuk előtt ugyanis egy hónap alatt három agyműtéten esett át. Ennek mellékhatásaként a kisfiúnak újra kell tanulnia beszélnie és járnia. Türelem, türelem, minden jóra fordul, biztatják Tündét az orvosok.

– Türelem… Ezt a szót ismételgetem sokszor. Igyekszem is erős maradni, hiszen tudom, hogy az igazi szenvedő fél ebben a történetben nem én vagyok, hanem a fiam.

– A hétfő a legnehezebb, akkor teszik be a portjába a tűt, ezt nagyon nehezen viseli. Ezzel a tűvel a mellkasában kel és fekszik egész héten, csak hétvégén veszik ki belőle.

Kérdésünkre, hogyan fog majd visszatekinteni erre a németországi tartózkodásra, Tünde hosszasan töpreng.

– Nagyon nehéz időszak ez… Ugyanakkor hálás is vagyok a lehetőségért. Nem tapasztaltam olyan mértékű empátiát orvosoktól, mint idekint. Ezek után már merek abban hinni, hogy Noel meggyógyul.

Anyagi segítséget is kaptak

A család januárban utazott ki Németországba. A hároméves Noel agydaganatát itthon már nem tudták kezelni.

Németországban viszont egy speciális terápia segítségével esélyt kapott arra, hogy meggyógyuljon. Honlapunkon írtunk a család utazás előtti küzdelméről.

Önök közül többen segítették anyagilag a kisfiút, miután pedig cikkünk az interneten is olvashatóvá vált, számos Heidelbergben élő magyar kereste meg Tündééket, támogatásukat felajánlva. Úgy tűnik, mindez nem hiába történt.