Ezentúl azt is ellenőrzik, hány fokos olajban készül a lángos

„– Tehetek még rá fokhagymát?

– Igen, köszönöm!

– Hajtsam félbe?

– Igen, és tessék már még egy kis sót is szórni rá!”

Hétköznap reggeli beszélgetés a szolnoki Városmajor úton álló kis lángossütő előtt.

– Jól megsütve szeretem, azt viszont nagyon nem, ha csöpög az olajtól – mondja egy közeli építkezésen dolgozó férfi, majd elégedetten távozik a becsomagolt fokhagymás lángossal.

– A híradásokból hallottam én is a rendeletről, hogy 175 foknál forróbb olajban nem lehet sütni a lángost, és barnás színe sem lehet, bár konkrétumot még nem tudok – mondja a lángossütő tulajdonosa, Donkó Krisztián.

– Amikor ezt meghallottam, utánaérdeklődtem, egyáltalán van-e olyan olajsütő, ami méri a hőfokot, de nem találtam. Nem tudom elképzelni, mivel mérem majd az olaj hőmérsékletét.

– Az a baj, hogy alacsonyabb hőfokon egy-két perccel több időbe telik majd kisütni a lángost, ez az idő pedig arra éppen elég lesz, hogy a tészta teleszívja magát olajjal.

– Úgy gondolom, ez sokkal nagyobb károkat okozhat majd az emberek szervezetében, az epében és a hasnyálmirigyben, mint az, amiért ezt a rendeletet kitalálták, vagyis az állítólagos rákkeltő hatás miatt – teszi hozzá bosszankodva.

Hasonló véleményen van egy másik szolnoki lángossütő alkalmazottja is. Úgy gondolja, hogy a lángos, ha megszívja magát olajjal, nehezebb lesz és ezáltal talán emészthetetlenebb is.

– Eddig több mint 180 fokos olajba tettük a tésztát, most viszont megpróbáljuk betartani a rendeletet, ami viszont a minőség rovására mehet. Természetesen nem lesz romlott a lángos vagy hasonló, de ropogós sem – panaszolta.

– Szerencsére azonban nem ment a mennyiség rovására az új rendelet, hisz a vásárlók hiába hallottak a hírekben a változásról, nincsenek kevesebben – tette hozzá.

Megtudtuk, hogy a hatóság folyamatosan ellenőriz náluk, például az olaj tisztaságát, sőt, mintát is szoktak venni, de konkrétan a hőfokot még nem vizsgálták.

Ez azonban a jövőben másképp lesz. Készítőiknek ugyanis ezentúl aranysárgára és nem sötétbarnára kell sütniük a lángost. Ezek a szénhidrátok, a redukálócukrok ugyanis úgy alakulnak át akrilamiddá, hogy látszik a termék színén. A Nébih szerint ehhez az ideális sütési hőmérséklet a 175 fokot nem haladja meg.

Egy másik szolnoki lángossütő sem kapott még ellenőrzést ebben az ügyben, itt azonban eddig is aranysárgára sütötték a népszerű finomságot. Viszont, ha valaki barnábbra kéri, mert ilyen is előfordul, teljesítik a kívánságát. A legtöbben egyébként a jól átsütött, ropogós lángost kedvelik.

A rendeletben az olvasható, hogy más termékeket elő­állító és forgalomba hozó élelmiszer-vállalkozók tevékenységére is kiterjedhet a vizsgálat.

Ezek többek között a hasábburgonya, a keksz, az aprósütemény, a kétszersült, a pogácsa, a mézeskalács, a gabonaszelet, a kenyér és a kávé. A Nébih az élelmiszerek előállítását és az elkészítés szabályait fogja ellenőrizni.

Veszélyeztetettebbek a gyerekek

A jelenleg rendelkezésre álló tanulmányok a rák kialakulására vonatkozó kockázat növekedésére nem egyértelmű és egymásnak ellentmondó bizonyítékokat szolgáltatnak – olvasható a Nébih honlapján.

Állatkísérletekben azonban a táplálékkal bevitt akrilamid nagymértékben megemelte a génmutációk és tumorok kialakulásának valószínűségét különféle szervekben.

Ezen állatkísérletek alapján az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság szakértői egyetértenek a korábbi értékelésekkel. Azok szerint ugyanis az élelmiszerekben jelen lévő akrilamid lehetségesen növeli a rák kialakulásának kockázatát.

Ez minden korcsoportra vonatkozik, testtömegük alapján azonban a gyermekek a leginkább veszélyeztetettek.