Egy csomó élelmiszerért többet kell majd fizetnünk szeptembertől

Országosan gyengébb búzaterméssel számolnak, amiért az időjárás okolható. Megyénkben végeztek már a búza betakarításával.

Hubai Imre Csaba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke elmondta, idén hektáronként 4,5 tonna lett a termésátlag.

– Ez valamivel elmarad a tavalyi, tavalyelőtti adattól, aminek az oka elsősorban a belvíz, a kései kitavaszodás, de az érés folyamán is különböző stresszhatások érték a gabonát, egyik helyen aszály volt, máshol víztöbblet.

– A megyei búza minősége viszont nagyon jó. A gazdák célja most az, hogy minél jobb áron tudják értékesíteni. A felvásárlási ár elmarad az 50 ezer forintos tonnánkénti ártól, amivel nyereségesen lehet termelni, jelenleg 42–45 ezer forintot adnak érte, ami visszavetheti a termelési kedvet.

– De a gazdatársadalom oldaláról semmi nem indokolja a várható gabona áremelést, e mögött inkább a munkaerőhiány, a béremelés és kereskedelmi érdek állhat – emelte ki a megyei elnök.

– Ez igaz a tejiparra is. Arra lenne szükség, hogy az alapvető élelmiszerek esetén olyan állami támogatásokkal segítsék a feldolgozóipari cégeket, ami ellensúlyozza a mindezekből adódó többletköltséget, hogy az ne a fogyasztókat sújtsa.

– A várható áremelés elég komolyan érinti a sütőipari vállalkozásokat – nyilatkozta Ilonka Boldizsár, a Magyar Pékszövetség Szolnok-Hajdú régiójának elnöke.

– Vannak már malmok, amelyek bejelentették az áremelést, azt azonban még nem tudjuk, ez mekkora lesz. De elkerülhetetlen, hogy ez a drágulás megjelenjen a sütőipari termékek árában is. A malmokon, a kereskedőkön, a fuvarozókon is múlik, hogy mennyivel kerülnek majd többe a sütőipari termékek.

– Emelkedtek az üzemanyagárak is. A mi cégünk például év elején már benyelt egy áremelkedést, de azóta alapanyagok is drágultak, többe kerül például a vaj, amit mi is használunk, és további drágulás várható.

– A többletköltségeket pedig kénytelenek leszünk a fogyasztókra áthárítani. Úgy gondoljuk, augusztus végén már látható lesz ennek mértéke, addigra tudjuk az üzletpolitikánkat kialakítani, ekkor dől el, hogy öt vagy tíz forintos áremelést leszünk kénytelenek végrehajtani.

– Elegendő egyébként a búza az országban, azt nem tudjuk, mennyit fognak kivinni, milyen lesz többek között az ukrán és az orosz búzatermés, de ezek mind befolyásoló tényezők. Az egyes cégeken is múlik majd, hogy mennyit fog drágulni a kenyér – foglalta össze Ilonka Boldizsár.

Hubai Imre Csaba azt is hangsúlyozta, a tejtermékek áremelkedésének termelői oldalról nincs oka. A tehenészetek nagyon komoly állami támogatást kaptak már tavaly is, hogy versenyképesen tudjanak működni.

Petrik Ferenc újszászi gazdálkodó, állattartó is ezen a véleményen van. Hozzátette, most elégedettek lehetnek, a tej felvásárlási ára literenként 90 forint körül alakul, nem úgy, mint tavaly, mikor jóval kevesebbért vették át. Bár egyes takarmánykiegészítők ára emelkedik, de mindenkor a tejipar szabja meg, hogy milyen áron veszi át a tejet a termelőktől.

A vaj esetében további drágulásra lehet számítani. Már csak azért is, mert jelentős része importból származik, az európai készletek azonban megcsappantak a fogyasztás növekedése miatt. Amióta egészséges élelmiszerré nyilvánították, ugrásszerűen megnőtt iránta a kereslet.

A hazai fogyasztók számára viszont jó hír, hogy 2019 januárjától a friss tej után a tartós (uht) és a féltartós (esl) tej is 5 százalékos áfakörbe fog tartozni, így az ágazati szakértők szerint e termékek ára 8–10 százalékkal is csökkenhet jövőre.

A szövetkezést támogatnák

– A gazdatársadalom nem törekszik arra, hogy emelkedjenek az árak, és a termelőknek, akik a legtöbbet teszik az egészséges, jó minőségű termékek előállításáért, nincs is ebből hasznunk, ez sokkal inkább kereskedelmi érdek – mutatott rá Hubai Imre Csaba.

– A gabonából készült termékekre, a tejtermékekre, a sertéshúsra, de valójában a zöldségekre és gyümölcsökre is úgy kellene tekinteni, mint alapvető élelmiszerekre, és jó lenne, ha nem emelkedne az asztalra kerülő termékek ára.

– A dráguláson egy bizonyos rétegnek a kereskedelemben haszna van, de az lenne a kívánatos, ha ezen a termelők és a feldolgozók is osztozhatnának. Ezért szorgalmazzunk a szövetkezést.