Fiatal szerzőket is bevontak a Jászsági Évkönyv szerkesztésébe

A Jászsági Évkönyv Alapítvány immár huszonhatodik alkalommal jelentette meg évkönyvét, ami a Jászságban élő, illetve az elszármazott kutatók, művészek, pedagógusok, helytörténészek, gazdasági szakemberek szakmailag hiteles tanulmányainak és műveinek megjelenését biztosítja.

A könyvbemutatóra megtelt érdeklődőkkel a Lehel Vezér Gimnázium könyvtára. A résztvevőket dr. Kertész Ottó, az alapítvány kuratóriumának elnöke köszöntötte. Majd Antics István, a Lehel Vezér Gimnázium igazgatója üdvözölte a megjelenteket.

Kiemelte: a Jászsági Évkönyv hivatalos bemutatójának helyszíne nem véletlen, hiszen az intézmény tavaly ünnepelte fennállásának 250. évfordulóját. Az idei kötetben egyébként több szerző is foglalkozik írásában a gimnázium történetével, tanáraival.

A könyvismertető előtt a gimnázium diákjai az iskola adventi műsorából két számot adtak elő.

Az új Jászsági Évkönyvet Deméné Ilonka Gabriella pedagógus ajánlotta az olvasók figyelmébe. Mint mondta, hisz abban, hogy amit az utókornak leírunk, az értéket jelent és majd évszázadok múlva az akkor élők visszagondolnak arra: a technika csodái között is éltek olyanok, akik megörökítették ezeket az értékeket.

A pedagógus nagy tisztelettel és szeretettel ajánlotta mindenkinek a Jászsági Évkönyv 26. számát, amelybe a szerzők hittel, szorgalommal írták le kutatásaikat, gondolataikat. Deméné Ilonka Gabriella a fiatalokhoz is szólt: szeretné, ha emlékgyertyaként tovább vinnék a lángot és megörökítenék az értékeket.

A kötetet ebben az évben is dr. Pető László, az ELTE nyugalmazott egyetemi docense szerkesztette, aki negyedszázada ébren tartja a kiadványt. Mint mondta, a szerzők között vannak olyanok, akik már nagyon régóta írnak az évkönyvbe, de mellettük tudatosan vonnak be fiatalokat is a munkába.

A könyvbemutatón a jelen lévő szerzők egyperceseikkel ajánlották irásaikat az érdeklődők figyelmébe. Sebők Balázs például az 1918-as sorsfordító esztendő emlékezete című írásáról beszélt. Több forrást, illetve forrásrészletet közöl 1918-ból, amelyek Jászberény, illetve a jászberényi emberek múltjával kapcsolatosak.

A forrásokat a városi közgyűlés ülései, a helyi sajtó és a katonai alakulatok dokumentumai közül válogatták. Ezek megmutatják, hogy milyen nehézségekkel, gondokkal kellett szembenézniük a hátország lakóinak, illetve a frontokon szolgáló berényi katonáknak. Fábián Nikolett tanárnő egypercesében a holokauszt oktatásának új módszereire hívta fel a figyelmet.

Írásában hangsúlyozta: folyamatosan gondoskodni kell arról, hogy az újabb és újabb generációkban kialakuljon annak az igénye, hogy a holokauszthoz hasonló történelmi tragédiák ne ismétlődhessenek meg soha többé, és hogy ki kellene emelni a pusztításhoz vezető út tanulságait.

Sokszínű lett az évkönyv idén is

A művészet, história, örökségünk és könyvismertetések mellett gazdasági vonatkozású tanulmányok is megjelentek a kötetben. Bende Andrea például a dél-koreai cégek munkakultúrájáról ad áttekintést, míg Bódisné Görbe Krisztina közlésében a Jászberényben bevezetett helyi adók és a 2017. év legnagyobb adófizető vállalkozásairól tájékoztat.

Sok hasznos információ mellett megismerhetjük a Jászberény történetéről szóló három kötetes könyvet, a berényi dinamitrobbanást korabeli képi ábrázoláson keresztül vagy megtudhatjuk azt is, a Jászságban hol állítottak emléktáblát a kommunizmus áldozatainak.

Ezenkívül olvashatunk még a jászsági iparművészekről, Holló László, a népművészet mestere életútjáról, Szikszai Józsefről, a matematikatanárról, láthatjuk Majid Hosseini és Nagy Tamás fotóit, melyeken Jászberényt és az iráni testvérvárost, Jazd-ot örökítették meg.