Szülőként nem könnyű meghúzni azokat a bizonyos határokat

Káposzta voltam! – ezzel a felkiáltással jött haza nagycsoportos óvodásom a SzínMűHelyből, a szolnoki teátrum szobaszínházából. A Spenót Pannát nézte meg, elmondása szerint nagyon meg volt elégedve a látottakkal. Azzal is, hogy a közönségben ülő gyerekek, vagyis ők „játszhatták” a veteményeskertet.

Molnár-Révész Erika

Amikor elmesélte Panna történetét, szülőként az jutott eszembe, mennyire aktuális ez a darab manapság. Adott egy, csak és kizárólag édességet fogyasztó gyermek, akinek édesapja (mert Annának csak apukája van, ő Zöldségország királya) nem képes határokat szabni elkényeztetett gyermeke számára, így minden a királykisasszony szeszélyei szerint történik a palotában.

Hoppá!

Tegye fel a kezét, aki szülőként nem gondolkodott azon, hol állítsa fel azokat a bizonyos határokat, mikor könnyebb engedni a gyermeki hisztériának például egy fárasztó munkanap után, mint következetesnek lenni.

Nekem sokszor vannak ilyen harcaim, és nagyon keményen a sarkamra kell állom, hogy este nemet mondjak a piciny kézben lobogtatott csokoládéra. A másik vonala a Spenót Pannának az, hogy a királykisasszonnyal az álruhás herceg nemcsak a zöldségeket szeretteti meg, de megtanítja a növényeket gondozni, és az egészséges ételeket elkészíteni is.

Vagyis az elkényeztetett kisasszonyt kitartó munkára, alázatra is neveli. Ez szintén nagyon fontos ahhoz, hogy a gyermek egyszer felelősségteljes felnőtté váljon.

Az egészséges étkezés, és ebben a zöldségek szerepe pedig nem is kérdés. Vagyis Spenót Panna, amellett, hogy a színészek remekelnek benne és szórakoztató, fontos mondanivalókat tartalmaz. Ez pedig üde kontrasztot jelent a gyakran bugyutaságokkal megtűzdelt televíziós gyermekműsorok világában.