Két díjnyertes helytörténeti kutatót köszöntöttek Berényben

A Jászság, a jász ősök szeretete és tisztelete arra sarkallja a múlt iránt érdeklődő kutatókat, hogy minél több kincset feltárjanak a szülőföld történetéből. A térség két neves helytörténésze tíz év különbséggel majdnem egy napon született. Évtizedekkel ezelőtt azonban még nem sejtették, hogy életútjuk a múlt megörökítésében valaha is találkozik.

Dr. Suba Györgyné Kocsis Juliannát a 80., Fodor István Ferencet pedig a 70. születésnapján köszöntötték múlt szombaton a Jász Múzeumban. Mindketten évtizedek óta dolgoznak a Jászság múltjának, értékeinek feltárásán és lejegyzésén, a hagyományok megörökítésén. Több szakmai díjjal, elismeréssel rendelkeznek. Így a szervezők és a résztvevők méltó módon köszöntötték a Jászságért díjas helytörténészeket.

A Jászsági Hagyományőrző Egylet műsorát követően többen is méltatták az ünnepeltek életútját, munkásságát. Dr. Dobos László, a Jászok Egyesülete elnöke nem véletlenül egy kis időutazással indított, és felidézte, hogy 1939. február 16-án gróf Teleki Pál második alkalommal alakíthatott kormányt.

– Ezen a napon ugyanis felsírt egy kisgyerek a jászapáti tanyavilágban. Ép, egészséges kislány született a nehéz életű családba, ahol az édesapa kocsis volt, az édesanya pedig cselédként szolgált. Ő, dr. Suba Györgyné, Kocsis Juló, aki először kölcsön könyvekből tanult. Megismerte azt a fizikai és szellemi erőt, ami a jászokat körülvette a tanyán, de emellett egy másik erő, a betű ereje is elkísérte őt egész életében – mondta a Jászok Egyesületének elnöke.

– Folyamatosan képezte magát, tanítóképző főiskolát, majd népművelő-könyvtár szakot is végzett. Tevékenysége sokrétű, így például színjátszócsoportot indított, kézimunkaszakkört vezetett, a pávakör és a honismereti mozgalom elindulásának kezdetektől a mozgatója volt. De jelentős érdemeket szerzett a magyar–német kapcsolatok kiépítésében is. Számos publikáció, tizenhét önálló kötet szerzője, társalkotója, valamint több civil szervezetben, csoportban végez társadalmi tevékenységet.

Az ünnepségen dr. Dobos László a jász helytörténetírás nagyasszonyának nevezte dr. Suba Györgynét, aki mindazt, amit elvégzett, töretlen akarattal, önzetlenséggel, hangyaszorgalommal, lemondással és alkotókedvvel tette.

Hortiné dr. Bathó Edit, a Jász Múzeum Igazgatója Jákóhalma élő lexikonaként, ikonikus alakjaként köszöntötte Fodor István Ferencet, aki ugyan Jászapátin született, de egész élete Jászjákóhalmához kötődik. A varjasi tanyavilágban nevelkedett gyermek később a kultúra asztalára helyezte munkásságát. Tanulmányai során népművelő-könyvtáros, valamint szociológus végzettséget szerzett. Évekig művelődésiház-igazgató és könyvtáros volt, majd 1990-től 2002-ig polgármesterként szolgált Jászjákóhalmán. Sajátos, humoros stílusban születnek írásai. Számos cikkben, publikációban örökítette meg szülőföldje múltját.

Közösségeket is létrehozott

Fodor István Ferenc hiánypótló munkája a Jászjákóhalma történetéről, a jákóhalmi iparosságról és a jászsági tanyasi iskolákról írt könyve. Érdemei sorában kiemelkedik, hogy ő volt az első, aki megemlékezett a jászkun redemptióról. Több közösséget – így például a Gubicz András Gazdakört, Tájak-Korok-Múzeumok Klubot – létrehozott, a Horváth Péter Honismereti Szakkör vezetője. A közösségek tagjait mai napig összetartja. A két helytörténész méltatását követően Pócs János országgyűlési képviselő, valamint Jászapáti, Jászberény és Jászjákóhalma közéletének szereplői, barátok, ismerősök köszöntötték az ünnepelteket.