Régi mesterséget élesztett fel a fiatal jászladányi fazekas

Szebbnél szebb kézzel készített kerámiaedények, vázák, gyertyatartók, kávés csészék és tányérok sorakoznak Vincze Dániel fazekasműhelyében.

De vajon hogyan lesz egy darab agyaggombócból néhány perc alatt finoman megmunkált váza vagy más portéka? A jászladányi alkotó beavatott egy régi mesterség, a fazekasság rejtelmeibe.

A cserépedények iránti érdeklődése néhány évvel ezelőtt kezdődött, méghozzá a régi tárgyak gyűjtésével. Érettségi után pedig szeretett volna valamilyen szakmát tanulni.

A fiatalembertől az alkotó tevékenység soha nem állt távol, hiszen mint azt megtudtuk, már az óvodában is akkor érezte jól magát, ha rajzolhatott. A kreatív tevékenység öröme kikapcsolódást ad számára, alkotás közben az ember tud befelé, önmagára figyelni.

– Érettségi után egy újsághirdetésben olvastam, hogy fazekasmesterséget lehet tanulni Hatvanban. Nem is gondolkoztam sokáig, jelentkeztem a kétéves képzésre. Később az egri Eszterházy Károly Egyetem képi ábrázolás szakán végeztem.

– Az egyetem befejezéséig fazekasként dolgoztam, jelenleg általános iskolában tanítok Jászfényszarun és Jászalsószentgyörgyön. Az alkotás természetesen megmaradt hobbinak – mesélte Vincze Dániel, aki elsősorban étkezésre, tálalásra alkalmas használati tárgyakat készít.

Akadt már különleges kívánság is, amit megformált, például nemrég sakk-készletet alkotott. Egy-egy tárgy mindenekelőtt a fazekas fejében készül el először.

– Az agyag bekeverése után egy látványos munkafázis jön, a korongozás, melynek során megformázom a megálmodott tárgyat, most éppen egy vázát. Minden egyes munkafázist középre fogással kezdünk a korongon, utána a tárgy oldalfalát képezzük ki.

– Korongozás után jön a szárítás, majd az első égetés, ami előtt alapszínnel lefestem, mintázom a tárgyakat. Az első égetés után mázolás, vagy népi nyelven zománcolás következik, ráégetjük a mázat, amitől fényes, csillogós lesz a kerámia – mondta el a munkafolyamatot a jászladányi fazekas.

Gyűjti a volt helyi fazekas edényeit, az ő motívumait is próbálja megörökíteni.

Főként virágmintákkal díszíti a tárgyakat, de igyekszik a modernebb megjelenés felé is nyitni. Termékei színvilágában kezdetben leginkább a fehér dominált, de áttért a világosszürke alapra, mert azon nagyon jól mutat a kék vagy a zöld minta.

Tavaly első alkalommal pályázott a Népművészet Ifjú Mestere díjra, alkotásait beválogatták ugyan egy kiállításra, de a címet nem sikerült megkapni. De nem adja fel, idén újra pályázik…

Sokoldalú, festeni is szeret

A festészet sem áll távol Vincze Dániel fazekastól. A fiatal alkotónak tavaly bemutatkozó kiállítása volt Jászfényszarun, a Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtárban, néhány évvel ezelőtt pedig lakóhelyén, Jászladányon nyílt tárlat a festményeiből.

Különböző technikával dolgozik: olajfestékkel, akrillal egyaránt szívesen fest, de készített már textilképeket is. Kedveli a természet, a szülőfaluja, Jászladány ihlette témákat. Nyitott az új dolgokra, az absztrakt motívumok is megragadják a fantáziáját. Mint mondta: egyik tanárától megtanulta, hogy mindenből ki lehet hozni valami szépet.