Ételre, rezsire és üzemanyagra költjük el a legtöbb pénzt

– Szerencsések vagyunk, mert nekem is és a férjemnek is van munkája – mondta a szolnoki Rita, két kisgyermek anyukája. — Viszonylag jó a fizetésünk, így havonta közel ötszázezer forintból gazdálkodunk a családi pótlékkal együtt.

— Ennek ellenére alig tudunk félretenni. Igaz, van saját lakásunk, mely után fizetjük a hitelt, van kocsink, amit tankolni kell, és a gyerekek különórákra is járnak – árulta el.

A Központi Statisztikai Hivatal legutóbb 2017-ben mérte fel a háztartások kiadásait. Az Észak-Alföld régióban, amelybe megyénk is tartozik, az egy főre jutó havi átlagos költés 78 ezer 775 forint volt, ami tizenegy százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

Havonta a legtöbbet, egy főre vetítve átlagosan 22 ezer 173 forintot élelmiszerekre és alkoholmentes italokra, 15 ezer 683 forintot lakásfenntartásra és háztartási energiára, közel 8 ezer 455 forintot pedig közlekedésre fordított a lakosság.

Kultúrára és szórakozásra 3 ezer 825 forint ment el, de gyógyszerre is sokat költöttek, 2 ezer 682 forintot, főleg az idősebbek. Az adatokból kitűnik, hogy leginkább az élelmiszerekre fordított kiadások növekedtek, fejenként 3 ezer 402 forinttal.

A költségek második legnagyobb szelete a lakásfenntartás, viszont ez az egyetlen csoport, mely nem nőtt, hanem csökkent 2016-hoz képest, még ha csak nagyon csekély mértékben is, 66 forinttal havonta. Ezen belül a legnagyobb havi kiadás, mely a teljes költség majdnem háromnegyedét teszi ki, a háztartási energia.

Vagyis gázra, elektromos energiára, tüzelőanyagokra és távhőre költöttek a legtöbbet a háztartások. Érdemes még megemlíteni, hogy nagymértékben emelkedett a vendéglátásra, szálláshelyekre, valamint a kultúrára, szórakozásra fordított összeg is.

Hónap végén gyakran felmerül bennünk a kérdés, hogy mire ment el a pénzünk? Hogy erre pontos választ tudjunk adni magunknak, érdemes háztartási költségvetést készíteni, vagyis megtervezni a pénzügyeinket. Először is írjuk össze a bevételeinket és a kiadásainkat.

Ezt megtehetjük egy füzetbe vagy egy táblázatkészítőbe, de az interneten is számos költségvetés-számító program érhető el. Majd törekedjünk arra, hogy ezt be is tartsuk, így jobban be tudjuk majd osztani a pénzünket.

– Tapasztalataink szerint nem igazán jellemző, hogy családi költségvetést készítenek az emberek. Sokan pedig azt mondják, hogy tudják fejből, mire költenek. Ehhez azonban harminc-negyven tételt is meg kellene jegyezni, így ha le van írva, az nagy segítség – mondta el hírportálunknak a szolnoki Királyházi Andor pénzügyi fogyasztóvédelmi szakértő.

– Egy félmérés is rávilágított, hogy még mindig nem szokásunk komolyabb figyelmet fordítani arra, hogy mennyiből élünk meg, és mire költünk. Emellett sokan azt sem gondolják át vásárlás előtt, hogy valóban szükségük van-a az adott termékre, és ha igen, nem lenne-e elég egy olcsóbb modell. Pedig ez is nagyon fontos lenne, ugyanis nem elég felírni a kiadásokat, hanem át is kell gondolni őket – tette hozzá.

Mint megtudtuk, a háztartási költségvetés készítésének elsődleges célja, hogy kiszámíthatóvá tegyük pénzügyeinket, így felkészültebben nézhetünk szembe a nem várt kiadásokkal.

Emellett azt is megtudhatjuk, milyen szokásainkon szükséges változtatnunk, és milyen kiadásokat kell átgondolnunk. Így akár egy hitelfelvételt is elkerülhetünk, vagy félre is tudunk tenni, hogy legyen tartalékunk.

Gyümölcs helyett cigi és alkohol

A KSH adataiból az is kiderült, hogy az élelmiszereken belül mit vásároltunk: a legnagyobb arányban húst és húskészítményeket, ezt követi a tej, tojás, sajt, majd a kenyér.

Elgondolkodtató, hogy jelentősen többet költöttünk szeszes italokra és dohányárukra, mint gyümölcsre, de még zöldségekre, így a burgonyára kiadott összeg sem érte el a káros szenvedélyekre fordítottat.

Az alkoholmentes italok közül is a kávé a legkedveltebb, utána következnek az üdítők, majd az ásványvíz. Pozitívum viszont, hogy gyümölcsre többet költöttünk, mint édességekre.