A szolnoki volt Magyarország első olasz rendszerű fülesbástyás vára

Az előadóesten a szolnoki vár közelmúltbeli ásatásairól számolt be a szakértő. Hangsúlyozta, korábban számos negatív gondolat kapcsolódott a megyeszékhely erődítményéhez.

– Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényében is ez látszik. A könyv megírása óta azonban csaknem százhúsz év telt el. Azóta viszont nemcsak a szolnoki várban folytak ásatások, hanem történeti források alapján sikerült megismerni, miért is esett el a vár 1552-ben – részletezte.

Majd elmondta, a vereséget nem a helyi katonák gyávasága okozta. A kiütéses tífusz nevű betegség miatt a katonák jó része nem volt hadra fogható. Emiatt a törökök megérkezésekor az ezernégyszáz fős várőrségből csupán hatszáz állhatott készenlétben.

Dr. Kertész Róbert ezután emlékeztetett, a történelmi erődítmény valós bemutatását helyben egy látogatóközpont szolgálná.

– Az ötszintes, tizennégy méter magas épület kifejezetten ezzel a szándékkal épülne. A cél pedig, hogy a 21. századi technikát, és az ásatások eredményeit alapul véve jelenítsük meg a várat – mutatott rá.

Elhangzott az is, hogy a látogatóközpont létrejöttével a helyszín turisztikai vonzereje is nagyot nőhet. A vár történelmi értékéről megtudtuk, a szolnoki volt Magyarország első olasz rendszerű fülesbástyás vára.

Míg korábban úgy vélték a kutatók, hogy Komáromban létesült a legkorábbi ilyen erősség. Az épület méreteire jellemző, hogy mintegy hat hektáros területet foglalt el.

Ilyen nagy kiterjedésű erődítmény megépítésére pedig azért volt szükség, mert a közelben sehol máshol nem volt hasonló létesítmény. Az itteni leletanyagot tekintve egyébként rendkívül változatos a kép. Hiszen korunkig bezárólag számos érdekesség bukkan fel.

– Előkerült már egy 19. századi kristálypohárkészlet is, melyet egy osztrák műhelyben készítettek. Akkoriban még nem csiszolták ezeket a poharakat, hanem hántolták őket.

A 20. századból pedig egy géppuskafészek látott napvilágot, edényekkel és vaklőszerekkel – summázta a szakértő.