Rendészeti és közbiztonsági díjjal ismerték el Szitár Ferenc munkáját

– Mindig rendőr akart lenni?

– Nem, mindig is állatorvos akartam lenni. Bács-Kiskun megyei, tiszakécskei származású vagyok, és a családom mezőgazdasággal foglalkozott. Úgy hozta azonban a sors, hogy amikor a rendszerváltás idején el kellett döntenem, hol fogok továbbtanulni, az Állatorvostudományi Egyetem helyett a Rendőrtiszti Főiskolára jelentkeztem

– Itt a bűnügyi szakon végeztem, gazdaságvédelmi szaknyomozói plusz képesítéssel. A hivatásos szolgálati jogviszonyomat pedig 1991-ben kezdtem el.

– Mi a legszebb ebben a hivatásban?

– Szerencsés helyzetben vagyok, hiszen a munkám egyúttal a hobbim is, és tudvalevő, hogy a hobbiját általában mindenki nagy erőbedobással, kitartással, elszántsággal és örömmel végzi. Én így érzek a rendőri szakma iránt, és így is élem meg a mindennapokat.

– Az a legszebb ebben a hivatásban, hogy a közjót szolgálhatom, és ezért érdemben is tehetek. Hiszem és vallom, hogy a közbiztonság, a közrend és a közlekedésbiztonság az össztársadalmi tevékenység eredménye.

– Minél többen vagyunk tehát, és akarunk tenni, annál hatékonyabb lesz. Ma, jelen állás szerint kijelenthetjük, hogy a megyében szilárd a közrend, a közbiztonság, és élhetőek a településeink.

– Emellett törekszünk arra, hogy a közlekedőket is arra sarkalljuk, minél szabálykövetőbbek legyenek, hiszen mindenkinek biztonságban haza kell érnie a családjához.

– Négy megyében számtalan településen és beosztásban dolgozott már az elmúlt huszonnyolc évben. Melyiket szerette a legjobban, és melyik volt a legnagyobb kihívás?

– Mindegyiket nagyon szerettem, de talán a jelenlegi beosztásomban tudok a legtöbbet tenni a közjó érdekében, mivel én látom el a megye összes egyenruhás rendőrének a parancsnoki feladatait.

– Szakmailag az egyik legnagyobb kihívásnak pedig a Magyarország EU-elnöksége idején végrehajtott feladatokat tartottam. Akkor a gödöllői Grassalkovich-kastély speciális SWAT biztosításának voltam a parancsnoka. Ott tartották a kiemelt konferenciákat, értekezleteket, amelyeken Európa összes vezetője jelen volt.

– Mi a feladata megyei rendészeti rendőrfőkapitány-helyettesként?

– A mostani munkaköröm az egyik legspeciálisabb, ugyanis én irányítom a főkapitányság rendészeti tevékenységét. Ide tartozik a bűn- és baleset-megelőzés és az általános közrend, köznyugalom fenntartása.

– Vagyis a veszélyes bűnelkövetők elfogása ugyanúgy, mint a közlekedési balesetek lereagálása, de még a vízi balesetek megelőzése és a tűzijátékok szabályszerű végrehajtása is.

– Ez egy igen nagy kihívás, de úgy gondolom, hogy a rendőrök közterületi jelenlétével lehet hatást gyakorolni a közlekedőkre és a bűnelkövetőkre. A látható rendőrség azonban számomra még nem elégséges.

– Három vezérlőelvem van: hogyan néz ki, hogyan viselkedik és hogyan intézkedik. Ha ez a három a jogszabályban előírtak szerint történik, nagy baj nem érheti a rendőrt. Jó vezető pedig úgy gondolom, akkor lesz valaki, ha ért a szakterületeihez, és ez nálam a gyakorlatra is kiterjed.

– A bevetési egységnek például úgy voltam a parancsnoka, hogy előtte elvégeztem a terrorelhárító szaktanfolyamot. Tavaly pedig úgy döntöttem, hogy a szolgálati hajók vezetésével és a vízi közlekedéssel kapcsolatban is jártasságot szerzek, hiszen a vízirendészeti tevékenység is hozzánk tartozik, a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság által.

– Ráadásul a Tisza nemzetközi hajóúttá lépett elő, a Tisza-tavi régióban pedig még idén megvalósul a nyaralóhajózás fejlesztése. Így nagy kihívások előtt áll a rendőrség.

– Mi a legnehezebb a munkájában?

– Azok a tragédiák „viselnek meg” a legjobban, vagyis inkább gondolkodtatnak el, amelyek legfőképpen a közlekedésrendészet területén következnek be, és elkerülhetőek lettek volna.

– Általában ezeken a helyszíneken személyesen irányítom a rendőri egységeket. Pályafutásom során az egyik ilyen az a baleset volt, amikor a debreceni elkerülőn busszal ütközött a mentőszolgálat gépkocsija, és többen veszítették életüket.

– Erre azóta is sokszor visszagondolok, hogy hogyan lehetett volna elkerülni, ráadásul azok szenvedtek balesetet, akik életet akartak menteni. Ezekkel azonban együtt tudunk élni minden nap, és ebben nálam az is közrejátszott, hogy a speciális egység parancsnokaként 72 alkalommal irányítottam különböző műveleteket a megyében.

– A bevetési egységeket általában olyankor veszik igénybe, amikor vagy nagyon erőszakos bűnelkövetővel van dolgunk vagy krízishelyzet alakult ki, és adott esetben még az is előfordulhat, hogy fegyverrel támadnak a rendőrre. Ezekben a műveletekben azért megkeményedik az ember.

– Milyen érzés volt átvenni a Rendészeti és Közbiztonsági Díjat Piroska Miklóstól, a megyei közgyűlés elnökétől?

– Óriási megtiszteltetés, hogy kívülállóként, vagyis nem megyéből származó emberként átvehettem ezt az elismerést. Úgy gondolom, elég nehéz beférkőzni abba a társadalmi közegbe, ami a jászok és a kunok mindennapjait körbeveszi.

– Elég erős lokálpatriotizmus jellemzi őket, ezért nem adják oda csak úgy az ilyen díjakat, tenni is kell érte. Úgy gondolom, hogy azoknak, akiket ők „gyüttmenteknek” hívnak, még hatványozottabban kell teljesíteni, hogy odaítéljék nekik ezt a kitüntetést.

– Beszéljünk egy kicsit a családról!

– Minden sikeres ember mögött ott áll a család. Nős vagyok, feleségem szintén rendőrfőtiszt, az alapvégzettsége azonban óvónő. Ha nem köteleződik el a rendőri pálya iránt, akkor sokkal nehezebb helyzetben lettem volna a mindennapok áthidalásában.

– Biztos vagyok benne, hogy a családom támogatása nélkül nem tudnék ilyen karrierívet leírni. Ahhoz ugyanis, hogy négy megyében különböző beosztásokban sikeresen, eredményesen helyt tudjon állni az ember, kell a család hathatós támogatása.

– Két gyermeket nevelünk, egy 21 éves fiút és egy 16 éves lányt. Egyikük sem tanul, készül rendőrnek. A fiam az informatikai szakterületen helyezkedett el, a lányom pedig jelenleg helikopteres légimentő szeretne lenni.

– Mivel tölti a szabadidejét?

– Szívesen túrázom a családommal, vagy falat mászom a gyermekeimmel, de szeretem a fegyvereket, és rendszeresen járok lövészetre is.

Szent György Érdemjellel is kitüntették

Szitár Ferenc 1991-ben a Kecskeméti Rendőrkapitányságon kezdett, ahol tizenhét évig teljesített szolgálatot különböző beosztásokban, parancsnokként is, leginkább a gazdaságvédelmi, bűnügyi szakterületen.