A végrehajtó pénze mindennél fontosabb?

– A lányom egy tizenkét évig tartó élettársi kapcsolatot szakított meg, két gyermekük született, egy hat és egy tizenkét éves unokám van... – kezdte történetét Rozália nevű szolnoki olvasónk. A gyermekelhelyezési per lezajlása után a bíróság húsz-húsz ezer forintos gyermektartást ítélt meg az anya javára, utána azonban kezdődtek a problémák...

Ahogy az nagyon sokszor előfordul, az apa nem fizetett. Pedig eleinte még munkája is volt, később azonban leszázalékolták.

– Hosszú idő után eljutottak odáig, hogy a bíróság elrendelte a végrehajtást a volt vejem rokkantnyugdíjából. Nem sokáig örülhetett a lányom, a nyugdíjfolyósítótól érkezett egy papír, mely szerint a megítélt gyermektartásból a végrehajtói díjat vonták le először. A lányomnak a negyvenezerből csupán háromezer forintja maradt. Milyen alapon vesz le a végrehajtó sápot, ezzel elvéve a falatot a gyerekek szája elől? – kérdezte csalódott olvasónk.

Panaszával megkerestük a Magyar Bírósági Végrehajtói Kart. Megkérdeztük, hogy szabályszerűen járt-e el a végrehajtó, illetve hogy etikus volt-e a lépése. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mit tehet az édesanya ebben a helyzetben.

– A végrehajtói törvény kimondja a végrehajtói költség elsőbbségét, vagyis azt, hogy a befolyt összegből mindenekelőtt a végrehajtási költséget és a meg nem fizetett végrehajtási illetéket kell kielégíteni – tájékoztatta hírportálunkat dr. Petrik Béla, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatalvezetője.

– A szülő tartási kötelezettsége nem egyszeri alkalomra szól, hanem az a törvényben meghatározott keretek között folyamatos, és havonkénti rendszerességgel ismétlődő kötelezettség. Megkeresése alapján valószínűsíthető, hogy a végrehajtási eljárás már lejárt, korábban meg nem fizetett gyermektartási díj behajtására rendelték el. A bírósági végrehajtásról szóló törvény célja éppen az, hogy a pénzfizetésre kötelezett adós elsősorban vagyoni jogainak korlátozásával rákényszeríthető legyen kötelezettségének teljesítésére.

– A törvényi szabályozás kimondja, hogy a végrehajtás során az adós járandóságából általában legfeljebb 33 százalékot, kivételes esetekben legfeljebb 50 százalékot lehet levonni. A végrehajtói törvény szerint gyermektartási díj követelésének behajtása során a levonás az adós nyugellátásának legfeljebb 50 százalékáig terjedhet – folytatta a hivatalvezető.

Hozzátette, a végrehajtót a végrehajtás során felmerülő költségek – ilyen a munkadíj, költségtérítés, behajtási jutalék, egyéb végrehajtói díjak, költségek – felszámításának és beszedésének joga illeti meg azzal, hogy a végrehajtói törvény rögzíti, a költségeket a végrehajtást kérő előlegezi, és azt az adós viseli.

Mindig levonják a jutalékot

– A megkeresésben leírt tényállás során a végrehajtó a jogszabályi rendelkezések alapján és vélhetően törvényesen járt el. Az olvasót azzal lehet megnyugtatni, hogy a végrehajtáshoz kapcsolódó költségek levonása a végrehajtási folyamat elején realizálódott, és többnyire egyszeri költségként jelentkezik. A jövőre nézve az intézkedés a követelés folyamatos behajtására irányul majd, és azt további költségek nem terhelik. Kivéve a behajtási jutalékot, mely minden levont összeg után felmerül – mondta dr. Petrik Béla.

A cikk témájával kapcsolatban véleményt is írtunk, ezt ide kattintva olvashatja.