A mesék mágikus világával fejlesztik a kicsik képzelőerejét

– Az olvasott mese fontossága megkérdőjelezhetetlen. A jelenlévő anyukák szívügye, hogy csemetéjük milyen lelki folyamatokon megy keresztül – mondta Szőkéné Székely Erzsébet helyi védőnő, a klub egyik szervezője.

A beszélgetés elején Krajnyákné Csorba Fanni felnőtt- és gyermekrajz-elemzési szakértő, valamint pszichológusjelölt ráhangolódásként egy francia dokumentumfilm-részletet vetített le, amely bemutatta, hogy a világon más-más kultúrájú emberek eltérő értékrendszerrel rendelkeznek, de az anyák gyermekhez való kötődése mindenhol előtérbe kerül.

– Szülőként annál többet nem tehetünk apróságunkért, minthogy reagálunk a jelzéseire, és figyelemmel, megértéssel fordulunk felé. Megfelelő teret, de egyben korlátot is biztosítva számukra – hangsúlyozta a szakember.

A meseolvasás stabilitást biztosító rituálé. Kialakítva a szokásokat, a mindennapi élet szerves részévé válik, amellyel a már említett kötődés fokozódhat, hiszem az olvasott mesét semmi sem pótolhatja.

– A mágikus világra szükség van, mert fejleszti a gyermekek belső képalkotását, csak azt képzeli el, amire képes és fel van készülve, amit fel tud dolgozni. Szemben a televízió vetített képével, ahol a készen kapott történet által keltett negatív érzésekkel nehézkes megküzdenie.

A kismamaklubon is elhangzott, hogy a digitalizáció elkerülhetetlen, ha a szülő bevonja magát, és tudatosan, közösen, a gyermek korának megfelelően használják a technika új vívmányait, akkor később a csemete előnyére is válhat. A történetet kommentálva, időnként megállítva és magyarázatot adva sajátítja el a közvetített kép feldolgozásának folyamatát.

A mesék segítik a gyermeki megértés- és beszédfejlődését, bővíti a szókincset, illetve jó hatással van a memóriára is. Az elvarázsolt világban mesei kettős tudat jellemző. Az apróságok azt képzelik el, ami nekik fontos. A saját világukban a saját gondolataik dominálnak. Az esetlegesen hiányzó láncszemek pótlásával alakul a kreativitásuk is.

– A férjem időnként átnevezi a szereplőket a mesében, amit a gyerekek nagyon élveznek – mondta Tóth Emese, egy szolnoki kétgyermekes anyuka.

A szakember szerint minél több érzelemmel találkozik és minél több szituációt hall a gyermek, annál könnyebben érti meg a különböző szerepeket. Általánosságban elmondható, hogy az apukák egészen máshogy olvassák a már megszokott meséket is, a változatossága üde színfolt lehet a gyermekek számára.

Körülbelül tíz hónapos korban már elkezdhetjük a könyveket lapozgatni, és kialakítani az olvasási szokásokat. Kezdetben a nagyobb képeket ábrázoló, vastagabb lapú olvasnivalót érdemes előnyben részesíteni, kétéves kortól rátérhetünk a rövid, egyszerű nyelvezetű történetekre, amit addigra már türelmesen végig tudnak hallgatni – hangsúlyozta Krajnyákné Csorba Fanni.

– Mi egyéves kora körül kezdtünk esti mesét olvasni nekik, kialakítva a szokást, akkor inkább még csak az állatos és munkagépes képekről meséltem. Később már a történetek is érdekelték.

– Most hatéves a lányom, minden este úgy alszik el, hogy a választott könyv mellett elmondom neki, mi történt velünk aznap. Már kérik is a testvérével, ha véletlenül elmaradna – említette Emese.

A saját családunk és a csemeténk története minden alkalommal nyitott fülekre talál. A szakember elmondta, hogy egészen a babavárásig visszamenően szőhetünk meséket, beszélve az érzéseinkről, amellyel a magabiztosságot, önbecsülést és az éntudatot is erősíthetjük.

Kádár Annamária pszichológus műveiben kiemelt figyelemmel fordul a mese hatása felé, előadásai során hangsúlyozza az énmesék fontosságát is, amelyekkel fel lehet oldani a napi események által felgyülemlő feszültséget.

Többgyermekes szülők véleménye szerint a gyermek számára maradandó élményt nyújt, ha fejből mondjuk a mesét, mert így természetesebb, élményszerűbb a hatása. Közvetlenebb az érzelmi kapcsolat a gyermekkel.

A szakemberek viszont abban megegyeznek, hogy az élő szóval mesélt történetek kiemelten jó hatással vannak a gyermeki fejlődési folyamat minden szakaszára.

A hétfejű sárkányt legyőző lovag végül mindig elnyeri jutalmát

A klasszikusokban a jó elnyeri jutalmát, a gonosz a büntetését, a látszólag rémisztő szereplők csak átmenetileg váltanak ki félelmet vagy szorongást, hiszen a befejezésben a jó elnyeri méltó jutalmát.

A modern mesékben ez nem mindig van így. De szükség van a negatív szereplőkre is, mert az egyszerűen ábrázolt megküzdési módok segítik kialakítani az énvédő mechanizmust. A mese kerete és kiszámíthatósága, valamint az ismétlődő elemek is a könnyebb megértést szolgálják.