Sokszor alaptalanok az idős álláskeresőkre vonatkozó előítéletek

Miközben a nyugdíjkorhatár emelkedik, és mind tovább kell az embereknek aktívnak maradniuk a munkaerőpiacon, az 55 év felettiek támogatott foglalkoztatását 2018-ban megszüntették.

A 55–64 év közötti korosztálynak lényegében csak a fele foglalkoztatott ma hazánkban, és aki dolgozik is, munkahelyváltásnál nem egyszer csak alacsonyabb pozícióban tud elhelyezkedni, mint az szaktudása, tapasztalata indokolná.

A szolnoki 48 éves Gábor is találkozott már előítéletekkel. Korábban egy pályázatíró cégnek dolgozott, amit eladtak, az új tulajdonos viszont nem kötött vele szerződést, mondván, hogy neki dinamikus, fiatal dolgozók kellenek.

Egy kisebb műszaki vállalkozás vezetője is elismerte, hogy nem szívesen venne fel 40–50 éves dolgozót, aki bár értheti a szakmát, mégsem olyan strapabíró, mint egy fiatal.

Dr. Lits József, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) megyei elnöke pedig arról hallott, multiknál bevett gyakorlat, hogy a gyártósoroknál tíz százalékkal kevesebb dolgozót vesznek fel, mint a valós létszámigény, így motiválva az alkalmazottakat minél nagyobb teljesítményre. Ezért gondolhatják azt, hogy a 45 év feletti korosztály ezt a tempót már nem képes tartani. A kereskedelemben is van ilyen.

A Restart-Up Magyarország kutatásából kiderül, milyen előfeltevések tartják vissza a munkáltatókat az említett korosztály alkalmazásától. A válaszadók 47 százaléka a tapasztaltabb munkavállalók magasabb fizetési igényétől tart, ezért választ inkább fiatalabbakat, 45 százalékuk a nyelvtudás hiányától, 40 százalékuk pedig az informatikai ismeretek hiányától tart, míg 39 a túlképzettségtől.

A munkáltatók 4 százaléka kimondottan előnyben részesíti a fiatalokat, ezért nem olyan nyitott a foglalkoztatásra, további 5 százaléknál pedig hiányzik a generáció integrálásának kultúrája a szervezetből. Tizenegy százalék azonban kifejezetten szeret tapasztalt munkavállalókkal együtt dolgozni.

75 százalék pedig saját bevallása szerint nem az életkor, hanem a szakmai alkalmasság dönt.

Ugyanakkor a válaszadó munkáltatók mindössze 1 százalékának van bevallottan rossz tapasztalata ezzel a korosztállyal, és 87 látja úgy, hogy a munkaerőpiaci helyzeten a 45 év felettiek foglalkoztatási rátájának emelése javíthatna.

– Az igaz, hogy a 45 év feletti jelentkezők hátrányba szorulnak, de itt az adott munkakör is meghatározó, lehet előny is a magasabb kor – vélekedett Ádám Csaba, a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének (FIVOSZ) megyei elnöke.

– Egy fiatal vezetőnek nehezebb lehet elfogadni, hogy ő irányít egy idősebb embert, ő mondja meg neki, mit, hogyan csináljon. Az idősebb munkavállalónak sem mindig könnyű azzal megbarátkozni, hogy egy fiatal osztogat neki utasításokat, vagy leteremti, ha nem jól csinált valamit.

A menedzserszférában a 45 éves korúakra mondják, hogy ekkorra már kiégettnek számítanak.

– A fiatalabbak valóban jobban hajtanak ilyen pozícióban, meg akarják mutatni, mit tudnak, míg egy idősebbnek már megvan a maga presztízse, anyagi háttere, így nem töri magát annyira.

– Az is hátrány, hogy az idősebbnek több fizetett szabadság jár. De az említett hátrányok előnyként is megjelenhetnek, a szabadság kivételével. A fiatalok szeretnének túllicitálni egymáson, míg egy idősebb már tisztában van a maga értékeivel, és nem is ugyanazért a pozícióért verseng a két korosztály.

Pár esztendő is gondot okozhat

– Magam is tapasztaltam, hogy egy csoport összetételénél 8–10 év korkülönbség is tud gondot okozni – mondja Ádám Csaba, a FIVOSZ megyei elnöke. – Ugyanis a fiatalok azt fogadják el, amit az első munkahelyükön diktálnak nekik, a 45–50 évesek viszont már rendelkeznek tapasztalatokkal, és a korábban, máshol megszokott, bevált módszerekhez ragaszkodnának. Egyes területeken egyértelműen jó, ha van a csapatban egy idősebb, akire hallgatnak.