Szeretetben, de csipkelődve élnek boldog házasságban

– Amikor az egyetemen végeztem, a diplomát a munkakönyvvel együtt adták ki, amibe bele volt írva az első munkahely, így kerültem Szőnyre. Már akkor is szerettem pingpongozni.

– Kollégáim küldtek el a kultúrházba, mondták: van ott egy kultúros, ő jól játszik. Na, ő volt Maja. Ott ismerkedtünk meg. Maja egyéniben, később együtt párosban is voltunk megyei bajnokok.

– Rábeszélt arra is, hogy beálljak a tánccsoportba – kezdte történetüket Györgyey János, aki napra pontosan majdnem hatvanhárom éve fogadott örök hűséget feleségének.

– Az első házasságom utáni váláskor kötöttem egy fogadást a barátaimmal, hogy öt évig nem nősülök meg. Három éven át udvaroltam Majának, nem tudtam tartani az ötöt, végül tíz liter boromba került ez – mesélte János bácsi. Felesége mosolyogva hozzátette, hogy legalább nem tevét kellett adni érte. Így élnek ők, csipkelődve és derülve.

Kis esküvőjük volt a szőnyi tanácsházán. A lillafüredi nászútjukon táncversenyt is nyertek. Tizenkét év után áthelyezték őket Szolnokra, két kisgyerekükkel kerültek ide, akik azóta felnőttek, három unokájuk született.

– A fiunk genetikus, ő az egészen apró dolgokkal foglalkozik, a lányunk csillagász, ő meg a nagyokkal. Én meg itt vagyok középen, közönséges alföldi gépészmérnökként – mondta félig-meddig viccesen János bácsi. Műszaki emberként a munkájának alapja a részletesség és pontosság volt. Kritikusi vénája a magánéletben is elkíséri.

– Ami hibát meg lehet találni, azt megtalálja, néha nagyon nehéz vele – mondta felesége. János bácsi hozzáfűzte, hogy azért Maja titokban ezt nagyon élvezi.

– Akkor nem voltam elég jó műszaki ellenőr, amikor elvettelek feleségül, mert nem tudtam, hogy hatvanhárom év múlva gondjaink lesznek az egészségünkkel. Ki gondolt előre ennyi időre? – elmélkedik a kilencvenediket taposó férfi. Ifjúként még el sem tudták képzelni, hogy mi lesz velük ennyi idő múlva.

– Nagyon bosszant, hogy nem tudom megcsinálni azt, amit szeretnék, mert sokszor már a fizikumom sem engedi – említette a hétköznapokról Maja néni.

A mindennapjaikat mégis aktív nyugdíjasként élik, bevásárolnak, autóznak és gyakran látogatják az orvosokat. János bácsi hobbija a fotózás, a minap egy kiállítás megnyitására is felkérték. Maja néni szívesen kézimunkázik, korábban hímzett és textilfestéssel foglalkozott.

Napjainkban inkább kertészkedik és olajfestményeket fest. Kedvenc témái a tájképek, a csendéletek és a különböző virágok. Remekművei lakásuk falát díszítik. Van úgy, hogy egy séta alkalmával fotón örökítik meg a később vászonra álmodott vidéket. Közösen keresik a témát. És bár sokat csipkelődnek és vitatkoznak, összességében azért kiegészítik egymást.